Kormányzati háttér, fideszes egyetértés és az ország egyik leggazdagabb embere kellett az esztergomi átok megtöréséhez

A Mária Valéria híd esztergomi hídfőjéhez közel, a Prímás-szigeten majdnem tíz éven keresztül egy hatalmas betonkonstrukció, a befejezetlen Mária Valéria Hotel és parkolóház fogadta a Párkány felől érkezőket. Az út másik oldalán az Aquasziget nevű élményfürdő ugyancsak hatalmas épülete áll már 2005 óta. A fürdő mögött pedig éveken keresztül egy lepusztult épület, egy korábbi hotel állt.

Az Aquasziget, a pusztuló régebbi hotel és a befejezetlen betonkonstrukció mind az 1999 és 2010 közötti, Meggyes Tamás polgármester nevével fémjelzett korszak mementói voltak. Az élményfürdő létjogosultságát már az épülésekor sokan kétségbe vonták: a szomszédos Párkány évtizedek óta működő ismert fürdőjétől pár kilométerre egy másik fürdőt felépíteni nem biztos, hogy a legkifizetődőbb ötlet, de nem csak ez volt a gond az Aquaszigettel. A vizet melegíteni kellett benne, a termálforrás vize nem elég meleg. Az Aquasziget üzemeltetése kezdettől fogva veszteséges, egy ideig zárva is tartott.

Ma azonban zavartalanul működik, ahogy a hosszú éveken keresztül lepusztult egyik és befejezetlen másik hotel is felújítva, illetve befejezve várja a látogatókat.

Az esztergomi átok

Esztergom elmúlt néhány évtizedes történetében nem csak a Meggyes-korszak volt problémás. A Magyar Hang 2019-es cikke „esztergomi átokról” ír: a nehézségek már azzal elkezdődtek, hogy a második világháborúban felrobbantották a Mária Valéria hidat, elvágva ezzel Esztergomot a Duna túloldalától. Esztergom a magyar katolikus egyház központja, a szocializmus évei alatt emiatt hanyagolta el az állam. A rendszerváltás után volt egy felívelés a város életében: ide költözött az egyik első nagyszabású külföldi tőkebefektetés, a Suzuki-gyár, 2002-ben pedig átadták az újjáépített Mária Valéria hidat.

Ez már a fideszes Meggyes Tamás idejében volt, akinek a polgármesterségét botrányok sorozata kísérte. 2010-re odáig fajult a helyzet, hogy a polgármester-választáson Meggyest hatalmas többséggel megverte az ellenzék közös jelöltje, Tétényi Éva. Esztergomban viszont nem javult a helyzet, a képviselő-testület fideszes többsége és a közben országos ellenzéki ikonná növő Tétényi nem tudtak együttműködni, így maradt a bénultság, a hiányzó vagy félbehagyott fejlesztések.

Tétényi Éva 2016-ban minimális különbséggel alulmaradt a Fidesz jelöltjével, Romanek Etelkával szemben. A kampányban maga Orbán Viktor is részt vett, a változás azonban az új polgármesterrel sem jött el. Romanek a Magyar Hang cikke szerint alkalmatlannak bizonyult a város vezetésére: a Fidesz-frakció nagy része is szembefordult vele, az esztergomi átok nem tört meg. A 2019-es önkormányzati választás azonban változást hozott, azóta láthatóan fejlődött a város – bár ennek a fejlődésnek egy része még Romanek Etelkához köthető, másik része pedig legalább annyira jelentik a Hernádi család gyarapodását, mint a városét.

Kormányzati kapcsolatok

2019-ben az új polgármester a Fidesz által támogatott fiatal Hernádi Ádám lett, aki a kampányban többször hangsúlyozta, hogy a város fejlődésének a feltétele a kormányzati támogatás. Amikor még az ellenzéki Tétényi Éva vezette a várost, és patthelyzet alakult ki közte és a fideszes többségű képviselő-testület között, azt az ellenzék általában valamiféle példastatuálásként értelmezte: ha nem fideszes a polgármester, nincsenek központi támogatások, de még helyi szinten sem működnek együtt az ellenzéki polgármesterrel. Tétényi 2011-ben egy menetet is szervezett a fővárosba, hogy felhívja a figyelmet a tarthatatlan esztergomi helyzetre, 2013-ban tett, híressé vált kijelentése szerint „előbb-utóbb mindenki rájön, hogy esztergomi”.

