Tóth Erika: A csodát a pedagógus teremti meg, amikor becsukja az ajtót, és odaáll a gyerekek elé

A Comenius Pedagógiai Intézet az EDUpontok hálózatának komáromi képviselőjeként szakmai előadással egybekötött alkotóműhelyt szervezett pedagógusok, nevelők és pedagógiai asszisztensek részére Tóth Erika fejlesztőpedagógus vezetésével és Novák Ágota képzőművészet szakos pedagógus segítségével.

Az alkotóműhely első részében Tóth Erika a saját tapasztalatairól beszélt kollégáinak, ahogyan az értő olvasást és a kreativitást fejleszti művészeti neveléssel. A képzőművészet segítségével sokrétűen fejleszthetők a legkisebbek, együttműködésre és kommunikációra is tanítja a gyerekeket, alkotásaik pedig pontos képet adnak arról, megértették-e a szöveget.

Tízéves korig a gyerekek képekben gondolkodnak, ezért a vizualitás, az alkotás öröme villámgyorsan magával ragadja a kicsiket. Egy-egy projekt keretében a szövegértés mellett számos készségük fejlődik, nem beszélve a gyakorlati ismeretekről és tudásról, melyeket egy nagyobb projekt során szívnak magukba.

Írásunkból kiderül, hogy:

• több, mint tíz éve figyelhető meg az a jelenség, hogy egyre több gyermek érkezik különböző tanulási nehézséggel az iskolába,
• milyen módszerre építve fejlesztette ki saját módszerét Tóth Erika, mellyel célzottan az értő olvasást fejleszti az alsó tagozaton,
• ha az olvasás nem válik folyamatossá, ha nem alakul ki az értő olvasás, a felső tagozaton nem fog tudni tanulni a gyermek.

Tóth Erika, az Alistáli Református Alapiskola alsó tagozatos pedagógusa 24 éve igyekszik bevezetni a legkisebbeket az írás és az olvasás művészetébe. Elmondása szerint az olvasás tanítása a vesszőparipája, több éve foglalkozik ezzel a problémakörrel.

A kétezres évek elejétől a nemzetközi mérések eredményei (PISA, PIRLS) is alátámasztják, hogy a szövegértéssel gondok vannak, rendszerszinten. Tóth Erika, aki mintegy tíz évvel ezelőtt figyelt fel arra, hogy egyre több kicsi érkezik az óvodából az első osztályba valamilyen tanulási nehézséggel.

„A 2011-es PIRLS mérésnél egy enyhe javulás volt tapasztalható, amely az alsó tagozat szövegértési képességeit méri. Ebben az időben rendkívül színvonalas műhelymunka folyt: 2004-ben megjelent Magyarországon a diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer (DIFER), amellyel már 2005-ben a pedagógusok nyári egyetemén megismerkedhettünk, a frissen alakult Comenius Pedagógiai Intézet is szervezett a témában továbbképzéseket. Rengeteg új módszert ismertünk meg, mint például a Dalton-tervet, a mozgásterápiát, a differenciált oktatást, a kooperatív oktatási stratégiákat, az élménypedagógiát stb., melyek nagyban segítették a gyerekek fejlesztését” – részletezi Tóth Erika.

Szerinte a szülőknek, illetve a családi háttérnek, az óvodának és az alsó tagozatnak van kulcsszerepe a gyerekek fejlesztésében. Míg az elsőre nincs ráhatása a pedagógusnak, addig a másik két területen a maximumot kell megtenni azért, hogy tisztességesen megtanuljanak olvasni a gyerekek.

Az iskola nem vette fel a ritmust

Az alsó tagozatos pedagógusok szinte ugyanazokat a hiányosságokat sorolják fel, ha azt kérdezzük tőlük, miben mások a mai gyerekek a tíz évvel ezelőtti elsősökhöz viszonyítva.

„Már a beszélt nyelv megértése is gondot okoz, rendszeresen magyarra kell fordítani a magyart, és úgy sem érti meg mindenki. Egyrészt a beszédtempó is felgyorsult, másrészt folyamatos háttérzajban élnek a gyerekek, és természetesen változott a generáció is. Az alfa generációról még csak részinformációink vannak, de tapasztaljuk, hogy ezek a gyerekek már teljesen másképp gondolkodnak, ha információt szeretnének valamiről, egyszerűen megkeresik a világhálón. Az ő világuk már teljesen más, az iskola pedig nem vette fel ezt a ritmust” – véli Tóth Erika és hozzá teszi, teljesen mindegy, milyen szociokulturális közegből érkezik a gyerek, a hiányosságok egyaránt jelen vannak.

