Győzött Orbán Brüsszelben, vagy Brüsszel állította meg Orbánt? Inkább az utóbbi

„Minden olyan célunk megvalósult, amit júniusban magunk elé tűztünk” – mondta kedd reggel Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter a rendkívüli kormányinfón arról, hogy hétfő éjjel a tagországok uniós nagykövetei megegyeztek a Magyarország és az Unió közötti vitás kérdésekben, aminek eredményeképpen

• jóváhagyják a magyar helyreállítási tervet,
• a befagyasztott uniós költségvetési források összege 7,5 milliárd euróról 6,3 milliárd euróra csökken,
• Magyarország feloldja a vétóját a globális minimumadó ügyében, ami alól kap egy kis kivételt,
• megállapodás született az Ukrajnának közös hitelfelvételből nyújtandó segély ügyében is.

Egyezség tehát van, a kormányközeli sajtóban a sikerpropaganda és a győzelmi jelentések azonban egyelőre elmaradtak, még Orbán Viktor sem kommentálta az alkut a közösségi médiában.

Nehéz győzelemnek beállítani

„Az alkut nehéz magyar részről bármi másnak beállítani, mint a magyar kormány elég egyértelmű politikai vereségének” – mondja a Napunknak Hegedűs Dániel politológus, a German Marshall Fund elemzője. 12 év után először történt meg az, hogy az uniós intézmények és az uniós tagállamok együtt megállj-táblát mutattak a magyar kormánynak, fogalmaz Hegedűs.

A 6,3 milliárd euró felfüggesztése még ha alacsonyabb is az eredetileg javasolt 7,5 milliárdnál, nehezen állítható be politikai győzelemként a magyar kormány részéről, miközben a magyar helyreállítási terv elfogadása szükségszerű volt, hiszen ha ez nem következik be, ennek az 5,8 milliárd eurós összegnek a 70 százaléka elveszik, mutat rá a politológus.

Ezzel párhuzamosan a magyar kormány elengedte a vétóját a 18 milliárdos ukrajnai segélycsomag ügyében – erről a részletek akkor lesznek láthatók, ha az írásbeli ajánlás átmegy a Tanácson – és a globális minimumadó ügyében is.

A kifizetések feltételeként megszabott 27 úgynevezett szupermérföldkövet március végéig kell teljesítenie a kormánynak, Hegedűs azonban nem látja, hogy erre képes lenne. „Az a rezsim, ami az elmúlt 12 évben az uniós források stratégiai korrupciójára épült, nem engedheti meg magának, hogy potens nyomozati és vádemelési mechanizmusokat teremtsen meg a korrupció elleni küzdelem jegyében” – fogalmaz.

Így ezek a források a következő negyedévben biztosan nem lesznek elérhetők Magyarország számára, és az is kérdéses, hogy utána hozzájuk fér-e Magyarország, mondja a politológus.

Hegedűs Dániel úgy látja, a magyar kormány egy stratégiai vízválasztó előtt áll, újra kell gondolnia, hogy hogyan fog az Unióval szemben politizálni. A blokádpolitika, különösen az ukrán segélycsomag blokkolása öngól volt, ami még azt is kérdésessé tette, hogy a közép-európai országok támogatni fogják-e a Bizottság előterjesztését, amiben a magyar helyreállítási tervet elfogadásra javasolta. „Nem lehet minden irányba háborúzni, a magyar kormány még a korábbi legközelebbi szövetségeseit, a visegrádi országokat is elidegenítette” – fogalmaz a politológus.

Legfeljebb a globális minimumadó alóli kivétel siker

Bakó Bea EU-jogász, a Gemišt hírlevél társszerzője is kissé meglepőnek tartja, hogy nem sikerült a 7,5 milliárdos összeg nagyobb mértékű csökkentését kialkudni.