Petőcz Kálmán: Magyar szakemberek hiányában hiába várjuk a szlovákiai magyar iskolák helyzetének javulását
Petőcz Kálmán emberi jogi szakértőt nyáron nevezték ki az oktatási minisztérium Nemzetiségi és Élethosszig tartó tanulás főosztályának élére. Talpra szeretné állítani a nemzetiségi osztályt, melynek élére magyar szakembert keres.
Támogasd a Napunk és a Denník N új, kétnyelvű ismeretterjesztő magazinját, amelyben olyan történelmi személyiségeket mutatunk be, akiket a magyarok és a szlovákok is magukénak vallanak. Segítsd az előítéletmentes kapcsolatokat, és járulj hozzá, hogy minél több szlovák és magyar iskolába eljuttathassuk kiadványunkat! Köszönjük!
Hosszú idő óta először van esély arra, hogy valóban megreformálják a hazai oktatásügyet, rengeteg szakember bevonásával készül a curriculáris, vagyis a tartalmi reform. Az intézkedések jelentős részét a helyreállítási alap forrásaihoz kötötték, ez pedig garancia lehet arra, hogy ezek a reformtervek nem a fióknak készülnek.
A reformtörekvések jelentősen érintik a magyar iskolahálózatot is, egyik intézkedése, a három ciklusos rendszerre való átállás, az alsó tagozatos iskoláink szempontjából döntő lehet. A reform egyéb területeinek a magyar oktatási intézményekben történő bevezetése, a kisiskolák fenntarthatósága és a segítő szakmák magyar ajkú képviselőinek súlyos hiánya – csak néhány azok közül a problémák közül, melyekre sürgősen reagálnia kellene a nemzetiségi osztálynak. Ehhez azonban egy szakértői csapatra lenne szükség.
Petőcz Kálmán arra figyelmeztet, hogy általában hiányoznak a magyar szakemberek az államigazgatás különböző szintjeiről, s ezáltal a problémák nem oldodnak meg, hanem tovább halmozódnak.
Beszélgetésünkből kiderül, hogy:
- folytatja-e az új tárcavezető a reformtörekvésket, illetve született-e már döntés az alapiskolák háromciklusos rendszerre történő átállásáról,
- mit gondol Petőcz Kálmán arról, hogy Szlovákia déli területein magyarországi forrásból működik iskolabusz-hálózat és várható-e, hogy a tárca hasonló szolgáltatást nyújtson a helyi gyerekeknek,
- kíván-e lépni a magyar diplomák honosításával kapcsolatban, mely évek óta megnehezíti a logopédusok és fejlesztő pedagógusok elhelyezkedését a szlovákiai magyar iskolákban.
Júliusban nevezték ki a Nemzetiségi és Élethosszig tartó tanulás főosztályának élére, de már az év elején belépett az oktatási minisztériumba. Kinek a felkérésére érkezett a tárcához, és hogyan lett főosztályvezető?
Februártól dolgozom az oktatási minisztériumban, de júliusban nyertem meg a főosztályvezető posztjára kiírt pályázatot. Előtte megbízott főosztályvezető voltam, az előző államtitkár, Svetlana Síthová felkérésére.
Ennél a tárcánál a legnagyobb a fluktuáció, jó esetben csak kétévente cserélődnek a miniszterek, és ez nyilván befolyásolja az érdemi munkát is. Milyen tervekkel érkezett a tárcához?
Én a választási ciklus közepén léptem be, amikor már a legtöbb reformfolyamat elindult, többségük a helyreállítási alaphoz van kötve. A fontos törvénymódosításokat vagy már elfogadták, vagy pedig folyamatban voltak. Gyakorlatilag a strukturális alapokból érkező pénzek felhasználására vonatkozó ún. Szlovákia Program is készen volt. Tehát csak olyan terveim lehetnek, melyeket ezeken a folyamatokon belül érvényesíteni lehet.
