Áttörést jelent az új energiatörvény. Megadóztatja a villanyerőműveket, ársapkát vezet be a távhőre és segít a lakóépületeknek is
Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!
- A parlament döntése értelmében a kormány megadóztathatja a villanyerőművek többletbevételeit, arról viszont még nem határozott, hogy melyik erőműnek mennyit kell fizetnie.
- A kormány kötelezettséget vállalt a távhő kompenzálására, vagyis meghatározza, hogy jövőre mennyivel emelkedjen a háztartási hő maximális ára, de pontos felső határ nem került be a törvénybe.
- A saját fűtéssel rendelkező lakóépületeknek lehetőségük lesz arra, hogy még ebben az évben csatlakozzanak a szabályozott árakhoz.
A parlament kedden gyorsított eljárásban módosította az energiatörvényt, mely beemeli a szlovák jogrendbe az erőművek túlzott nyereségének megadóztatásáról szóló októberi uniós megállapodást. Az erőművek ugyanis a piaci rekordot jelentő energiaárakból profitálnak, miközben a valós termelési költségeik sokkal alacsonyabbak. Minden tagállamnak meg kell határoznia egy felső határt és az adókulcs mértékét.
Szlovákia a 90 százalékos kulcs mellett döntött, ilyen mértékben adóztatja meg a felső határ feletti bevételeket. A felső határt azonban nem rögzítették – megawattóránként 50 és 250 euró között lesz. Ezzel azonban veszélybe sodorhatja a Szlovák Villamos Művekkel kötött, a háztartások olcsó villamos energiáról szóló megállapodást. A kormány ugyanis ígéretet tett arra, hogy nem vet ki több adót az erőművekre.
A törvény értelmében a kormány annak maximális határát is meghatározza, hogy a távhőárak milyen mértékben emelkedhetnek. A múlt héten a koalíció arról beszélt, hogy a háztartások számára az idei számlákhoz képest legfeljebb 15 százalékos emelésről lehet szó. A gazdasági minisztérium kompenzálná a hőszolgáltatók költségei és az eladási áraik közötti különbséget.
A módosítás azoknak a panellakásoknak is kedvezhet, melyek jelenleg nem szabályozott árat fizetnek a fűtésért. Azoknak, akik az áprilisi és november végi határidőt elmulasztották, egy utolsó esélyt adnak, hogy év végéig áttérjenek a szabályozott árakra.
Az SPP-t is megadóztatják
A törvény értelmében minden olyan erőművet megadóztatnak, mely nem gázt (hanem például atomot, vizet, napenergiát, biomasszát vagy barnaszenet) használ, mivel ennek ára az egekben van. Kivételt a 0,9 megawatt teljesítményű és ennél kisebb erőművek kapnak.
Érintve lehet viszont az SPP is, mint a megújuló forrásokból származó villamos energia kötelező felvásárlójára, vagy más kereskedők, akik garantált áron vásárolnak zöldáramot, és azt a piacon sokkal magasabb áron értékesítik tovább. A törvény ugyanis kimondja, hogy az ideiglenes illeték fizetői elsősorban a kiválasztott forrásokból származó villamos energia termelői és a közvetlenül vagy közvetve kapcsolt személyek.
Az illeték azokra a megújuló energiaforrásokra is vonatkozik majd, amelyek közvetlenül a piacon értékesítik a villamos energiát.
Bajban a biogázüzemek
Pórul járnak a biogázüzemek, mert a legtöbb szlovákiai erőmű teljesítménye 0,9 megawatt körül mozog, és mivel a minisztérium azt javasolta, hogy az EU által eredetileg meghatározott egy megawattos határértéket csökkentsék le, az adó őket is fogja érinteni. Az érdekeiket képviselő szervezet arra figyelmeztet, hogy az árplafon miatt több biogázüzem leállhat, mert az illetékkel együtt ráfizetnek a hőeladásra.
A biogázüzemekkel az a probléma, hogy az általuk termelt energia felvásárlási árát hosszú távon alacsonyan határozták meg, és így nem tükrözik a tüzelőanyag, főként a silókukorica növekvő költségeit. A képviselők viszont nem akarták egy megawattra emelni a felső határt, mert akkor a biogáz mellett sok naperőmű bevételétől is elesne a kormány.
Nem világos, mennyi az annyi
A törvény nem határozza meg pontosan, hogy melyik erőmű milyen ársapkát kap. Csak a megawattóránként 50 és 250 euró közötti tartományról beszél, a pontos számokat a kormány rendeletben határozza meg. Ezt a lépést érte a legnagyobb kritika.
Karol Hirman miniszter szerint azonban a kormánynak nincs oka arra, hogy túlságosan alacsony felső határokat vezessen be, és a szomszédos országok példáját hozza fel. „A cseheknél van a legalacsonyabb, 70 eurós megawattóránkénti plafon az atomerőművekre, de a legtöbb országban 120 euróban határozták meg az árplafont” – mondta hétfőn a gazdasági bizottságban.
Hirman azt is hozzátette, hogy a kormányrendelet csak az erőművekre vonatkozó felső határértékek emelését teszi lehetővé, csökkentését nem. A törvény azonban kifejezetten nem mond ki ilyesmit. Az ideiglenes adó 2022. december 1-től 2024 végéig lesz érvényben. A minisztérium azért választott ilyen hosszú időszakot, mert attól tart, hogy a termelők egy annyira alacsony árban állapodnának meg, hogy ne essenek az új adó alá, és az időszak lejárta után a beszállítókkal, vevőkkel kötött szerződésekben szereplő árak jelentősen emelkednének.
A kormánynak rendeletben kell majd szabályoznia a többletbevétel kiszámításának, beszedésének, kifizetésének és elszámolásának részleteit. Mivel még nem tudni, hogy mely erőművekre milyen felső határokat vetnek ki, így azt sem tudni, hogy az adóból milyen összeget fog beszedni az állami költségvetésbe.
Ugyanakkor a bősi és a zsolnai vízműveket üzemeltető Vízépítő Vállalat (VV) több tíz- és százmillió eurós pénzügyi hatással számol.
Villamosművek
A szlovák erőművek a legnagyobb villamosenergia-termelők Szlovákiában, és mivel portfóliójukban többféle energiaforrás van, beleértve az összes nukleáris forrást, az új adó természetesen őket is érinti. Az új adó azonban ellentmondásban lehet azzal a memorandummal, amelyet a vállalat februárban írt alá a kormánnyal, és amelyben vállalta, hogy a következő két évben olcsó áramot szállít a szlovákiai háztartásoknak.