Látványos változás Romanek Etelka idején sem volt, az őt váltó Hernádi Ádám azonban két okból is jó eséllyel indult neki, hogy kihúzza Esztergomot a gödörből.

Az egyik: Hernádi nem sokkal a polgármesterjelöltté válása előtt lett Esztergom turizmusáért felelős miniszteri biztos, előtte pedig impozáns karriert futott be: több különféle pozícióban dolgozott az államigazgatásban, többek között Orbán Viktor korábbi kabinetfőnökének helyetteseként is. Kabinetfőnöke volt a Miniszterelnöki Programirodát vezető államtitkárnak, később a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójának is. Tagja volt annak a csapatnak, ami Rogán Antalnak adott tanácsokat, amikor Rogán volt a kabinetfőnök. Később az Esztergom turizmusáért felelős miniszteri biztos pozícióját is maga Rogán Antal hozta létre Hernádi számára.

Hernádi Ádám tehát a kormány legfelsőbb köreiben mozgott, de van még egy körülmény, ami segített neki abban, hogy elmozdítsa Esztergomot a holtpontról: hogy Hernádi Zsolt Mol-vezér a nagybátyja.

Családi ügyek

Hernádi Zsolt szintén Esztergomban lakik, és már a 2019-es önkormányzati választás előtt elkezdett befektetni a városban, jelentős állami segítséggel.

Egy hozzá köthető cég vásárolta meg a Mária Valéria Hotel befejezetlen épületét, a befejezéshez pedig jelentős állami támogatást kapott a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programjában – pont akkor, amikor az unokaöccse az MTÜ-nél dolgozott, és pár hónapig igazgatósági tag is volt az MTÜ-höz tartozó, a pályázatokat bonyolító Kisfaludy 2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt-nél.

Az Index akkori cikke szerint ez alatt a pár hónap alatt több, Hernádi Zsolt érdekeltségébe tartozó szállodaberuházás kapott néhány milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást, köztük a Grand Hotel Esztergomra átkeresztelt Mária Valéria Hotel is.

Egy másik nagy figyelmet kapott ügy már Hernádi Ádám polgármestersége idejéből való: a város belterületté minősített egy telket, amit még 2016-ban vásárolt meg egy cég, ami Hernádiék egyik rokonának és a Fidesz egyik akkori önkormányzati képviselőjének az érdekeltsége volt. A belterületté minősítéssel hatalmasat nőtt a telek értéke, az átminősítés egy hónappal azelőtt történt, hogy hatályba lépett az a törvénymódosítás, ami szerint 90 százalékos adót kell fizetni az ilyen belterületbe vonásból származó értéknövekedés után.

Beindul a fejlődés

Ezek mellett az összeférhetetlenség kérdését felvető ügyek mellett azonban a korábbi két évtizedhez képest látható az előrelépés a városban. Hónapok óta akár kilométerekről is szemlélhetik az Alsó-Garam-mentén élők vagy az átutazók az esztergomi Bazilika kupolájának felújítását. Látványos a változás a Mária Valéria híd esztergomi hídfőjénél: az egy évtizeden keresztül fennálló vigasztalan helyzetnek már nyoma sincs, a Párkány felől érkezőket a Grand Hotel Eszetgom íves homlokzata fogadja, az Aquasziget környezete is rendezett, a másik hotelt is felújították.

A 2010-es években a legégetőbb problémák az utak állapota, Esztergom árvízvédelme és a belvárosi parkolás voltak. 2019 óta ezekben is előrelépés látszik:

• több utat felújítottak,
• 2022-ben az erről szóló nyári bejelentések szerint az árvízvédelmi fejlesztések eljutottak az alap kiviteli és erdészeti tervekig, valamint a jövendőbeli gát nyomvonalán elvégezték a régészeti feltárásokat,
• és a belvárosi parkolás kérdését is rendezték, emellett a Prímás-szigeten épül egy nagy parkoló is, ahonnan gyalogosan percek alatt elérhető a belváros.

Az esztergomi átok megtörni látszik, ehhez azonban láthatóan együttesen és egymást erősítve járultak hozzá a polgármester kiváló kormányzati kapcsolatai, és a rokoni kapcsolat az ország egyik leggazdagabb és szintén kiváló kormányzati kapcsolatokkal rendelkező vállalkozójához. A város fejlődése pedig egyúttal az ő gyarapodását is jelenti – ám Esztergom fejlődése nem egyértelműen Hernádi Ádámnak és az ő kapcsolatrendszerének az érdeme.