Napunk

Napunk newsfilter: A nap, amikor Matolcsy tönkretette a már tönkretett magyar gazdaságot

Matolcsy György előadása a Kezedben a jövő - TEDx konferencián. Fotó - MTI/Máthé Zoltán
Matolcsy György előadása a Kezedben a jövő – TEDx konferencián. Fotó – MTI/Máthé Zoltán

1. „Magyarország válságközeli helyzetben van.” 2. Új időszámítás az olajpiacon – embargó és ársapka az orosz olajra. 3. Szijjártó Péter félretette nemzeti érzéseit.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

A híreket válogatta és kommentálta Beke Zsolt

1. „Magyarország válságközeli helyzetben van”

Matolcsy György volt a vendég ma délelőtt az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén. A jegybankelnök a Magyar Nemzeti Bank 2021. évről szóló üzleti jelentését és beszámolóját ismertette.

Aki kicsit is követte az utóbbi időkben a magyar gazdaság és pénzügyek történéseit, nem lepődött meg teljesen Matolcsy kritikáján. Őszinteséget azért nem lehet írni az előző mondatban, mert arra lett volna módja akkor, amikor még az érdek volt erősebb.

Most csak kiszivárgott információink vannak, például a párbeszédes Tordai Bencétől. Szerinte Matolcsy megsemmisítő kritikáját adta az Orbán-kormánynak.

Mit is mondott? Tordai a Facebook-oldalán tett közzé részeleteket. Ilyen kijelentések hagyták el Matolcsy száját a magyar gazdaság állapotát illetően: „Magyarország válságközeli helyzetben van”, „a világ negyedik-ötödik legsérülékenyebb országa”, az EU-ban „hátulról a 4. termelékenységi szint”, „a második legmagasabb az ikerdeficit Románia után; jövőre a legmagasabb lesz – ez az a szint, amit ellenzékben elítéltünk”, „jövőre 15-18% lesz az infláció”.

Ennek az okait is megnevezte a jegybank elnöke. Az energiaár-robbanás, az élelmiszer-infláció, de az infláció mégsem „szankciós” vagy „háborús” Matolcsy szerint, hiszen már 2021 nyarától elindult.

De ami a legfontosabb, hogy olyan kritikát fogalmazott meg Matolcsy, amilyet legutóbb sértettségében Simicska Lajos mert csak. Miközben most nem látni olyan nyilvánvalóan a pálfordulás okait.

„Bajban vagyunk, sok szempontból saját döntéseink miatt vagyunk bajban” – mondta a jegybankelnök. Szerinte 2010-ben nem történtek meg a szükséges energiahatékonysági beruházások és a mezőgazdaság klímaválságra való felkészítése. De 2021 után sem állt a kormány a helyzet magaslatán Matolcsy szerint.

Mi lehet az oka? Ha a hatalmi struktúrát tekintjük, Nagy Mártont szokás emlegetni ellenpólusként. Az MNB korábbi alelnöke 2020-as felmondása után Orbán körül tűnt fel, idén tavasszal pedig gazdaságfejlesztési miniszterré nevezték ki.

De már Nagy Márton felmondása mögött is az az ellentét sejlik fel, ami az MNB és a pénzügyminiszter, illetve később a kormány között feszül.

Már 2020-ban is régi ellenszenvként emlegeti az Index cikke ezt a konfliktust, azt írják, hogy „a szerepéből és személyéből adódóan is óvatos pénzügyminiszter, Varga Mihály és a nagyokat álmodó, örök optimista Matolcsy György jegybankelnök sokat ütközött eddig is”.

Ebben az ellentétben Orbán rendre a jegybankelnök mellett foglalt állást, de a koronavírus-járvány idején néhány esetben már Varga álláspontját tette magáévá.

A cikk arra a következtetésre jut, hogy Nagy MNB-ből való menesztése mögött is ez a konfliktus húzódik meg, Matolcsy őt tette felelőssé csatavesztéseiért, mivel az alelnök Vargáéhoz közelebb álló nézeteket vallott.