Nem tudnak koncentrálni

Az elsősöknél elvárás lenne, hogy 10–12 percig koncentráljanak egy-egy tevékenységre, mára viszont ez nagyon leszűkült. 2–4 perc múlva már mást szeretne csinálni a gyerek, türelmetlen, impulzív és hangos. Sok gyerek küszködik figyelemzavarral. Utóbbira valószínűleg hatással van a korszellem és az okos eszközök használata. Egyre több gyermek nem ismeri a színeket, az alakzatokat és a formákat. Nagyon sok kicsinek gondot okoz a szóértés, a mondatértés, a relációs szókincs, óriási hiányosságok vannak a grafomotorika és a finommotorika terén.

Iskolai előkészítő

Óriási különbségekkel érkeznek a gyerekek az első osztályba, miközben a 3,5 éves és a 8 éves szintjén levő gyereket is egyformán kell fejleszteni, mindkettőnek meg kell tanulnia írni és olvasni az évfolyam végére.

Tóth Erika szerint ezért lenne fontos szerepe az iskolai előkészítőnek. Erre egy korábbi munkahelyén volt példa, alsó tagozatos tanítóként eljárt az óvodába, ahol az óvónő egy tízhetes program keretében heti rendszerességgel iskolai előkészítőt tartott a gyerekeknek. Iskola előkészítő foglalkozásokat ő is tart gyerekeknek, amelyeken kiemelt szerep jut az anyanyelvi nevelésnek, azon belül a szövegértés fejlesztésének.

Erre 2017–2018-ban, a rigorózusi munkájában kidolgozott egy tízhetes programot az óvodás és alsó tagozatos gyerekek számára. Bár egy komplex fejlesztést dolgozott ki, a program a szövegértésre fókuszál. „Ha egy gyermeknél szövegértés a megfelelő szinten van, akkor tud tanulni, de néha, ha már csak 1-2 szót nem ért, nem tudja elvégezni a feladatot, nem tud tanulni, akkor csak magol, vagyis a felejtésnek tanul” – szögezi le a pedagógus.

Ha az alsó tagozat végére nem jut el oda a gyermek, hogy folyamatosan olvas, ha nem alakul ki az értő olvasás, utána nem tud kialakulni az elvont gondolkodás sem. Az értő olvasás hiánya okozta nehézségeket pedig görgetni fogja maga előtt iskolás évei alatt. Egész életére kiható nehézséget jelenthet.

Igazgyöngy-módszerrel

A rajzzal való fejlesztéssel akkor találkozott, amikor hátrányos helyzetű gyerekeket tanított. Az Igazgyöngy Alapítvány Magyarországon, Berettyóújfaluban működik L. Ritók Nóra vezetésével. Az alapítványnak van egy művészeti iskolája, de egy olyan társadalmi vállalkozásról van szó, mely átfogóan igyekszik segíteni a hátrányos helyzetűeket.

Az alapítvány művészeti alapiskolájában zömmel hátrányos helyzetű gyerekeket fejlesztenek a rajz segítségével. Tóth Erika ezt a célzott fejlesztést szerette volna használni az óráin is. Elkezdte használni a módszereiket, majd elvégezte a képzéseiket, mely óriási inspiráló erőként hatott rá.

„Mikor megismerkedtem a hármasfókuszú vizuális modelljükkel, olyan volt, mintha egy rég keresett dologra leltem volna. Az általuk használt szemlélet, a szociális kompetenciafejlesztés a tanár-diák között is működik. L. Ritók Nóra szerint az alkotás csúcsa nem a valóság ábrázolását jelenti, hanem a kreatív alkotást, azt, hogy mi van benned, te hogyan látod a világot. Én ezt kezdtem el alkalmazni a szövegértésre” – magyarázza Tóth Erika.

Tóth szerint „ők többfajta készségeket fejlesztenek, és ezeket a technikákat minden órán lehet használni. Én leginkább a szövegértésre használom, de kiválóan alkalmas relációszókincs fejlesztésére, arányok, különböző részképességek fejlesztésére, finom-és grafomotorika támogatásra stb. Mégis a koncentráció, a figyelem fejlesztését emelném ki leginkább, hiszen ez óriási kihívás a pedagógusok számára, és szinte minden gyermek becserkészhető az Igazgyöngy- módszerrel. Megtanulnak belefeledkezni, belemerülni egy dologba.”

Idő- és munkaigényes

Példaként hozta fel a népmese napja alkalmából