Matovič belengette, hogy Orbán mellé áll. A szlovák kormányálláspont a magyar EU-s pénzek kapcsán még mindig bizonytalan
Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.
Igor Matovič (OĽaNO) kevés témában ment keresztül olyan átalakuláson, mint Orbán Viktorhoz való viszonyát tekintve. Amikor 2010-ben először került be a parlamentbe, bírálta a magyar miniszterelnök politikáját. „A szlovákiai magyar nem az ellenségünk, a mi ellenségünk Orbán” – mondta Matovič 2011-ben.
Tíz évvel később már minden másképp volt. Orbán és külügyminisztere, Szijjártó Péter segített Matovičnak 2021 tavaszán előteremteni az orosz Szputnyik V vakcinákat, amelyektől az OĽaNO elnöke az oltás felgyorsítását és a járvány végét várta.
Amikor a Postoj portál 2021 májusában Ma már nem létezik liberális demokrácia, a liberálisok ellen harcolok a szabadságért címmel közölt interjút Orbánnal, Matovič azt „az év interjújának” nevezte.
Orbán és Matovič jó viszonya az utóbbi napokban megint beszédtéma lett a szlovák politikusok között. Közeledik ugyanis a határidő, amikor az Európai Unió vezetői arról döntenek, hogy blokkolják-e 7,5 milliárd euró európai forrásból történő kifizetését Magyarországnak a korrupció elleni küzdelemben tanúsított tartós hiányosságai miatt.
Erre elméletileg már a jövő héten sor kerülhetett volna az EU Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának (az ún. Ecofin) ülésén, ahol Szlovákiát a pénzügyminiszter (vagy az általa kinevezett államtitkár) képviseli.
A szavazást végül elhalasztották, de azokból a dokumentumokból, amelyeket Matovič minisztériuma juttatott el a parlament európai ügyekért felelős bizottsága tagjainak, az olvasható ki, hogy a pénzügyminisztérium Orbán számára kedvezően ítéli meg a helyzetet. Olyannyira, hogy végül Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnök körüli emberek is beavatkoztak az ügybe.
Barátunk, Magyarország
Az Európai Bizottság szerdán döntött arról, hogy a Magyarországnak a kohéziós alapokból kifizetendő 7,5 milliárd euró blokkolását javasolja. Az unió korábban a közbeszerzésekkel és a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedéseket kért Magyarországtól annak érdekében, hogy biztos legyen benne, a magyar kormány átláthatóan fogja elosztani az európai alapokból származó pénzeket. Leegyszerűsítve: Magyarország addig nem kap pénzt az EU-tól, amíg nem lesz biztos, hogy nem lopják azt el.
Magyarország ugyan előállt tizenhét intézkedéssel, amelyeknek az volt a célja, hogy meggyőzzék az uniót arról, hogy ne fagyasszák be a támogatást, az Európai Bizottság azonban elégtelennek minősítette ezeket. Javaslata azonban még nem végleges, erről a tagországoknak kell dönteniük. Ez a jogkör az EU Gazdasági és Pénzügyi Tanácsáé, ahol a pénzügyminiszterek találkoznak.
A pénzügyminiszterek tanácsában a szankciók elfogadásához elegendő lenne a minősített többség. Vagyis a 27 tagállamból 15-nek kell megszavaznia a javaslatot, ugyanakkor teljesülnie kell annak a feltételnek is, hogy a javaslatot az EU teljes lakosságának legalább 65 százalékát képviselő tagországok támogatják.
Az ilyen tárgyalások előtt a kormány előzetesen egyeztet Szlovákia álláspontjáról a parlament európai ügyekért felelős bizottságával.
Ez meg is történt, a pénzügyminisztérium elküldte a képviselőknek, milyen módon kommunikáljanak ebben az ügyben. Azt írták, a bizottsági javaslat még friss, a diplomaták még tanulmányozzák, a minisztérium még nem tud hivatalos álláspontot kiadni.
Ezek után viszont számos olyan bekezdés következett, amelyek pozitívan nyilatkoztak a magyar kormányról. Matovič minisztériuma elismerte, hogy „a forrásfelfüggesztés azon értékek ellenében történt, amelyekkel a kormány mandátumot szerzett a választásokon”, ugyanakkor „Szlovákia érdekelt abban, hogy feloldják Magyarország számára a forrásokat”.
„A szomszédunkról van szó, akivel jó az együttműködésünk, és a határon átnyúló kapcsolatok számosak” – áll a minisztérium dokumentumaiban. „Létfontosságú, hogy az ezen értékeknek és elveknek való megfelelés értékelése a lehető legátláthatóbban történjen. A Szlovák Köztársaságnak nincs olyan ambíciója, hogy döntőbíróként lépjen fel ebben a folyamatban.”
A kormányhivatal közbelép
A dokumentumokat olyan nagyvonalúan fogalmazták Magyarország szempontjából, hogy Vladimíra Marcinková (SaS-frakció), az európai ügyek parlamenti bizottságának elnöke Eduard Heger miniszterelnökhöz és a kormányhivatalhoz fordult az ügyben. Ezt a lépést követően a képviselők egy új, sokkal semlegesebb anyagot kaptak kézhez.
„A módosított változat az én nyomásgyakorlásom és a miniszterelnök felé tett azon kezdeményező lépéseim eredményeként íródott meg, hogy az eredeti, »orbánista« szöveget európaira módosítsák” – mondta Marcinková. „Ellenzéki politikusként ezt nem kellett volna megtennem, de amiatt meg kellett tennem, mert olyan politikus vagyok, akinek fontos, milyen Európa-politikát képviselünk.”
Marcinková elmondta, attól tart, hogy a külpolitikát, amely a kormányban Heger miniszterelnök hatáskörébe tartozott, szintén Igor Matovič fogja uralni. „A pénzügyminiszter, akinek a minisztériumából az első dokumentum származik, úgy tekinthet erre, mint a következő saját menetére” – mondta Marcinková.
„Meggyőződésem, hogy a külügyminiszter és a miniszterelnök is tisztában van a helyzet komolyságával és azzal, hogy mi a magyar szavazás tétje. Ez a szavazás fatális hatással lesz az EU-n belüli viszonyok jövőbeni rendezésére és az EU-ban elfoglalt helyünkre.”
A szlovák álláspont második változatából kimaradtak a szomszédsági kapcsolatokra vonatkozó mondatok, illetve az, hogy Szlovákia nem akar döntőbíró lenni.
