Mi jön a kormány bukása után? (Kérdések és válaszok)
Az előrehozott választásoktól az ügyvivő kormányon át a politikai bizonytalanság gazdasági következményeiig.
Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!
Miután a parlament megszavazta a Heger-kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt, Zuzana Čaputová – az alkotmánnyal összhangban – pénteken visszahívta Eduard Heger kabinetjét. A továbbiakban korlátozott jogkörökkel, ügyvivő kormányként folytatják a munkát.
Čaputová nem akarta kommentálni a kormány visszahívásának körülményeit, megjegyezte viszont, hogy azok a problémák, amelyekről az ország állapotáról szóló jelentésében beszélt, a kabinet visszahívásakor ismét jelentkeztek.
Mit kért az államfő Eduard Hegertől?
Zuzana Čaputová, mivel a politikusok reakciója alapján nem lát esélyt arra, hogy új kormány alakuljon a 2020-as erőviszonyok alapján, felkérte Eduard Hegert, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy január végén kiírhassák az előrehozott választások időpontját. Az államfő azt is elmondta, hogy 2023 első felében, tehát június végéig meg kellene valósulnia az előrehozott választásoknak.
Čaputová ezt azért tartja fontosnak, mert az ügyvivő kormány csak korlátozott jogkörökkel bír. Számos fontos kérdésben nem hozhat önálló döntést, ez pedig az energiaválság idején súlyos nehézségeket okozhat.
Arra is felszólította a Heger kabinet tagjait, hogy az átmeneti időszakban járuljanak hozzá az ország stabilitásához és megfontolt döntéseket hozzanak korlátozott jogköreik gyakorlásakor.
Mi történik akkor, ha a képviselők nem egyeznek meg az előrehozott választásokról?
Zuzana Čaputová jelezte, hogy ha fél éven belül nem áll fel egy teljes jogkörökkel bíró új kormány, akkor az alkotmány keretein belül lépni fog.
Az államfő kinevezhet egy szakértői kormányt, melynek tagjait maga választhatja ki. Ugyanakkor ennek a szakértői kormánynak is bizalmat kell szereznie a parlamenttől 30 napon belül.
Mit kell tenni az előrehozott választásokért?
A hatályos jogszabályok értelmében a kormány bukása nem jelenti automatikusan azt, hogy előrehozott választások lesznek. Ehhez ugyanis 90 szavazattal módosítani kell az alkotmányt, majd ezt követően újabb 90 szavazattal támogatni kell a választási ciklus lerövidítését.
Jelenleg két parlamenti képviselő, Tomáš Taraba és Miloš Švrček egy-egy módosító javaslata van második olvasatban a parlamentben. Mindkét jogszabály lehetővé tenné a választási ciklus lerövidítését. Elméletben még az aktuális, decemberi ülésszak során megszavazhatnák valamelyiket.
Minden parlamenti párt előrehozott választást akar?
Egyelőre erről a kérdésről nincs egységes álláspont. Peter Pellegrini Hlas, Robert Fico Smer pártja, valamint a fasisztabarát Republika és az ĽSNS, illetve néhány független képviselő támogatná az előrehozott választást. Nekik összesen mintegy 70 voksuk van, ez pedig kevés az alkotmánytörvény módosításához.
Kérdés, milyen álláspontra helyezkedik az OĽaNO ebben az ügyben, mert eddig sem Igor Matovič, sem pedig Eduard Heger nem foglalt állást erről a kérdésről.
Richard Sulík a bizalmatlansági szavazás után közölte, hogy az SaS nem támogatja az előrehozott választást, ugyanakkor kész támogatni egy új kormányt. Leszögezte azt is, hogy pártja nem akar tagja lenni egy esetlegesen felálló új kabinetnek.
Ráadásul az OĽaNO mintegy tízfős demokratikus platformja a jelenlegi kabinet rekonstrukcióját követeli. Tény, hogy az ügyvivő kormánynak korlátozott jogköre van, de az államfő nem menesztheti egyenként annak tagjait. A kormány rekonstrukciója a jelenlegi helyzetben például akkor valósulhatna meg, ha mondjuk egy-egy miniszter benyújtaná lemondását.
Van-e kiút egy ilyen patthelyzetből?
Talán épp a szakértői kormánnyal lehet sarokba szorítani a politikusokat, mert az SaS-en kívül ezt a lehetőséget egyik parlamenti párt sem támogatja.
