Magyarország megkerülésével adna segélyt az EU Ukrajnának, hogy Orbán vétója elveszítse a súlyát
Lehet, hogy már nem Orbán zsarolja az EU-t, hanem az EU Orbánt.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
Még mindig nincs döntés Brüsszelben a magyar EU-források ügyéről. Mint ismert, az Európai Bizottság 7,5 milliárd eurónyi uniós költségvetési forrás felfüggesztését javasolta amiatt, hogy nem ítélte elégségesnek a magyar kormány jogállamiságot javító és korrupciót csökkentő intézkedéseit. Ezzel a párhuzamosan bár a magyar helyreállítási tervet a Bizottság elfogadásra javasolta, az 5,8 milliárd eurónyi forrás kifizetését újabb feltételekhez kötötte.
A döntés az uniós tagállamok szakminisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsának, azon belül is a pénzügyi tanácsnak, a pénzügyminiszterekből álló Ecofin-nek a kezében van. A szavazásra a korábbi hírek szerint már december 6-án sor került volna, ám miután Magyarország nem volt hajlandó megszavazni a segélyt finanszírozó közös EU-s hitelfelvételt, a magyar uniós forrásokról szóló szavazást is elhalasztották.
Döntés tehát egyik ügyben sincs, a végső határidő december 19., azonban az Ukrajnának nyújtandó segély ügyében történt egy Magyarországot megkerülő előrelépés.
Már nem biztos, hogy Orbán zsarol
Orbán több ütőkártyát is a kezében tart, nem egyértelmű azonban, hogy ezek valóban ütőkártyák:
- Magyarország vétózza az Ukrajnának közös uniós hitelfelvételből nyújtandó 18 milliárd eurós segélycsomagot,
- szintén vétózza a globális minimumadó uniós elfogadását,
- és a magyar parlament még mindig nem szavazta meg Svédország és Finnország NATO-csatlakozását.
Bár a magyar kormány azt állítja, hogy ezeket a kérdéseket nem kötötte össze az uniós források ügyével, nagyjából mindenki zsarolásként értékeli a két vétót, és a finn és svéd NATO-csatlakozás halogatását. Utóbbiról Orbán azt mondta, februárban az első parlamenti ülésen már tényleg szavazni fognak róla, Magyarország súlyát tekintve pedig nincs is nagyon más választása, mint hogy jóváhagyja azt.
A vétókról a magyar kormány azt állítja, hogy vele szemben pont Brüsszel használja ezeket a kérdéseket nyomásgyakorlásra, ami tulajdonképpen igaz, hiszen a jelen állás szerint most már nem a magyar vétók feloldása függ attól, hogy megkapja-e a pénzeket Magyarország, hanem a források függhetnek attól, hogy Magyarország feloldja-e a vétóit.
A két vétó közül az Ukrajnának nyújtandó segély kérdése az égetőbb, és ebben az ügyben gyakorlatilag elveszett Orbán vétójának súlya.
Magyarország nélkül is megoldja az EU, hogy segítsen Ukrajnán
Szombat délután az Európai Unió Tanácsa, azon belül az Ecofin jóváhagyta az Ukrajnának nyújtandó 18 milliárd eurós segélyt, az ezt fedező hitelfelvétel mikéntjét azonban nyitva hagyta.
Ugyanis nem az Ukrajnának nyújtandó segélyhez, hanem a közös uniós hitelfelvételhez kell az egyhangú döntés, utóbbit vétózza Magyarország. E helyett működhet egy bonyolultabb mechanizmus, amiben a tagországok egyenként oldják meg a segély finanszírozását Magyarország nélkül.
Persze egyszerűbb lenne a közös uniós hitelfelvétel, és a többi tagállam továbbra is szeretné elérni, hogy Orbán visszalépjen a vétótól. A Frankfurter Allgemeine Zeitung azt írja, Németország azzal fenyegetőzik, hogy a Bizottság által egyébként elfogadásra javasolt magyar helyreállítási tervet sem szavazza meg a Tanácsban, ha Magyarország nem oldja fel a vétót az Ukrajnának nyújtandó segélyt fedező közös hitelfelvétel ügyében. A helyreállítási tervet mindenképp el kell fogadni az év végéig, különben Magyarország elbukja a helyreállítási alap forrásait.
Visszalép-e Orbán a vétótól?
A Politico azt írja, Magyarország ma dönt arról, hogy feloldja-e a vétót, ez lesz az egyik témája a tagországok uniós nagyköveteinek 18 órakor kezdődő tárgyalásán. Egy neve elhallgatását kérő brüsszeli hivatalnok azt mondta a Napunknak, egyelőre nem néz ki úgy, hogy Magyarország visszalépne a vétótól.
A FAZ pedig arról ír, hogy ugyanezen a tárgyaláson szó lesz a Bizottság által befagyasztásra javasolt költségvetési forrás 7,5 milliárd eurós összegének csökkentéséről is. Azaz arról, amit több tagország is felvetett: hogy legyenek figyelembe véve a Magyarország által eddig megtett intézkedések, és ezekkel arányosan csökkenjen a visszatartott összeg.
A források befagyasztásának javaslatát a Bizottság azzal küldte a Tanács elé, hogy azt fogadja el, utasítsa el, vagy javasoljon módosítást. A FAZ szerint elkészülhet egy javaslat, amit a csütörtöki EU-csúcson, azaz az Európai Tanács ülésén megvitathatnak a tagországok vezetői.
További alkudozások
Az Európai Tanács csak irányvonalakról dönt, illetve az EU-s külpolitika ügyében, de mivel itt találkoznak a tagországi vezetők, a vitás kérdésekben az itt kialkudott egyezségek alapján döntenek majd a szakminiszterek az Európai Unió Tanácsában.
Ha tehát az uniós nagyköveteknek sikerül megegyezniük a befagyasztott magyar források összegének csökkentéséről, és arról a tagállami vezetők is megállapodnak, az Európai Unió Tanácsában is ennek megfelelően fognak eljárni majd a szakminiszterek, ebben az esetben a pénzügyminiszterek.
A FAZ szerint Szlovákia szintén a visszatartott összeg csökkentése mellett van, és valószínű, hogy több ország könnyebben szavazná meg Magyarország enyhébb „megbüntetését”, mint a mostani szigorú javaslatot.
Az egyik érv az összeg csökkentése és az eddigi magyar intézkedések figyelembe vétele mellett pont az, hogy jelenlegi szigorú intézkedés elfogadására nem biztos, hogy összejön a minősített többség, azaz a tagországok legalább 55 százaléka, melyekk az EU lakosságának 65 százalékát képviselik.