Most Matolcsy úgy fogalmazott, hogy „megbomlott a kormány és a jegybank gazdaságpolitikai összhangja – ez sokba kerül”. Majd helytelennek nevezte a kormány válságkezelési stratégiáját, az ársapkák például szerinte 3-4%-os inflációs többletet okoznak, és azonnal kivezetné ezeket. „Magyarország az egyetlen ország, amely több benzint és gázolajat fogyaszt, mint az energiaválság előtt” – tette hozzá.

November végén egy nyíltabb ütközet is volt Matolcsy és Nagy között. Nagy gyakorlatilag egy sapkát húzott a banki kölcsönökre, mert szerinte a kereskedelmi bankokon keresztül a magas kamatok hatására a jegybanknál landol a befektetők pénze, ami aztán hiányzik az állampapírokból, és így a gazdaságból.

A magas kamat az infláció ellenében hat, Nagy intézkedése pedig kedvez a pénzromlásnak a gazdaság működésének fenntartása céljából. Ez a két cél az, amely mentén a kormány és az MNB az utóbbi időben egymásnak feszül.

De hogy a NER-en belül milyen mozgások kísérik mindezt, majd csak utólag rekonstruálhatjuk.

Helyzet és hatás. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a magyar gazdaság nincs jó állapotban: kifizetési stop, nagy projektek leállítása, a rezsicsökkentés elengedése, és már beszélnek a benzinársapka kivezetéséről is…

Egyelőre csak találgatni lehet, a belső harcok és a nézetkülönbségek milyen keveréke kellett ahhoz, hogy a jegybank elnöke ilyen beszédet tartson. Miközben tudnia kellett, hogy az ilyen szavak az ő pozíciójából csak rossz hatással lehetnek a magyar gazdaságra.


2. Új időszámítás az olajpiacon – embargó és ársapka az orosz olajra

December 5-én egyszerre lépett életbe az EU első, energiahordozókat érintő Oroszország elleni szankciója és az EU és a G7 országok által az orosz tengeri olajra szabott ársapka. Mindkét intézkedés célja, hogy csökkentse Oroszország bevételeit, így minimalizálja a harci tevékenységre költhető orosz forrásokat.

Ársapka. 60 amerikai dollárban állapították meg a tengeren szállított orosz olaj hordónkénti árának felső határát.

Az Egyesült Királyság, Japán, Németország, Olaszország, Franciaország, Kanada és az Egyesült Államok, valamint az EU-tagállamok és Ausztrália egyeztek meg ebben, miután a korábban alacsonyabb ár mellett érvelő lengyelek is rábólintottak.

Az ár harmadik országok tengeri kereskedelme esetén érvényes. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az Európai Unióban honos vállalatoknak nem lehet majd biztosítási és hajózási szolgáltatásokat nyújtani az orosz olajexporthoz azokban az esetekben, amikor a hordónkénti ár meghaladja a 60 amerikai dollárt.

A megállapodás szerint az árkorlát a jövőben módosítható, hogy reagálni lehessen a piaci fejleményekre. Talán már korábban, mint azt az aláírók gondolták volna. Az ársapkát kritizálók egyik legnagyobb érve, hogy az semmit sem ér, hiszen az orosz olaj jelenlegi hordónkénti ára 63 amerikai dollár körül mozog, miközben az olajárak az elmúlt hónapban 13 százalékkal csökkentek.

Elvesztegetett időnek mondja a magas ársapkás időszakot Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, aki szerint idő kérdése, mikor kell szigorítani rajta, hogy a világ második legnagyobb olajexportőre megérezze a szankció hatását.

Elemzők szerint nem állhat az Európai Unió érdekében, hogy az orosz olajexport

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Árstop

Beneš-dekrétumok

Energiaválság

Napunk newsfilter

Olajembargó

Rastislav Káčer

Szijjártó Péter

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre