Napunk

Németországban dolgozó szlovákiai magyar orvos: Nem csak a bérekkel van gond a szlovák egészségügyben

Kukel Imre aneszteziológus. Fotó - Kukel Imre archívuma
Kukel Imre aneszteziológus. Fotó – Kukel Imre archívuma

Németországban sokkal racionálisabban működik az egészségügyi rendszer, mint Szlovákiában. Nem tökéletes, de a páciensnek kikövezett útja van, mindig meg lehet tenni a következő lépést – mondja Kukel Imre, a Komáromból származó, Németországban dolgozó aneszteziológus.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

Kukel Imre aneszteziológus: Csehországban tanult, és már csaknem egy évtizede Németországban dolgozik. Belülről ismeri tehát a nyugati egészségügyi rendszereket. Azt mondja, Szlovákiában az orvosi fizetések csak a problémahalmaz egy részét jelentik: amit a páciens jobban megszenved, az az, hogy nincs kikövezett útja a terápia elejétől a végéig, és a szlovák egészségügyi rendszer néha nem engedi, hogy megtegye a következő lépést.

Arról beszélgettünk,

  • figyelte-e a szlovákiai orvosok és politikusok harcát,
  • mi a különbség a német és a szlovák egészségügy között,
  • hazamennek-e a külföldön dolgozó orvosok a magasabb szlovákiai bérek ígéretére,
  • hogyan teremt új hiányszakokat az egészségügyi rendszer átalakulása,
  • tervez-e hazajönni.

Mióta dolgozik Németországban?

2013 áprilisa óta vagyok Németországban, jelenleg Észak-Bajorországban, Bayreuthban dolgozom.

Figyeli az otthoni történéseket az egészségügyben? Követte az orvosok felmondása körüli kálváriát?

Nagyon érintőlegesen, nem mélyedtem el benne túlzottan. A sajtóban olvastam néhány cikket. Ennek megvan az oka. Amikor néhány évvel ezelőtt Csehországban valami hasonló dolog volt kibontakozóban, nekem az volt a tapasztalatom, hogy a politikát és a médiát nem tudja befolyásolni az orvostársadalom. Ebből a harcból pedig nem tudunk jól kijönni. A politikusoknak, úgy érzem, nagyobb ráhatása van a sajtóra, ők tematizálnak.

Egyedül dolgozik szlovákiaiként a bayreuthi kórházban?

Nem. Öt kollégám is Szlovákiából származik.

Másban is egyezik az életútjuk? Hasonló okokból dolgoznak külföldön?

Szerintem hasonlóak a motivációink. Leginkább a szakmai színvonal alacsony volta fájt nekik a legjobban Szlovákiában, ez volt az, amivel nem tudtak együtt élni. Egyikük ráadásul Írországból váltott Németországra, márpedig Írországban elég magas szintű az egészségügy. Válthatott volna Szlovákiára is, haza is mehetett volna – de beszéltünk erről, és azt mondta, számára az túl nagy kompromisszum lett volna.

Hogyan definiálná a különbséget a német és a szlovák egészségügy között a kórházi orvosok szempontjából. 

Szlovákiában, bár jelentkeztem itteni pozíciókra is annak idején, nem dolgoztam. Németország előtt Csehországban praktizáltam, diplomát is ott szereztem. A szlovákiai orvosok nevében tehát nem beszélhetek, de az alapvető különbséget látom. Németországban jobban keretbe van foglalva az egészségügy, több támpontot ad. A törvényi keret sokkal racionálisabbá teszi a gyógyítást, ezáltal kevesebb energia megy el felesleges dolgokra.

Szlovákiában ezeket a dolgokat elhanyagolták. Nem mondom, hogy a német rendszeren nem lehet javítani.  De Szlovákiában nem látni, hogy ezeken dolgoznának a politikusok, és a vita sajnos végeredményben most sem erről szólt.

Tényleg akkora a különbség, hogy van relevanciája annak az állításnak, hogy míg Németországban él, addig Szlovákiában túlél az egészségügy?

Szlovákiában sajnos egyéni hőstettek tartják életben az egészségügyet. Vannak olyan lyukak a rendszerben, amelyekbe egyszerűen belezuhan a páciens, mikor épp próbálna végigmenni a terápián. Ezt a rokonaimnál is tapasztaltam: hiába tudjuk, mi lenne a következő lépés, egyszerűen kiderül, hogy nincs rá megoldás. Németországban nem találkozom azzal, hogy ne lenne válasz arra, mi legyen a következő lépés, és hogy oldjuk meg a megtételét.

Nem beszéltünk az anyagiakról, pedig a szlovákiai vitában ez volt az egyik legfontosabb érv – olyannyira fontos volt, hogy a közbeszédet is befolyásolta. A parlamenti döntés értelmében nemcsak a kezdő orvosi bérek emelkednek, de egy 30 év gyakorlattal rendelkező orvos már 4 ezer euró körüli fizetést vihet haza. Mennyire vonzó ez a bér egy nyugati orvosfizetéshez képest?

Ha őszinte akarok lenni, ez még nem vonzó bér. A nyugati bérek egy kicsit máshol vannak.

A béremelés célja, hogy itthon tartsák az orvosokat, akiknek rengeteg lehetőségük van Nyugat-Európában elhelyezkedni.

Ez ötletként egyáltalán nem rossz. Az én tapasztalatom az, hogy akik most az orvosi pályát választják Szlovákiában, azok nem feltétlenül terveznek külföldre menni, és szeretnének itthon maradni – persze konkrét statisztikám nincs erre, de az ismerőseimen keresztül szerzett tapasztalat az, hogy a feltételek megfelelők számukra. A bérezésnek arról kell szólnia, hogy a többi szakmához képest egy versenyképes alternatívát biztosítson, hogy a következő generációk is gondolkodjanak azon, hogy ezt a pályát válasszák – mert ha elfogy az utánpótlás, az hatalmas probléma lesz.

Az nagy kérdés, visszacsábíthatja-e a magasabb bér azokat, akik már berendezkedtek Nyugaton. De ezt nem tudom megjósolni.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Egészségügy

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

Letartóztatták Éric Dupond-Moretti francia igazságügyi miniszter fiát, aki állítólag erőszakot követett el az élettársa ellen. “Apaként teljesen összetörtem” – mondta Dupond-Moretti újságíróknak.

Meglehetősen sótlanra sikerült a Modrá koalícia bemutatkozása. Annak ellenére, hogy Mikuláš Dzurinda projektjével az elmúlt hetekben szinte a fél szlovákiai politikai palettát hírbe hozták, az exkormányfő ma egy rakás, a politikában még ismeretlen személlyel állt ki a színpadra, írja Hegedűs Norbert a pénteki Napunk newsfilterben.

A múlt héten nagyjából 40 millió koronavírus-fertőzés okozta halálesetet regisztrált a WHO, a halálesetek több mint fele Kínában következett be. December elejétől több mint 170 ezer ember halt bele a betegségbe az Egészségügyi Világszervezet szerint. (čtk)

Nagyjából 20-30%-os volt a részvétel a cseh államfőválasztás második fordulójának első néhány órájában. Az első fordulóban ugyanebben az időszakban a részvételi arány 20% körül mozgott. (čtk)