Napunk

Gyerekeink jövője múlik az oktatási reformon: Most lehet véleményezni az Állami Pedagógiai Programot

Készül az új Állami Pedagógiai Program, a nyilvánosság véleményezheti. Fotó - Tomáš Benedikovič
Készül az új Állami Pedagógiai Program, a nyilvánosság véleményezheti. Fotó – Tomáš Benedikovič

December 16-ig véleményezheti a nyilvánosság az alapiskolák tartalmi reformjának első dokumentumait, melyet mintegy 300, köztük több magyar szakember bevonásával dolgoztak ki. Több, a reformmal kapcsolatos kérdésben még nem született végleges döntés, ezért lenne fontos, hogy minél több releváns visszajelzést kapjon a minisztérium.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

A tervek szerint jövő szeptembertől 30 alapiskola, 2024-ben 100, 2025-ben pedig már 600 alapiskola áll át az új rendszerre. 2026 szeptemberétől az ország összes alapiskolája az új Állami Pedagógia Program alapján fog működni.

Az oktatási tárca által nyilvánosságra hozott menetrend szerint év végéig feldolgoznák a nyilvános véleményezés során beérkező hozzászólásokat, a releváns észrevételeket januárban dolgoznák be a reformba. A szakma februárban kap teret az anyag véleményezésére, a tárca március végig szeretné elfogadni az alapiskolák új Állami Pedagógiai Programját.

vzdelavanie21.sk oldalon közzétett anyag egy munkaverzió, nem tartalmazza a standardokat, a kimeneteket. Vázolja viszont az oktatás és képzés konkrét céljait, a végzősök profilját, a kerettanterveket, a három cikluson átívelő műveltségi területek leírását és az oktatási területbe beépülő, átfogó műveltségi területek meghatározását.

Mi jellemzi a 21. század iskoláját?

A nyilvánosságra hozott tervezet szerint a 21. század iskoláját a tanulási lehetőségek megnyitásának, minden ember elfogadásának (befogadó iskola), az élet fenntarthatóságáért való felelősségvállalásnak (zöld iskola) és a digitális technológiák hatékony és biztonságos használatának (digitális iskola) kell jellemeznie.

A bevezetőben az alkotók úgy fogalmaznak, hogy ma már nem állja meg a helyét az a feltevés, miszerint a tanár a tudás átadásával neveli a tanulókat. A tananyag elmagyarázásának képessége továbbra is a jó tanár előnye marad, de sokkal fontosabbá válik a tanár azon képessége, hogy megértse a tanuló elméjében a tanulás során lejátszódó folyamatokat: hogyan gondolkodik az adott feladatról, hogyan választ stratégiákat a megoldásához, hogyan hajtja végre a megoldási eljárásokat, és hogyan közelíti meg a hibák felismerését és leküzdését.

Vége a definíciók magolásának

A magolás és az elszigetelt tények memorizálása helyett a funkcionális műveltség elsajátítását helyeznék a középpontba.

„A tananyag terjedelmének szükségszerű csökkentésével a tanár és a tanuló elé egyre szigorúbb célok kerülnek: a dolgok összefüggésbe helyezésének, a gondolkodásnak és a cselekvésnek a képességéről van szó. Megtanulunk önállóan gondolkodni és felelősségteljesen cselekedni az értékek, a tudás és az adatok alapján.

Ennek köszönhetően képesek lesznek összetett kihívásokban részt venni, új helyzetekhez alkalmazkodni, bonyolult problémákat megoldani, sokszínű csapatokat létrehozni és együttműködni ezek keretében, felelősséget vállalni a feladatokért és azok megoldásáért, kritikusan hozzáférni és értékelni az információkat, valamint kezdeményezően fellépni saját tanulásuk és fejlődésük terén” ‒ fogalmaz a dokumentum a tanulás céljával kapcsolatban.

Van, amiről még nem döntöttek

A kurrikuláris reformmal kapcsolatban két fontos kérdés rezonált a pedagógustársadalomban. Az egyik a háromciklusú rendszerre való áttérés, a másik pedig a tantárgyközpontúság megtartása vagy a tudományterületekre való áttérés. Természetesen ezen két kulcskérdésről szóló döntés számos további kérdést von maga után.

A nyilvánosságra hozott dokumentumok több pontban nem fogalmaznak egyértelműen, szándékosan. Információink szerint az oktatási tárca több kérdésben még nem mondta ki a végleges döntést, ezért is fontos, hogy minél többen véleményezzék a munkaverziót.

Háromciklusú rendszer

A tervezet azzal számol, hogy az alapiskolák átállnak a háromciklusú rendszerre. Az első ciklus az első három évfolyamot foglalná magába, melyben a kicsiknek kapcsolatot kell kialakítani a tanulással, illetve munkarutint kell szerezniük. Ebben a ciklusban kellene felismerni a tanulók tanulási nehézségét és megfelelő segítséget nyújtani számukra.

A második ciklus célja, hogy a tanuló önállóbbá váljon a tanulásban, és felelősséget vállaljon saját tanulásáért. Ez magában foglalja annak tudatosítását, hogy mi az érdeklődési területe, és mivel szeretne mélyebben foglalkozni. Ebben a ciklusban a diákok oktatását az alapfokú végzettséggel bíró és az adott oktatási területre vagy tantárgyra szakosodott tanárok közösen végzik.

Információink szerint egyelőre nincs végleges döntés arról, hogy a második ciklus az alsó vagy a felső tagozathoz kerül.

A harmadik ciklus az összes műveltségi készség fejlesztése mellett lehetőséget adna a diák érdeklődési körébe tartozó területek elmélyítésére. Ez magában foglalja a szakmai jövőjükről alkotott elképzelés kialakítását is. Az oktatásért szakos tanárok felelnek.

Az általunk megszólított pedagógusok már tanulmányozzák az Állami Pedagógiai Program nyilvánosságra hozott részeit. Több reformtörekvéssel azonosulnak, viszont valamennyien hangsúlyozzák, hogy komoly anyagi háttérre lesz szükség a tervezetben foglaltak megvalósításához. A reformintézkedéseket a tárca a helyreállítási alap forrásaihoz kötötte, elméletben tehát van esély az alapiskolák reformjának megvalósítására.

Felzárkóztató osztály

Matus Mónika, a Szenczi Molnár Albert Alapiskola igazgatója egy felkészítő osztályt hiányol a tervezetből. Úgy véli, egy 23-25 fős osztályban az alsó tagozatos pedagógus képtelen egy időben fejleszteni az összes kicsit segítség, tehát pedagógiai asszisztens, speciális pedagógus és pszichológus nélkül.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Oktatás

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak