Napunk

Biztonságérzet, nagy család, jó bulik – így emlékeznek Párkányban a 2010-ben bezárt papírgyárra

A párkányi papírgyár. Fotó - Kápostáš Martin
A párkányi papírgyár. Fotó – Kápostáš Martin

A maga idejében az ország legnagyobb és legmodernebb gyára volt, ma több cég osztozik a területén.

1960, 1963, 1968, majd 2010. Az első három dátum a párkányi papírgyár, hivatalos nevén Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár indulásának fontos időpontja: 1960-ban dőlt el, hogy a semmiből óriási gyár épül a dél-szlovákiai kisvárosban, 1963-ban indultak a munkálatok, 1968-ban pedig a termelés. A papírgyár innentől fogva évtizedekig a régió legnagyobb munkáltatója volt, de a rendszerváltás után fokozatosan leépült, és a papírgyártás 2010-ben végleg leállt.

Miért éppen papírgyár

„Tudjuk, hogy Szlovákia legdélibb részén, Párkányban, olyan hatalmas méretű cellulóz- és papírgyárat építünk, melyben több újságpapírt gyártunk majd, mint meglévő papírgyárainkban együttvéve. Megkezdjük a lombos fák feldolgozását is, és a legkorszerűbb gépek biztosítják, hogy eddig is magas színvonalú papírgyártásunk világviszonylatban az elsők között legyen” – írta A Hét 1960. január 10-i száma.

A Szabad Földműves 1961. május 28-án arról is beszámolt, miért döntött úgy „pártunk és kormányunk”, hogy Párkányban pont papírgyár épül.

A cikk szerint az egyik ok az volt, hogy az alapvetően mezőgazdasági régió is iparosodjon. Bár a közvetlen közelben nincs jelentős fakitermelés, akkoriban azzal számoltak, hogy „Dél-Szlovákia területére a távlati tervek szerint a jövőben nagy mennyiségű gyorsan növő nyárfát telepítenek majd”, a gyár emellett bükkfa-hulladékot, papír- és rongyhulladékot is fel fog dolgozni.

Fontos tényező volt a víz kölesége is: az iparág vízigényes, ezért volt célszerű a Duna mellé telepíteni a gyárat, másrészt a Duna „nagy vízmennyisége »észre sem veszi« a beömlő szennyvizet”. Bár a szennyvizet már ekkor sem tisztítás nélkül engedték a folyóba, később, különösen a rendszerváltás után sok pénzt kellett fordítania a gyárnak a szennyvíztisztítók korszerűsítésére.

Az ünnepélyes alapkőletételre 1963. november 17-én került sor, az aktust maga Alexander Dubček hajtotta végre, aki akkor Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának a főtitkára volt. A termelés 1968-ban indult meg, először kartonpapír, majd kátrány- és hullámpapír is készült a gyárban.

A vándormadarak hazatérnek

A gyárnak nagyon örültek a párkányiak és a környéken élők, erről az Új Szó 1968. január 19-i riportja számol be. Addig ugyanis a Párkány környéki ember a cikk szerint „vándormadár volt”, „sok volt a kéz, és kevés a munka”, így Ostravára és Handlovára, az észak-csehországi iparvidékre és a közép-szlovákiai alumíniumkohókhoz is ingáztak az emberek a környékről. Ez a kényszer szűnt meg a papírgyár beindulásával, neki köszönhetően rengetegen találtak helyben munkát, nem kellett többé ingázniuk. A papírgyár a környék legnagyobb foglalkoztatója lett.

A párkányi papírgyár. Fotó – Kápostáš Martin

Egy idősebb úr, aki 1976-ban még szakközépiskolás korában kezdett „praxra” járni a gyárba, majd a nyugdíjazásáig végig ott is dolgozott, azt mondta a Napunknak, hogy a papírgyár egyfajta biztonságérzetet adott az embereknek. A gyárhoz szolgálati lakások is tartoztak a város nyugati felén található lakótelepeken, itt a Napunknak mesélő úr elmondása szerint az említett hazatérő „vándormadarak” és a máshonnan érkező szakemberek laktak.

Az egyik óvodát és egy bölcsődét is kimondottan a gyári munkások igényeihez igazították, hogy a hajnalban kezdő szülők korábban be tudják adni a gyerekeiket. A szakközépiskolában pedig a papírgyár igényeinek megfelelő szakmákra – papíripari technikus, géplakatos, villanyszerelő, műszerész – tanították a diákokat, akik második osztálytól a gyárba jártak praxolni, meséli a Napunknak az egykori papírgyári dolgozó.

Rendszerváltás, privatizáció, jaffások

A rendszerváltás után a papírgyárat sem kerülte el a privatizáció: a cég részvénytársasággá alakult, leányvállalatokra osztották, és több körös privatizáció után először a svéd AssiDomän céghez került, ami 2001-ben eladta a holland Kappa Packagingnek. Utóbbi 2005-ben összeolvadt az ír Jefferson Smurfit céggel, a cégcsoport és a papírgyár új neve Kappa Smurfit lett.

Ezen a néven ért véget a papírgyár története 2010-ben: a 2008-ban kibontakozó világgazdasági válság hatásait nem tudta kiheverni a gyár. Már 2009-ben tömeges elbocsátásokra került sor, végül 2010-ben leállt a papírgyártás, és a Kappa Smurfit elbocsátotta a maradék dolgozóinak 90 százalékát, az akkori hírek szerint ez összesen 6-700 dolgozót jelentett.

Ez rengeteg ember, de csak töredéke annak a tömegnek, ami a cég fénykorában dolgozott a papírgyárban. Ők a „változások környékén” körülbelül négyezren voltak, emlékszik vissza az említett idős úr. Onnantól fogva az átalakulásokkal folyamatosan csökkent a papírgyárban dolgozók száma. Ezzel párhuzamosan a kétezres évek elejétől, különösen a Mária-Valéria híd újjáépítésétől fogva a Párkány környéki szabad munkaerő egy részét elszívta az esztergomi Suzuki és a dorogi ipari park.

Mindez azonban a papírgyár nyújtotta biztonsághoz képest nem feltétlenül volt kellemes élmény a Párkány környékieknek: voltak súrlódások a magyarországiak és az olcsóbb munkaerőnek számító szlovákiai magyarok között: sokan úgy emlékeznek,

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Párkány

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

Letartóztatták Éric Dupond-Moretti francia igazságügyi miniszter fiát, aki állítólag erőszakot követett el az élettársa ellen. “Apaként teljesen összetörtem” – mondta Dupond-Moretti újságíróknak.

Meglehetősen sótlanra sikerült a Modrá koalícia bemutatkozása. Annak ellenére, hogy Mikuláš Dzurinda projektjével az elmúlt hetekben szinte a fél szlovákiai politikai palettát hírbe hozták, az exkormányfő ma egy rakás, a politikában még ismeretlen személlyel állt ki a színpadra, írja Hegedűs Norbert a pénteki Napunk newsfilterben.

A múlt héten nagyjából 40 millió koronavírus-fertőzés okozta halálesetet regisztrált a WHO, a halálesetek több mint fele Kínában következett be. December elejétől több mint 170 ezer ember halt bele a betegségbe az Egészségügyi Világszervezet szerint. (čtk)

Nagyjából 20-30%-os volt a részvétel a cseh államfőválasztás második fordulójának első néhány órájában. Az első fordulóban ugyanebben az időszakban a részvételi arány 20% körül mozgott. (čtk)