Az elképzeléseimet a körülményekhez, és természetesen a kormányprogramban foglaltakhoz kell igazítani. Mindenekelőtt stabilizálni kellett a főosztályt, hiszen amikor ide érkeztem, a nemzetiségi osztály csak két emberrel, egy osztályvezetővel és egy munkatárssal működött, és a főosztály másik, felnőttképzéssel foglalkozó szervezeti egységében is rendkívül sok feladat halmozódott fel.
Hány fővel kellene működnie a nemzetiségi osztálynak?
Egy osztálynak általában legalább hat munkatársa van, ennyi van papíron a nemzetiségi osztálynak is, tehát egy osztályvezetővel és öt további munkatárssal kellene működnie. Most négyen dolgoznak, mivel az osztályvezetői poszt ismét megüresedett. Bízom benne, hogy év elején már teljes állománnyal működünk.
Azért is lenne rendkívül fontos, hogy a nemzetiségi osztály teljes létszámmal működjön, mert a két osztály mellett a polgári neveléssel, az értékalapú neveléssel összefüggő különböző témák, az emberi jogi nevelés, a különböző szociopatológiai jelenségek megelőzése és kezelése, például a zaklatás témája is hozzám tartozik.
Elődei is nagyon nehezen tudtak magyar szakembereket csábítani a tárcához. Be tudják tölteni a pozíciót?
Bízom benne, hogy igen, előbb-utóbb minden hely be lesz töltve, mégpedig rátermett, elhivatott munkatársakkal.
Miért nem vonzó az osztályvezetői állás a magyar szakemberek számára?
Az alapkérdés az, hogy miért nem volt képes a szlovákiai magyarság harminc év alatt kiképezni egy olyan szakmai gárdát, amely képes és hajlandó is a központi államigazgatásban dolgozni. Minden fontos döntési folyamat a minisztériumok középmenedzseri szintjéről, a minisztériumok osztályairól és főosztályairól indul el, az érdemi munkákat itt kell elvégezni.
Általában érvényes, hogy nincsenek magyarok az államigazgatás különböző területein. Voltak időszakok, amikor felülről gátolták, hogy bármilyen kisebbség képviselői megfelelő arányban képviselve legyenek a döntéshozatal különböző szintjein, de később már nem.
Nem elég elmondani, mit akarunk, és panaszkodni, hogy nem értettek meg, be kell menni az erdő sűrűjébe és ott tenni valamit. A problémák maguktól nem oldódnak meg. Ehhez a szakmai rátermettség mellett menedzseri készségekre, együttműködési készségekre és szlovák tudásra van szükség.
Nem kérdőjelezi meg az osztály létjogosultságát az, hogy nehéz embert találni ide?
A nemzetiségi osztály léte tény, szerintem nincs olyan politikai akarat, mely ezt meg szeretné kérdőjelezni. Már a törvényekbe is be vannak emelve olyan elemek, melyek fixálják ezt az állapotot. Ez a szervezeti megoldás elfogadott, és a megszüntetését nem lehetne jól megindokolni a nemzetközi színtéren sem. A kérdés másik oldala viszont az, hogy tud-e élni a kisebbség ezekkel a meglévő struktúrákkal, mert ha nem tud vele élni, akkor mire van?
Szeptemberben távozott a minisztérium vezetése, folytatni fogja az új miniszter az elindított reformtörekvések megvalósítását? Mi várható tőle?
A reformfolyamatok jelentős része visszafordíthatatlan, részben törvényileg rögzített dolgokról van szó, illetve kapcsolódnak a helyreállítási alap célkitűzéseihez, tehát teljesíteni kell őket. Az új vezetés folytatja az elkezdett munkát, semmilyen radikális változást nem tapasztalni, kontinuitás van. Minimális mértékű személycserék voltak, gyakorlatilag az eredeti gárda folytatja a munkát. Nyilván részletkérdésekben lehetnek eltérő vélemények, de a célok maradtak.
Mit várhatnak a magyar iskolák az új minisztertől és a reformtól?
Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.
