Matovič belengette, hogy Orbán mellé áll. A szlovák kormányálláspont a magyar EU-s pénzek kapcsán még mindig bizonytalan
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
Igor Matovič (OĽaNO) kevés témában ment keresztül olyan átalakuláson, mint Orbán Viktorhoz való viszonyát tekintve. Amikor 2010-ben először került be a parlamentbe, bírálta a magyar miniszterelnök politikáját. „A szlovákiai magyar nem az ellenségünk, a mi ellenségünk Orbán” – mondta Matovič 2011-ben.
Tíz évvel később már minden másképp volt. Orbán és külügyminisztere, Szijjártó Péter segített Matovičnak 2021 tavaszán előteremteni az orosz Szputnyik V vakcinákat, amelyektől az OĽaNO elnöke az oltás felgyorsítását és a járvány végét várta.
Amikor a Postoj portál 2021 májusában Ma már nem létezik liberális demokrácia, a liberálisok ellen harcolok a szabadságért címmel közölt interjút Orbánnal, Matovič azt „az év interjújának” nevezte.
Orbán és Matovič jó viszonya az utóbbi napokban megint beszédtéma lett a szlovák politikusok között. Közeledik ugyanis a határidő, amikor az Európai Unió vezetői arról döntenek, hogy blokkolják-e 7,5 milliárd euró európai forrásból történő kifizetését Magyarországnak a korrupció elleni küzdelemben tanúsított tartós hiányosságai miatt.
Erre elméletileg már a jövő héten sor kerülhetett volna az EU Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának (az ún. Ecofin) ülésén, ahol Szlovákiát a pénzügyminiszter (vagy az általa kinevezett államtitkár) képviseli.
A szavazást végül elhalasztották, de azokból a dokumentumokból, amelyeket Matovič minisztériuma juttatott el a parlament európai ügyekért felelős bizottsága tagjainak, az olvasható ki, hogy a pénzügyminisztérium Orbán számára kedvezően ítéli meg a helyzetet. Olyannyira, hogy végül Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnök körüli emberek is beavatkoztak az ügybe.
Barátunk, Magyarország
Az Európai Bizottság szerdán döntött arról, hogy a Magyarországnak a kohéziós alapokból kifizetendő 7,5 milliárd euró blokkolását javasolja. Az unió korábban a közbeszerzésekkel és a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedéseket kért Magyarországtól annak érdekében, hogy biztos legyen benne, a magyar kormány átláthatóan fogja elosztani az európai alapokból származó pénzeket. Leegyszerűsítve: Magyarország addig nem kap pénzt az EU-tól, amíg nem lesz biztos, hogy nem lopják azt el.
Magyarország ugyan előállt tizenhét intézkedéssel, amelyeknek az volt a célja, hogy meggyőzzék az uniót arról, hogy ne fagyasszák be a támogatást, az Európai Bizottság azonban elégtelennek minősítette ezeket. Javaslata azonban még nem végleges, erről a tagországoknak kell dönteniük. Ez a jogkör az EU Gazdasági és Pénzügyi Tanácsáé, ahol a pénzügyminiszterek találkoznak.
A pénzügyminiszterek tanácsában a szankciók elfogadásához elegendő lenne a minősített többség. Vagyis a 27 tagállamból 15-nek kell megszavaznia a javaslatot, ugyanakkor teljesülnie kell annak a feltételnek is, hogy a javaslatot az EU teljes lakosságának legalább 65 százalékát képviselő tagországok támogatják.
Az ilyen tárgyalások előtt a kormány előzetesen egyeztet Szlovákia álláspontjáról a parlament európai ügyekért felelős bizottságával.
Ez meg is történt, a pénzügyminisztérium elküldte a képviselőknek, milyen módon kommunikáljanak ebben az ügyben. Azt írták, a bizottsági javaslat még friss, a diplomaták még tanulmányozzák, a minisztérium még nem tud hivatalos álláspontot kiadni.
Ezek után viszont számos olyan bekezdés következett, amelyek pozitívan nyilatkoztak a magyar kormányról. Matovič minisztériuma elismerte, hogy „a forrásfelfüggesztés azon értékek ellenében történt, amelyekkel a kormány mandátumot szerzett a választásokon”, ugyanakkor „Szlovákia érdekelt abban, hogy feloldják Magyarország számára a forrásokat”.
„A szomszédunkról van szó, akivel jó az együttműködésünk, és a határon átnyúló kapcsolatok számosak” – áll a minisztérium dokumentumaiban. „Létfontosságú, hogy az ezen értékeknek és elveknek való megfelelés értékelése a lehető legátláthatóbban történjen. A Szlovák Köztársaságnak nincs olyan ambíciója, hogy döntőbíróként lépjen fel ebben a folyamatban.”
A kormányhivatal közbelép
A dokumentumokat olyan nagyvonalúan fogalmazták Magyarország szempontjából, hogy Vladimíra Marcinková (SaS-frakció), az európai ügyek parlamenti bizottságának elnöke Eduard Heger miniszterelnökhöz és a kormányhivatalhoz fordult az ügyben. Ezt a lépést követően a képviselők egy új, sokkal semlegesebb anyagot kaptak kézhez.
„A módosított változat az én nyomásgyakorlásom és a miniszterelnök felé tett azon kezdeményező lépéseim eredményeként íródott meg, hogy az eredeti, »orbánista« szöveget európaira módosítsák” – mondta Marcinková. „Ellenzéki politikusként ezt nem kellett volna megtennem, de amiatt meg kellett tennem, mert olyan politikus vagyok, akinek fontos, milyen Európa-politikát képviselünk.”
Marcinková elmondta, attól tart, hogy a külpolitikát, amely a kormányban Heger miniszterelnök hatáskörébe tartozott, szintén Igor Matovič fogja uralni. „A pénzügyminiszter, akinek a minisztériumából az első dokumentum származik, úgy tekinthet erre, mint a következő saját menetére” – mondta Marcinková.
„Meggyőződésem, hogy a külügyminiszter és a miniszterelnök is tisztában van a helyzet komolyságával és azzal, hogy mi a magyar szavazás tétje. Ez a szavazás fatális hatással lesz az EU-n belüli viszonyok jövőbeni rendezésére és az EU-ban elfoglalt helyünkre.”
A szlovák álláspont második változatából kimaradtak a szomszédsági kapcsolatokra vonatkozó mondatok, illetve az, hogy Szlovákia nem akar döntőbíró lenni. ”A pénzeszközök felfüggesztésére vonatkozó javaslatot azt követően nyújtották be, hogy a jogállamiság megsértését észlelték egy olyan mechanizmus alapján, amelynek szabályairól valamennyi tagállam, köztük Magyarország is megállapodott” – állt a közleményben.
A minisztérium ebben már azt állapította meg, hogy a mechanizmus célja a korrupció és a csalás megelőzése, és ezáltal Szlovákia pénzügyeinek védelme. „Szlovákia szempontjából fontos lesz, hogy a meghozott végső döntés arányos legyen, azaz figyelembe vegye, hogy Magyarország milyen mértékű előrelépést tett a vállalt kötelezettségek teljesítésében.”
Mi hiányzik ebből a szövegből? Egy elég fontos dolog – még ebből az anyagból sem derül ki, hogy a pénzügyminiszter valójában hogyan szavazna a Magyarországnak szánt uniós források blokkolásának kérdésében.
Záborská szavazata döntött
A parlament európai ügyekért felelős bizottságának meglehetősen erős hatáskörei vannak európai kérdésekben. Még azt is megszabhatja a kormánynak, hogyan lépjen fel az EU-ban, többek között olyan kérdésekben, mint a Magyarországnak szánt uniós források zárolása. Ezért a bizottságot arányosan, a parlamenti választások eredményei alapján állítják össze.
Ezt használta ki a bizottság elnöke, Vladimíra Marcinková. A pénzügyminisztérium álláspontjáról szóló homályos állásfoglaláshoz módosító indítványt kívánt csatolni, amellyel a bizottság többek között arra szólítaná fel a kormányt, hogy támogassa az Európai Bizottságnak a Magyarországnak szánt uniós források zárolására vonatkozó javaslatát.
„Indítványommal megpróbáltam tisztázni Szlovákia álláspontját, és az EU, nem pedig Orbán oldalára állni” – mondta az bizottság elnöke.
A koalíció egy része is megszavazta Marcinková módosító indítványát. Támogatta Juraj Šeliga parlamenti képviselő (Za ľudí) és az OĽaNO-frakció két képviselője, Tomáš Šudík és Zita Pleštinská. Az SaS-frakcióból három képviselő is támogatta (Marcinková bizottsági elnökön kívül Anna Zemanová és Ján Oravec).
Az OĽaNO-frakció harmadik képviselője, Anna Záborská volt EP-képviselő azonban nem csatlakozott az „igen” szavazatokhoz.
„Az Európai Parlamentben szerzett tapasztalataim alapján én is az utolsó pillanatig tartó tárgyalások mellett vagyok, mivel az EU-ban ez a szokás” – indokolta szavazatát Záborská, aki tartózkodott. „Ugyanakkor a határozat megfogalmazását, mint a kormányhoz intézett felhívást, jelenleg nem tartom megfelelőnek”.
Ez az álláspont végül döntő volt, mivel Marcinková javaslatát az ellenzéki képviselők és a koalíciós Sme rodina képviselői sem támogatták. Marián Kéry (Smer), Milan Mazurek (Republika), Slavěna Vorobelová (független, az ĽSNS színeiben megválasztva) és Romana Tabák (Sme rodina) képviselők ellene voltak, Záborská mellett Ľudovít Goga (Sme rodina) és Peter Kmec (Hlas) tartózkodott.
Romana Tabák koalíciós képviselő, aki ellene szavazott, elmondta, hogy nem ért egyet Marcinková javaslatával. „Nem hiszem, hogy Szlovákiának azt a véleményt kellene hangoztatnia, hogy támogatjuk a Magyarországnak szánt uniós források befagyasztását. Egyáltalán nem” – mondta.
Tabák azt is kifogásolja, hogy a javaslatot Marcinková nyújtotta be, aki az SaS kormányból való kilépése után az ellenzékhez pártolt át. „Ez a bizottság nem az övé. Az elnöki posztot egy koalíciós képviselőnek kell betöltenie. Marcinková asszony ellenzéki politikát folytat, és én ezt nem fogom támogatni. A helyében tisztelettel és becsülettel lemondanék.”
A végső számok tehát a következőképpen alakultak: hat bizottsági tag igennel szavazott arra az indítványra, hogy a képviselők kötelezzék a kormányt a Magyarországnak szánt uniós források befagyasztásának támogatására, négy ellene és három tartózkodott. Az indítvány tehát elbukott.
Halasztás és homály
Az európai vezetők két kulcsfontosságú, Magyarországot érintő kérdésben döntenek. Az költségvetési pénzek befagyasztása mellett a helyreállítási tervből 5,8 milliárd euró jóváhagyásáról is szavazni fognak. Ez utóbbi kifizetésének is az a feltétele viszont, hogy Magyarország teljesítsen bizonyos ún. mérföldköveket, például a korrupció elleni küzdelem terén.
A szlovák pénzügyminisztérium jelezte, hogy támogatni fogja a Magyarországnak szánt pénzek kifizetését a helyreállítási tervből. Az azonban nem világos, hogy Szlovákia hogyan kezeli majd az uniós források befagyasztásának kérdését. „A tárgyalások legutóbbi fejleményeit követően az Európai Unió Tanácsának cseh elnöksége arról tájékoztatott, hogy a tagállamok december 6-án nem szavaznak Magyarország egyes uniós költségvetésből finanszírozott operatív programjainak felfüggesztéséről. Miniszteri szintű megbeszélés van tervben” – közölte a pénzügyminisztérium sajtóosztálya.
„A végső értékelés, amelyben a Bizottság értékeli a Magyarország által hozott különböző korrekciós intézkedéseket, arra a következtetésre jut, hogy a meghozott intézkedések ellenére továbbra is fennáll a kockázat az uniós költségvetésre nézve. Ezt az értékelést egyelőre tudomásul vesszük.”
Rastislav Káčer külügyminiszter szerint valószínű, hogy a Magyarországgal szembeni szankciókról végül nem a pénzügyminiszterek tanácsa, hanem az EU Tanácsa, azaz a tagállamok kormányfői döntenek, amely várhatóan december 19-ig hozza meg döntését.
„Addig nem szeretnék állást foglalni ebben a kérdésben” – mondta Káčer, hozzátéve, hogy részt vesz a szlovák kormány álláspontjáról szóló megbeszéléseken.
„Számomra mint miniszter számára a jogállamiság és a demokrácia minőségének kérdése alapvető fontosságú. Továbbra is olyan álláspontot fogok képviselni Szlovákia számára, amely következetes és összhangban van azzal, amit a kormányban eddig, Matovič vagy Heger miniszterelnök úrral és Korčok miniszter úrral képviseltünk. De úgy, hogy az igazságos legyen.”
Šimečka: Egyértelmű üzenet kell
Pénteki sajtótájékoztatóján Káčer hangsúlyozta, hogy Szlovákia, még Igor Matovič miniszterelnök vezetése alatt, határozottan kiállt egy olyan mechanizmus elfogadása mellett, amely megvédi az európai uniós forrásokat az esetleges visszaélésektől. „Ez teljesen összhangban van a kormány politikájával és mandátumával, ez a kormány ugyanis korrupcióellenes kormányként tekint magára” – mondta.
„A Cseh Köztársasággal együtt mi is szószólói voltunk ennek a mechanizmusnak, ellentétben Magyarországgal és Lengyelországgal, amelyek megtámadták ezt a mechanizmust az Európai Bíróságon, de elvesztették a pert. Azt a mechanizmust követjük tehát, amelyben megállapodtunk, és amelyet kifejezetten támogattunk.”
A Denník N a kormányhivatallal is felvette a kapcsolatot, de a kérdéseinkre egyelőre nem válaszoltak.
A jogállamiság kérdése az Európai Parlamentben annak szlovák alelnöke, Michal Šimečka (Progresszív Szlovákia) területe.
Šimečka nem tartja szerencsésnek, hogy nem ismeretes a szlovák kormány egyértelmű álláspontja a Magyarországnak szánt uniós források befagyasztásával kapcsolatban. „Ezt a kormányt a korrupció és az oligarchák elleni küzdelem küldetésével választották meg. Azt vártam volna, hogy európai szinten is egyértelműen kiálljanak ezen értékek mellett” – mondta.
„Ez az a pillanat, amikor az Európai Uniónak és Szlovákiának egyértelmű jelzést kell küldenie Orbán Viktornak, hogy nem teheti azt, amit akar az európai pénzzel, ami mindannyiunk pénze. Nem osztogathatja az oligarcháinak, hogy megszilárdítsa a befolyását és antidemokratikus rendszerét.”
Šimečka szerint az unió évek óta tárgyal Orbán Viktorral, de a párbeszéd nem vezetett sehová. „Ha most hagyjuk, hogy Orbán addig zsaroljon bennünket, amíg át nem engedjük neki az uniós forrásokat, az rossz precedenst teremt minden antidemokratikus politikus számára Európa-szerte.”
