N. Tóth Anikó: A közös olvasás élménye köt össze bennünket

A középiskolásoknak szóló Legere Irodalmi Versenyt az idén 11. alkalommal rendezte meg a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete az Arany A. László Polgári Társulás és a Bázis Irodalmi és Művészeti Egyesület társszervezésében.

N. Tóth Anikót, a verseny egyik főszervezőjét kérdeztük.

Milyen célból indította el az intézet a versenyt?

Több célt is megfogalmaztunk, amikor Petres Csizmadia Gabriella ötlete nyomán elindítottuk a versenyt. Az egyik legfontosabb cél az olvasás népszerűsítése, hiszen évek óta konganak a vészharangok, hogy a fiatal generációk nem olvasnak, illetve többféle mérés szerint egyre komolyabb problémát jelent számukra a szövegértés.

Ha azonban izgalmas szövegekkel kínáljuk meg őket és megfelelő módszerekkel közelítünk a szövegfeldolgozáshoz, tapasztalataink megcáfolják ezeket az állításokat. Az olvasási vágy felkeltésén és magas hőfokon tartásán túl tehát a különböző olvasási stratégiák megismertetése, vagyis a szövegértő olvasás fejlesztése is szerepel a céljaink között. A kitűzött témák mentén természetesen a versenyzők ismeretanyaga is bővül, s mindez jelentősen segíti az érettségire való felkészülésüket.

S mivel csapatversenyről van szó, a tudás elmélyítésén túl az együttműködési készségük is fejlődik. A Legere egyébként hiánypótló jellegű, hiszen az első országos szervezésű magyar nyelven zajló tanulmányi versenynek számít.

Mit jelent a verseny nevében a Legere szó?

A verseny névadója Polgár Anikó, a latin Legere pedig azt jelenti: olvasni. Ez voltaképpen egy felhívás: olvasni fontos, olvasni jó, olvasni érdemes! A verseny mottóját pedig Máraitól választottuk: „Gondold meg, hogy csak az ember olvas.”

Hogyan épül fel a verseny?

A versenynek három fordulója van, melyen mindenki részt vesz, tehát nem cél az, hogy bárki kiessen. Az egyes fordulókra a versenyzők egyrészt szépirodalmi szövegekből összeállított házi olvasmánylista alapján készülnek, másrészt az első két fordulón egy-egy előadást hallgatnak meg az egyetemen, ami szintén kiváló forrás a tudásanyag bővítéséhez.

A csapatok minden fordulóban egy-egy igényes feladatlapot töltenek ki, mely különböző szövegfeldolgozási módszerek alkalmazását igényli.

A feladatok összeállításakor szem előtt tartjuk a nemzetközi PISA-felmérések módszertanában kijelölt három művelettípust: a hozzáférést és visszakeresést, az értelmezést és integrációt, illetve a reflexiót és értékelést. Vagyis nagy teret adunk a versenyzők kreativitásának és egyéni értelmezésének.

Előfordult már az is, hogy a verseny egy-egy kreatívírásos feladata olyan kiváló megoldásokat eredményezett, hogy alverseny lett belőle, különdíjakat is adtunk.

A harmadik fordulóban a csapatok a verseny aktuális témájához kapcsolódó ötperces minielődást mutatnak be szabadon választott formanyelven (dramatizálás, megzenésítés, társasjáték, animáció, prezentáció), mely a feladatlapoktól független versenyszámnak minősül, de mindenki számára kötelező.

Kik a verseny előadói?

Rendszerint a nyitrai Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet jelenlegi és egykori oktatói: Bárczi Zsófia, Benyovszky Krisztián, Németh Zoltán, Polgár Anikó, Száz Pál, Rigó Gyula és jómagam, és vendégelőadókat is hívunk, pl. Csehy Zoltánt vagy Nagy Csillát. Az előadások betekintést adnak az irodalomtudományi kutatások friss eredményeibe, az előadók pedig kapcsolatba hozzák a lezárult életműveket a kortárs irodalmi folyamatokkal. Mindezt természetesen a középiskolások számára fogyasztható regiszterben.

Az idén Polgár Anikó és Bolemant Lilla volt a vendégelőadónk. El kell még mondanom azt is, hogy gondoskodunk a felkészítő tanárok hasznos időtöltéséről is: amíg a diákok írják a tesztet, a tanárok modern irodalomtanítási módszereket ismertető műhelymunkába kapcsolódhatnak be, melyeket olyan elismert magyarországi és hazai szakemberek vezetnek, mint Arató László, Pethőné Nagy Csilla, Fenyő D. György, Kucserka Zsófia, Vinczellér Katalin, Fűzfa Balázs, Kuklis Katalin, Szabó Csilla és mások. Olykor szakkönyvbemutatókra is sort kerítünk. Mindezek – reményeink szerint – segíthetik a szemléletváltást a szlovákiai magyar középiskolákban folyó irodalomoktatásban.

Milyenek a verseny témakörei?

Egyrészt figyelembe vesszük az állami oktatási program sztenderdjeit, hiszen azt vállaltuk, hogy támogatjuk az érettségire való felkészülést, másrészt irodalmi évfordulók jelentenek apropót, ilyen volt pl. 2012-ben Örkény István születésének centenáriuma, 2017-ben Arany János születésének 200. évfordulója, de József Attila vagy Radnóti Miklós életműve is terítéken volt.

Előfordult, hogy a versenyzők, illetve a felkészítők kérését teljesítettük pl. Mikszáth Kálmán vagy az irodalom és szerelem témájában, illetve olyan témákat is kitűztünk, amelyekre kevesebb idő marad a középiskolai keretek között, pl. ilyen volt a szlovákiai magyar irodalom 2013-ban, illetve a kortárs magyar irodalom 2018-ban.

Fontosnak tartjuk a klasszikus életművek újragondolása esetében is, hogy kortárs viszonylatba hozzuk, ez mindig szellemi izgalmat jelent.

Az idén a nőírók kerültek fókuszba, miért?

A magyar irodalom férfiközpontú, ha a középiskolai tananyagot végignézzük, alig találunk írónőt, ha mégis, csak említés szintjén. Holott vannak kiváló értékeink, magas esztétikai minőségű szövegeink, melyeket történetesen nők írtak. Szerettük volna erre felhívni a figyelmet.

A klasszikusok közül Kaffka Margit, Lesznai Anna, Szabó Magda, Nemes Nagy Ágnes műveiből válogattunk, valamint egy jórészt felfedezetlen területre is elkalauzoltuk a versenyzőket: a két világháború közötti szlovenszkói nőírók is terítékre kerültek, pl. Szenes Piroska vagy N. Jaczkó Olga, a kortársak közül pedig Rakovszky Zsuzsa, Tóth Krisztina, Tompa Andrea, Szvoren Edina vagy éppen Gubis Éva neve és néhány szövege forgott.

Milyen az érdeklődés a verseny iránt?

Azt mondhatom, nagyon kedvelik ezt a versenyt. Ezt bizonyítja, hogy átlagban 25-28 csapat jelentkezik, de volt rá példa, hogy 47 csapat jött (akkor probléma volt egyáltalán leültetni őket egy teremben!). A felkészítő tanárokon sok múlik, és örömmel állapítjuk meg szervezőtársaimmal, hogy vannak állandó kollégák, olyanok is, akik a kezdetektől bekapcsolódnak, vállalva a felkészítéssel járó komoly többletmunkát, különböző generációkat képviselnek, és mindig akadnak újak is.

Az külön öröm, hogy a nálunk végzett magyar szakosok is visszajárnak a csapatukkal. A versenyzők is szívesen jönnek, nem panaszkodnak egy-egy igényesebb olvasmány miatt se. Általában remek hangulat uralkodik, jó találkozni, ad egy energiát a sok lelkes fiatal olvasó.

Melyik iskolákból érkeznek a csapatok?

Gimnáziumok és szakközépiskolák kapcsolódnak be az ország különböző régióiból, Pozsonytól Nagymegyeren, Gútán, Ipolyságon, Rimaszombaton, Füleken át egészen Nagykaposig. A messzebbről érkezőknek olykor viszontagságos az utazás, ezért is méltányoljuk, hogy vállalkoznak a versenyre. A nagyobb iskolákból olykor két csapat is benevez más-más felkészítővel.

Az idén hány csapat jelentkezett?

Az idén 23 csapat nevezett be,