Napunk

Több közép-európai országot is valutaválság fenyeget jövőre – állítja egy elemzőcsoport

Az Európai Központi Bank. Fotó - TASR/AP
Az Európai Központi Bank. Fotó – TASR/AP

Akár bekövetkezik Csehországban, Magyarországon és Romániában a valutaválság, akár nem, mindenképpen érdemes beszélni Szlovákia euróövezeti tagságáról, mely jobban megvédi az országot a valutapiaci nyomástól.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

Úgy tűnik, a közép-európai országok nincsenek könnyű helyzetben mostanában. Nem elég, hogy háború folyik a közvetlen szomszédjuknál, és a számukra kulcsfontosságú európai gazdaságok is gyengélkednek, de a japán Nomura pénzügyi csoport elemzői szerint jó esély van arra, hogy a jövő évben több közép-európai ország is valutaválsággal nézzen szembe. Ha poétikusak akarunk lenni, úgy is fogalmazhatunk, hogy Damoklész valutakardja lebeg Közép-Európa felett.

A modell, amely előre jelzi a valutaválságot

Damoklésznek hívják ugyanis a Nomura elemzői által kidolgozott modellt, mely azért született, hogy mintegy kanáriként a szénbányában korai jelzést adjon arról, hogy mely feltörekvő országokat fenyeget a közeljövőben valutaválság. A modell nem hiba nélküli, de az elmúlt 25 évben a feltörekvő országok csoportjában bekövetkezett 61 valutaválság kétharmadát sikeresen előre jelezte.

Ezek olyan országok, melyek dinamikus gazdasági fejlődésen mennek keresztül, de még mindig nem érték el a gazdaságilag fejlett országok szintjét. Közmegegyezés szerint azok a közép-európai országok, melyek saját valutával rendelkeznek, szintén a feltörekvő országok csoportjába tartoznak.

Damoklész alapvetően egy adatelemzésen alapuló rendszer, melynek az egyik célja az, hogy kiküszöbölje az elemzői szubjektivitást. A rendszer nyolc mutatóra épül, melyek elsősorban a vizsgált országok devizatartalékai körül forognak, de szerepet kap a nemzetközi tőkemozgás, költségvetési helyzet és államadósság is.

Damoklész ezekből a mutatókból egy számszerű mutatót készít, melyből következtetni lehet a valutaválság esélyére a vizsgált országokban. Ha ennek a mutatónak az értéke meghaladja a 100-at, akkor a múlt válságaiból kiindulva 64 százalék esély van arra, hogy az adott országban az elkövetkező 12 hónapban valutaválság lesz.

Ha a mutató a 100 és 20 közötti tartományban mozog, akkor ez közepes kockázatot jelent. Ebben az esetben a valutaválság esélye a közeljövőben ugyan még nem jelentős, de mindenképpen érdemes figyelemmel kísérni az ilyen országok gazdasági és pénzügyi mutatóit.

Csehország és Magyarország is veszélyzónában

A Nomura elemzői jelenleg 32 országot vizsgálnak a Damoklész-modellel, és ennek novemberi kiadásában hét ország került a közvetlen veszélyzónába. A maga 165 pontjával Egyiptom kiemelkedik a veszélyzónában található országok közül, de ide tartozik még Románia, Törökország, Srí Lanka, Csehország, Pakisztán és Magyarország is.

A veszélyzónába tartozó országok valutái közül az egyiptomi font, a török líra, és a Srí Lanka-i rúpia is egyaránt gyengén teljesített az elmúlt hónapokban, de a Damoklész szerint ezek a valuták még korántsem hagyták maguk mögött gondjaikat.

Összességében a májusi kiadáshoz képest a modellben szereplő 32 ország összesített Damoklész értéke 1744-ről 2234-re emelkedett, ami jól mutatja, mekkorát nőtt a feszültség az elmúlt hónapokban a feltörekvő országok valutapiacain. Májushoz képest 22 ország mutatója rosszabbodott, javulni viszont csak 2 ország tudott.

Bármennyire is aggasztó Egyiptom, Pakisztán vagy Srí Lanka helyzete, a közép-európai régió szempontjából az a fontos, hogy a Damoklész-modell szerint a régióban három olyan gazdaság is van, melyben jelentős a valutaválság esélye.

Míg egy évvel ezelőtt Közép-Európából csak Románia került be a veszélyzónába, 2022 novemberében már Csehország és Magyarország is csatlakozott hozzá. Érdemes még megemlíteni, hogy Lengyelország ugyan jelenleg csak a közepes kockázatú csoportban található, de Damoklész mutatója az elmúlt 12 hónapban rendkívül sokat romlott.

Lehet, hogy egy valutaválság esélye nem tűnik első hallásra akkora problémának, mint egy gazdasági recesszió, de az elmúlt évtizedekből számos olyan valutaválságot lehet találni a világgazdaságban, mely államcsőddel is fenyegetett, amelyet csak a Nemzetközi Valutaalap pénzügyi segítségével sikerült elkerülni.

Komolyabb valutaválságok

Minden valutaválság körülményei egyediek, de a lefolyásuk általában nagyon hasonló. Egy pillanatban a pénzügypiaci befektetők érzékelni kezdik egy adott ország gazdaságának sebezhetőségét, ami a külföldi tőke pánikszerű kiáramlását hozza magával. Ez pedig a hazai valuta gyors gyengüléséhez vezet, amit az általában korlátolt valutatartalékkal rendelkező ország csak rövid ideig tud megakadályozni.

A gyors tőkekiáramlást a kormányok ennek korlátozásával próbálják megakadályozni, ami viszont tovább csökkenti az országba vetett befektetői bizalmat. Innen már nincs messze a gazdasági recesszió és az államcsőd veszélye, és itt jön el a pillanat, amikor a kilátástalan helyzetben levő ország a Nemzetközi Valutaalaphoz fordul pénzügyi segítségért.

Az ilyen típusú valutaválságok elsősorban éppen a feltörekvő országok csoportjában gyakoriak. Ez annak köszönhető, hogy múlt század 80-as éveitől kezdve a pénzügypiaci befektetők egyre többet fektettek be ezekben az országokban, és a magasabb piaci kockázatnak köszönhetően könnyen kitört a befektetői pánik.

A globális gazdaság első komolyabb valutaválsága 1994-ben következett be Mexikóban, de ezt gyorsan beárnyékolta az 1997-ben kitört délkelet-ázsiai pénzügyi és gazdasági válság, mely a régió szinte összes országán végigsöpört. De említhetjük még az 1998-as orosz, az 1999-es argentin, vagy akár a 2013-ban kezdődött venezuelai válságot is. Az elmúlt három évtizedben szinte nem is találni olyan évet, melyben valamely feltörekvő ország ne küzdött volna valutaválsággal.

Ebből is látható, hogy a valutaválság lehetőségét Közép-Európában érdemes komolyan venni. Visszatekintve az idei évre, mindhárom veszélyeztetett ország esetében érzékelni lehetett a hazai valuta gyengülését az euróval és az amerikai dollárral szemben, amit a központi bankok alapkamat-emeléssel és egyéb intervenciókkal próbáltak megakadályozni.

Jelenleg Románia, Csehország és Magyarország egyaránt az orosz–ukrán háború gazdasági hatásaival küzd, melyek közül a gyorsan növekvő infláció okozza a legnagyobb gondokat. Az orosz–ukrán háború kitörése után a nyugtalanság kiterjedt a feltörekvő országok valutáinak piacára is, mely leginkább a cseh koronát és a magyar forintot érintette.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Gazdaság

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre