Győzött Orbán Brüsszelben, vagy Brüsszel állította meg Orbánt? Inkább az utóbbi
Csökkent az összege a visszatartott uniós forrásnak, és elfogadják a magyar helyreállítási tervet, cserébe Orbán visszalépett a vétóitól. Legfeljebb a globális különadó ügyében elért kivétel lehet siker.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
„Minden olyan célunk megvalósult, amit júniusban magunk elé tűztünk” – mondta kedd reggel Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter a rendkívüli kormányinfón arról, hogy hétfő éjjel a tagországok uniós nagykövetei megegyeztek a Magyarország és az Unió közötti vitás kérdésekben, aminek eredményeképpen
- jóváhagyják a magyar helyreállítási tervet,
- a befagyasztott uniós költségvetési források összege 7,5 milliárd euróról 6,3 milliárd euróra csökken,
- Magyarország feloldja a vétóját a globális minimumadó ügyében, ami alól kap egy kis kivételt,
- megállapodás született az Ukrajnának közös hitelfelvételből nyújtandó segély ügyében is.
Egyezség tehát van, a kormányközeli sajtóban a sikerpropaganda és a győzelmi jelentések azonban egyelőre elmaradtak, még Orbán Viktor sem kommentálta az alkut a közösségi médiában.
Nehéz győzelemnek beállítani
„Az alkut nehéz magyar részről bármi másnak beállítani, mint a magyar kormány elég egyértelmű politikai vereségének” – mondja a Napunknak Hegedűs Dániel politológus, a German Marshall Fund elemzője. 12 év után először történt meg az, hogy az uniós intézmények és az uniós tagállamok együtt megállj-táblát mutattak a magyar kormánynak, fogalmaz Hegedűs.
A 6,3 milliárd euró felfüggesztése még ha alacsonyabb is az eredetileg javasolt 7,5 milliárdnál, nehezen állítható be politikai győzelemként a magyar kormány részéről, miközben a magyar helyreállítási terv elfogadása szükségszerű volt, hiszen ha ez nem következik be, ennek az 5,8 milliárd eurós összegnek a 70 százaléka elveszik, mutat rá a politológus.
Ezzel párhuzamosan a magyar kormány elengedte a vétóját a 18 milliárdos ukrajnai segélycsomag ügyében – erről a részletek akkor lesznek láthatók, ha az írásbeli ajánlás átmegy a Tanácson – és a globális minimumadó ügyében is.
A kifizetések feltételeként megszabott 27 úgynevezett szupermérföldkövet március végéig kell teljesítenie a kormánynak, Hegedűs azonban nem látja, hogy erre képes lenne. „Az a rezsim, ami az elmúlt 12 évben az uniós források stratégiai korrupciójára épült, nem engedheti meg magának, hogy potens nyomozati és vádemelési mechanizmusokat teremtsen meg a korrupció elleni küzdelem jegyében” – fogalmaz.
Így ezek a források a következő negyedévben biztosan nem lesznek elérhetők Magyarország számára, és az is kérdéses, hogy utána hozzájuk fér-e Magyarország, mondja a politológus.
Hegedűs Dániel úgy látja, a magyar kormány egy stratégiai vízválasztó előtt áll, újra kell gondolnia, hogy hogyan fog az Unióval szemben politizálni. A blokádpolitika, különösen az ukrán segélycsomag blokkolása öngól volt, ami még azt is kérdésessé tette, hogy a közép-európai országok támogatni fogják-e a Bizottság előterjesztését, amiben a magyar helyreállítási tervet elfogadásra javasolta. „Nem lehet minden irányba háborúzni, a magyar kormány még a korábbi legközelebbi szövetségeseit, a visegrádi országokat is elidegenítette” – fogalmaz a politológus.
Legfeljebb a globális minimumadó alóli kivétel siker
Bakó Bea EU-jogász, a Gemišt hírlevél társszerzője is kissé meglepőnek tartja, hogy nem sikerült a 7,5 milliárdos összeg nagyobb mértékű csökkentését kialkudni. Bakó szerint legfeljebb a globális minimumadó alóli kivételt lehet sikerként elkönyvelni, de kérdéses, hogy ez számszerűsítve mekkora nyereséget jelent Magyarországnak.
A globális minimumadóval a Napunk részletesen is foglalkozott: a mértéke 15 százalék, Magyarországon a társasági adó 9 százalék. Magyarországnak sikerült elérnie, hogy a minimumadóba beleszámítson a helyi iparűzési adó is. Ezt a vállalkozások az önkormányzatoknak fizetik, a maximális mértéke 2 százalék, de nem ugyanabból az adóalapból számolják, mint a társasági adót, és általában magasabb is a befizetett iparűzési adó összege, mint a társasági adóé. Iparűzési adó az EU legtöbb tagállamában nincs, így tulajdonképpen méltányolható, hogy Magyarországon a társasági adóval egy kalap alá véve beleszámítják a globális minimumadóba.
Másrészt a társasági adó csak az egyik tényezője annak, ami alapján egy külföldi befektető eldönti, melyik országban fektessen be: Szlovákia sincs versenyhátrányban Magyarországgal szemben a 21 százalékos társasági adója miatt.
Bakó Bea a Bizottság által támasztott feltételeket alapvetően helyesnek tartja, és arra is felhívja a figyelmet, hogy a szupermérdföldkövek közé olyan, az igazságszolgáltatással kapcsolatos feltételek is bekerültek, amiket a jogállamisági mechanizmuson keresztül nem kérhetne a Bizottság, hiszen azok nem állnak közvetlen kapcsolatban az EU-s pénzekre vonatkozó korrupcióval.
Az EU-jogász szerint a Bizottság a szupermérföldkövekkel a bíróságokkal kapcsolatos reformokat a jogállamisági mechanizmuson kívül próbálja kikényszeríteni, és ezzel bár nem feltétlenül mutat példát jogállamiságból, akár még valami jó is kisülhet belőlük, ha a magyar kormány tényleg teljesíti őket.
