Napunk

A Beneš-dekrétumokon úgy összekaptak a szlovák–magyar vegyesbizottságban, hogy nem írták alá a jegyzőkönyvet

Rastislav Káčer és Szijjártó Péter. Fotó - Tomáš Benedikovič és MTI
Rastislav Káčer és Szijjártó Péter. Fotó – Tomáš Benedikovič és MTI

A Beneš-dekrétumok kapcsán a szlovák és a magyar fél arról sem tudott megegyezni, hogy nem tudnak megegyezni.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

Még mindig komoly akadálya a szlovák–magyar párbeszédnek a Beneš-dekrétumok ügye, derült ki Rastislav Káčer külügyminiszter pénteki bejelentéséből.

Káčer arról tájékoztatott, a szlovák–magyar kisebbségi vegyesbizottság, amely egy kormányközi tanácsadó szerv, 57 olyan témában egyezett meg az elmúlt hónapok tárgyalásai során, amelyek fontos előrelépéseket jelentenek a kisebbségek számára.

Csakhogy az egész fennakadt egy bizonyos ponton. A Beneš-dekrétumok témáját is napirendre vette a bizottság, itt viszont olyan komoly véleménykülönbség mutatkozott, hogy végül nem írták alá a tárgyalási jegyzőkönyvet.

Így pedig azok az ajánlások sem kerültek a két kormány elé, amelyekben a két fél megállapodott.

A szlovák fél javasolta, hogy legalább abban egyezzenek meg, hogy Beneš-dekrétumok ügyében különböznek az álláspontok, de a magyar fél még ebbe sem ment bele, és így nem írták alá a jegyzőkönyvet.

Káčer ugyanakkor azt szeretné, ha a történtek ellenére Szlovákia elvégezné a maga házi feladatát, és megtenné azokat az intézkedéseket, amelyekről megegyeztek. A Napunk a bizottság szlovákiai magyar tagjait is megkérdezte, hogyan zajlottak a tárgyalások, amelyeken állítólag tényleg megállapodtak fontos ügyekről – amíg fel nem merültek a dekrétumok.

Cikkünkből kiderül:

  • mi a szlovák álláspont jelenleg a Beneš-dekrétumokról,
  • miben egyeztek meg, és miket hajtanának végre,
  • hogyan és mikor folytatódhat a szlovák–magyar párbeszéd.

Minden jól ment, amíg nem jöttek a dekrétumok

Idén kétszer találkozott formálisan és kétszer informálisan a bizottság, amelyben szlovák, magyarországi és szlovákiai magyar képviselők is ülnek. A bizottságot szlovák részről Miroslav Mojžita, egy veterán diplomata vezeti, aki szarajevói nagykövet volt (korábban pedig egyébként Štb-ügynök), magyar részről pedig Kalmár Ferenc erdélyi származású korábbi fideszes országgyűlési képviselő, jelenleg Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízott.

Szlovákiai magyar részről a megyék érdekképviseletének (SK8) nevében Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke, a Szlovákiai Városok Uniója (Únia miest Slovenska) nevében pedig Keszegh Béla komáromi polgármester, valamint Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos és az első ülésen Petőcz Kálmán az oktatási minisztérium képviseletében (ő jelenleg az oktatási minisztérium főosztályvezetője) vett részt a megbeszéléseken.

A cél az volt, hogy decemberig aláírják a bizottság tárgyalásairól készült jegyzőkönyvet, mert decemberre tervezték be a legközelebbi kétoldalú külügyminiszteri tárgyalást.

A jegyzőkönyvet viszont nem fogadták el – épp a Beneš-dekrétumok ügye miatt. Forrásaink megerősítették, hogy bár a tanácskozás nagyrészt konstruktív hangnemben zajlott, ám amikor erre a kérdésre került sor, komoly feszültség alakult ki.

Rastislav Káčer. Fotó – Tomáš Benedikovič

Káčer: lezárt ügy

“A magyar oldal szorgalmazta, hogy egy rész (a jegyzőkönyvben – a szerk. megj.) ezzel a témával foglalkozzon, illetve a konkrét feladatokkal Szlovákia számára. Számunkra ez lezárt téma. Azt gondolom, ez nem is egy olyan téma, amellyel ennek a bizottságnak kellene foglalkoznia. Ez nem egy kisebbségi ügy, hanem egy nemzetközi jogi és történelmi téma” – mondta Rastislav Káčer azzal, hogy a magyar oldal ragaszkodott a saját álláspontjához, és elutasította a jegyzőkönyv aláírását.

A Beneš-dekrétumok ügye egyébként az elmúlt időszakban napvilágra került rendezetlen földügyek és elkobzási kísérletek miatt került a bizottság elé. Még 2020-ban marasztalta el Szlovákiát az Emberi Jogok Európai Bírósága, amiért a Beneš-dekrétumokra hivatkozva akarták elkobozni egy magánszemély, Bosits Miklós Bártfa környéki erdőbirtokait.

Később kiderült, a pozsonyi D4-es körgyűrű alatti telkek egy részét is a Beneš-dekrétumok alapján akarta megszerezni az állam. Ezekben az esetekben a Szlovák Földalap arra hivatkozott, korábbi tulajdonosaikat nem illeti meg a telek, ha azt a Beneš-dekrétumok alapján el kellett volna venni tőlük, csak mulasztás miatt nem vették el.

Arról sem egyeztek meg, hogy nem egyeznek meg

A szlovák külügy azt mondja, a kisebbségi vegyesbizottságnak ez az ügy nem tartozik a hatáskörébe, mert annak a kisebbségek életkörülményeinek a javításával kell foglalkoznia.

Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke elmondta a Napunknak, hogy a szlovák fél ennek az álláspontnak a jegyében tárgyalni sem volt hajlandó erről a kérdésről.

Megtörténhetett volna viszont, hogy a jegyzőkönyvbe az kerül, hogy

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Berényi József

Keszegh Béla

Kisebbségek

Külügyminisztérium

Rastislav Káčer

Szijjártó Péter

Szlovák–magyar kapcsolatok

Szlovákiai magyar

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre