Káčer szerint a szlovák állam nem vesz el semmit a Beneš-dekrétumok alapján, Szijjártó ezt nem vitatta
Káčer szerint helytelen értelmezés, hogy a szlovák állam alkalmazza a Beneš-dekrétumokat, bár az igaz, hogy azok a szlovák jogrend részét képezik.
Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.
A szlovák állam ma senkitől semmit nem vesz el a Beneš-dekrétumok alapján, jelentette ki újságírói kérdésre reagálva Rastislav Káčer szlovák külügyminiszter Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel tartott első kétoldalú megbeszélése után Pozsonyban.
A Beneš-dekrétumok témája múlt pénteken merült fel legutóbb, amikor Káčer külön sajtótájékoztatót hívott össze arról, hogy ebben a témában olyannyira eltérő volt a magyar és a szlovák fél álláspontja a kormányközi vegyesbizottságban, hogy nem fogadták el az üléssorozat jegyzőkönyvét sem.
Káčer akkor elmondta, a szlovák fél nem akart erről a témáról tárgyalni a vegyesbizottságban, a magyar fél viszont enélkül nem akarta aláírni a jegyzőkönyvet. A szlovák külügyminiszter azt is kijelentette, ő a maga részéről azon lesz, hogy ennek ellenére az illetékes szlovák minisztériumok végrehajtsák azokat az intézkedéseket, amelyekről megegyeztek.
Szijjártó Péter Pozsonyban elmondta, a vegyesbizottság társelnökei hamarosan találkoznak, hogy megnézzék, hogy a még nyitott kérdéseket meg tudják-e oldani a vegyesbizottság keretében, „vagy lezárjuk az üléssorozat jegyzőkönyvét, és ennek megfelelően haladunk tovább”. Szijjártó a Beneš-dekrétumok ügyét konkrétan nem említette meg.
Káčer: a dekrétumokat nem alkalmazzuk
Káčer a Szijjártóval közös sajtótájékoztatón kifejtette álláspontját a Beneš-dekrétumok témájában azzal kapcsolatban, miért hivatkozik a Szlovák Földalap ezekre a második világháború utáni dokumentumokra a D4-es pozsonyi körgyűrű alatti telkek kisajátításakor, amiről az Új Szó számolt be néhány éve.
Káčer szerint az állam mindössze felvásárolja a sztráda alatti telkeket, ami miatt néhány állampolgár beperelte a Szlovák Földalapot. „Polgár jogi perek zajlanak, amelyekben a bíróság vizsgálja a tulajdonviszonyokat, visszamenőlegesen is, mivel a kommunizmus idején számos hiba akadt a kataszterben, és különböző spekulatív vagyonátruházások történtek. Azok részéről, akik tudták, hogy sztráda fog épülni, sok vitatható tulajdonjogi kérdés merül fel. Ma az állam nem alkalmazza a Beneš-dekrétumokat, az államnak ehhez abszolút semmi köze” – magyarázta Káčer.
A bíróságokra hagyják a dolgot
Az állam nem avatkozik be a folyamatban levő polgári jogi perekbe, tette hozzá a miniszter.
A valóságban egyébként a szlovák állam húzta elő a Beneš-dekrétumokat abban a konkrét ügyben, amely az Emberi Jogok Európai Bíróságára is eljutott – Bosits Miklós magyar állampolgár bártfai erdeinek az ügyében, ahol az Állami Erdészet indított pert, majd a Jaromír Čižnár vezette főügyészség vetette fel, hogy Bosits birtokát el kellett volna kobozni a Beneš-dekrétumok alapján, és ha ez a háború után elmaradt, attól még a birtok nem az övé. Az ügyészségnek ezt a lépését a strasbourgi bíróság jogellenesnek találta.
Az Új Szó szerint a Szlovák Földalap is hasonlóan járt el a D4-es alatt található telkek esetében, ahogy a főügyészség Bosits kapcsán.
Azt ugyanakkor Káčer is elismerte, hogy a dekrétumok a szlovák jogrend részét képezik. Az állam szerinte nem fog beleavatkozni, hogyan járnak el a bíróságok ezzel kapcsolatban, mert ezt egy jogállamban nem is lehet megtenni.
Ami pedig a dekrétumokat „mint olyanokat” illeti, a szlovák álláspont változatlan, tette hozzá Káčer – vagyis Pozsony nem akarja megnyitni ezt a kérdést.
Szijjártó Péter a sajtótájékoztatón nem szól hozzá ehhez a témához.
Mi lesz az uniós pénzekkel?
A magyar külügyminiszter alighanem azért is hallgatott mélyen a Beneš-dekrétumok ügyében, mert a magyar kormány jelenleg nem keresi a konfliktust Szlovákiával.
