Napunk

Napunk newsfilter: A Beneš-dekrétumok még sokáig kísérteni fognak, ha a mindenkori szlovák kormány beszélni sem hajlandó róluk

Fotó - Tomáš Benedikovič
Fotó – Tomáš Benedikovič

1. Káčer szerint nem kisebbségi téma a Beneš-dekrétumok ügye. 2. Forró Krisztiánnak láthatóvá kell tennie magát, hogy a Szövetség szavazói újra a jó oldalra állhassanak. 3. A szlovákia orvosok megmutatták a receptet, de a magyarországi tanárok sokkal nehezebb helyzetben vannak.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

A híreket válogatta és kommentálta Renczes Ágoston

1. Káčer szerint nem kisebbségi téma a Beneš-dekrétumok ügye

Pénteken jelentette be Rastislav Káčer külügyminiszter, hogy a szlovák–magyar kisebbségi vegyesbizottság bár megegyezett 57, a kisebbségek számára fontos előrelépést jelentő témában, de végül nem írták alá a tárgyalási jegyzőkönyvet, mert előkerült a Beneš-dekrétumok ügye, amiben merőben más álláspontot képvisel a magyar és a szlovák fél.

Így az 57 ajánlás sem jut a kormány elé, bár Káčer azt mondja, nem akarja, hogy egy vitás kérdés miatt a többi is álljon, ezért ezeket a kormány elé fogja terjeszteni.

Lezárt ügy? Továbbra is ez a szlovák álláspont. Egy történelmi esemény, aminek ma már nincs relevanciája. „Ez nem egy kisebbségi ügy, hanem egy nemzetközi jogi és történelmi téma” – mondta Káčer, ami egy érdekes álláspont.

Beneš kérdéses dekrétumai ugyanis kimondottan a kisebbségekkel foglalkoztak, ezek alapján fosztották meg őket az állampolgárságuktól és a vagyonuktól, deportálták őket embertelen körülmények között Csehországba az onnan kitelepített németek helyére.

Történelmi téma – aminek mai is konkrét hatásai vannak. Mindez már 75-77 éve történt, így lehetne akár történelmi ügynek is tekinteni, de két okból mégsem lehet. Az egyik egészen kézzelfogható: még pár éve is sajátított ki földeket a Szlovák Földalap arra hivatkozva, hogy azokat a Beneš-dekrétumok alapján el kellett volna kobozni, csak valami hiba folytán ez elmaradt, így ők pótolják a hiányosságot. Egy ilyen ügyben 2020-ban marasztalta el Szlovákiát az Emberi Jogok Európai Bírósága.

Identitásformáló trauma. A másik ok pedig az, hogy a második világháború utáni jogfosztások a szlovákiai magyarság nagy identitásformáló traumája, amit a későbbi generációk is örököltek, és a kilencvenes évek, majd az első Fico-kormány idejének magyarellenessége megerősített.

Ilyesmi ma már szerencsére nincs, de minden egyes utalás, ami biztonságpolitikai kockázatként állítja be a szlovákiai magyarokat, ezt az öröklött traumát nem hagyja begyógyulni – Káčernek is volt már ilyen utalása, egy sor másik politikus és újságíró mellett.

Itt és most nem lezárt ügy. Persze ha nem ismétlődik meg a kilencvenes és a kétezres évek második felének magyarellenessége, akkor pár éve alatt lehet, hogy ez a sérelem is elhalványul, és a szlovákiai magyarok egyre nagyobb része fog rá történelmi ügyként tekinteni, ahogy már most is vannak köztük, akik így tekintenek rá.

De ebben a pillanatban a Beneš-dekrétumok ügye a szlovákiai magyarok nagy része számára nem lezárt történet. Káčer szereti hangsúlyozni, hogy mennyire érti a magyarokat. Ez akkor lesz igazán hiteles, ha a Beneš-dekrétumok ügyében is megváltozik a véleménye.


2. Forró Krisztiánnak láthatóvá kell tennie magát, hogy a Szövetség szavazói újra a jó oldalra állhassanak

Az Ipsos a Denník N megbízásából készített egy-egy felmérést a politikusok iránti bizalomról és arról, hogy mennyire ismerik és mennyire fogadnák el őket kormányfőnek.

Pelle az élen. A legtöbben továbbra is Zuzana Čaputovában bíznak, a pártvezérek közül viszont utána Peter Pellegrini jön, ő az egyik legismertebb politikus és őt tartják a legtöbben elfogadhatónak a kormányfői posztra is (Čaputová esetében erre nem kérdeztek rá).

Ezt a népszerűséget Pellegrini lassan három éve tartja úgy, hogy semmit sem kell csinálnia, elég volt az, hogy kormányfőként nem bizonyult Fico bábjának, miután utóbbi lemondásra kényszerült, illetve az, hogy 2020 tavaszán, a választások után leköszönő miniszterelnökként határozottan lépett fel a Covid-járvánnyal szemben.

A miniszterelnöki posztra a második legalkalmasabb politikus a felmérés szerint Ivan Korčok – a felmérésbe olyanokat is belevettek, akiknek a neve felmerült egy új párt vezéreként –, de őt csak 87 százalék ismeri Pellegrini majdnem 100 százalékos ismertségéhez képest.

A harmadik helyen Milan Majerský KDH-elnök áll, de őt csak a megkérdezettek 67 százaléka ismeri. A negyedik Robert Fico, akinek szintén majdnem 100 százalékos az ismertsége. Fico előzi Hegert, a kevésbé ismert Ivan Miklošt és a még kevésbé ismert Michal Šimečka PS-elnököt.

Az ismeretlen Forró. Őket követi Boris Kollárral egy szinten Forró Krisztián. Csakhogy míg Kollárt majdnem mindenki, Forrót csak a megkérdezettek 51 százaléka ismeri.

A Szövetség az önkormányzati és a megyei választásokon az országos politikában is láthatóvá tette magát. Hogy hogyan fog szerepelni a parlamenti választáson, az azon is múlik, hogy Forró Krisztiánnak sikerül-e ezt az ismertséget növelnie: a magyar választók szemében is nőni fog a tekintélye, ha azt látják, hogy a szlovák közélet is ismeri és figyel rá.

Az Ipsos megbízhatósági felmérésében az utolsó helyen áll, de leginkább azért, mert kiugróan sokan nem ismerik, és viszonylag sokaknak nincs róla véleményük akkor sem, ha ismerik.

A Szövetség szavazói a jó oldalra állnának. Az Ipsos azt is megnézte, hogy a legmegbízhatóbbnak tartott politikusokban mennyire bíznak külön-külön az egyes pártok szavazói. Ebből az látszik, hogy az a sztereotípia, miszerint a szlovákiai magyarok mindig „a jó oldalra álltak”, többé-kevésbé most is igaz.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Beneš-dekrétumok

Forró Krisztián

Napunk newsfilter

Oktatás

pedagógusok

Rastislav Káčer

Tüntetés

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre