Napunk

Ha bukik a kormány, ezek a forgatókönyvek érvényesülhetnek

Fotó N - Tomáš Benedikovič
Fotó N – Tomáš Benedikovič

A kormány elleni bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadását követően Zuzana Čaputová államfőnek az alkotmány értelmében vissza kellene hívnia a kormányt. Ugyanakkor a további lépéseket illetően van bizonyos mozgástere. A szakértői kormány és a visszahívott kabinet is hónapokig hivatalban maradhat, korlátozott jogkörökkel.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Ha a parlament nem szavazna bizalmat Eduard Heger miniszterelnöknek és kormányának, Zuzana Čaputová kénytelen lenne meneszteni a kabinetet, ez azonban nem jelentené feltétlenül a kormány távozását is.

Az is lehet, hogy a kormány lemond, és folytatja munkáját, amíg az államfő nem nevezi ki az új kormányt. Ez az időszak bármeddig eltarthat, akár a rendes választásokig is. Az alkotmány ugyanis nem szab határidőt a lemondásban lévő, vagyis ügyvivő kormány számára.

Ugyanakkor annak a kormánynak, melynek lemondását a köztársasági elnök előbb elfogadja, majd újra kinevezi azt, az elnök jóváhagyásához kötött, korlátozott jogköre lenne.

Ilyenre egyébként legutóbb Iveta Radičová miniszterelnök idejében volt példa, aki 2011-ben az eurósáncról szóló szavazást összekötötte a kormánya iránti bizalmi szavazással. Radičová kormánya megbukott, és a plénum megszavazta az előrehozott választásokat, ugyanakkor a Radičová-kabinet több mint öt hónapig hivatalban maradt.

Akkor úgy foglamaztak, hogy csak fűthet és világíthat egy ilyen kormány, mert az alkotmány szerint a kormány az államfő beleegyezése nélkül csak törvénytervezetekről, kormányrendeletekről, az állami költségvetés tervezetéről és az állami zárszámadásról, nemzetközi szerződésekről vagy állami tisztviselők kinevezéséről és elbocsátásáról dönthet ilyen esetben.

Viszont teljes jogköre van a hadiállapot kihirdetésére, a mozgósítás elrendelésére, a szükségállapot kihirdetésére, valamint a fegyveres erők Szlovákián kívülre küldésére és a külföldi fegyveres erők rövid távú jelenlétének jóváhagyására a területünkön.

Egy ilyen kormánynak nem tartoznának a hatáskörébe például a gazdaság- és szociálpolitikával kapcsolatos alapvető intézkedések, valamint a bel- és külpolitikát érintő alapvető kérdésekre vonatkozó döntések sem.

Viszont az alkotmány nem fogalmaz egyértelműen, és nem világos, hogy mit tehetne a kabinet, ha komoly döntéseket akarna hozni például a magas árak kompenzációjával kapcsolatban.

Kérdés, hogy meddig tartana egy ilyen állapot, mert egy ilyen helyzetben a parlament és az államfő is léphet. Zuzana Čaputová ugyanis Eduard Heger kormánya helyett mást is megbízhatna a kormányzással, az alaptörvény szerint bárki, politikus és szakértő is betöltheti a kormányfői pozíciót.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Kormányválság

Parlament

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak