Nem kímélte Budapestet az Európai Bizottság. A magyar milliárdok Matovič és uniós kollégái kezében vannak
Igor Matovič és a többi uniós pénzügyminiszter döntheti el, blokkolják-e a Magyarországnak szánt uniós forrásokat, amíg Orbánék nem teljesítik a jogállamisági feltételeket. (Frissítve a szlovák külügyminisztérium reakciójával december 1-jén.)
Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.
Az Európai Bizottság a várakozásoknak megfelelően arról döntött, hogy 7,5 milliárd eurónyi, Magyarországnak szánt uniós pénz kifizetésének felfüggesztését javasolja a kohéziós alapokból. Ezt ma délben jelentette be Valdis Dombrovskis ügyvezető alelnök. Ahogy arra előzetesen számítani lehetett, a helyreállítási alap Magyarországnak szánt részét, ami 5,8 milliárd eurót tesz ki, a Bizottság elfogadásra javasolta a Tanácsnak, bár ez sem jelent automatikus kifizetést.
A magyar kormány reakciójában épp azt emelte ki, hogy a helyreállítási alap zöldet kapott a Bizottságtól. A kormányt nem lepte meg az Európai Bizottság mai döntése, mondta Navracsics Tibor miniszter a kormányinfón, kiemelve, hogy a helyreállítási alapot a Bizottság elfogadásra javasolta, ráadásul szerinte az egyik legjobb minősítést kapta az uniós országok közül.
Navracsics azt is elmondta, abban bízik, hogy Magyarországnak sikerült teljesítenie az EU újabb feltételeit, és 2023-ban hozzáférhet az uniós pénzekhez.
A Bizottság mai döntésével a szigorúbb forgatókönyv valósult meg, amelyet múlt hétig senki nem várt. Mivel a magyar kormány az elmúlt hónapokban komoly erőfeszítéseket tett, hogy teljesítse a korrupcióellenes és közbeszerzési feltételeket, amelyeket az Európai Unió megszabott, sokáig úgy tűnt, elhárulhat a fizetések blokkolásának réme.
A Bizottság viszont a végére bekeményített – kiderült, elégedetlenek a magyar intézkedésekkel, és olyan lépéshez folyamodtak, amilyenre még nem volt példa az EU történetében.
Cikkünkből kiderül:
- mit jelent a gyakorlatban a Bizottság mai lépése,
- mit tettek Orbánék, hogy mindezt elkerüljék, és ez miért nem volt elég,
- milyen szerepet kap az egész történetben Igor Matovič.
Semmi nincs veszve
Fontos hangsúlyozni, ahogy azt már korábbi cikkünkben is írtuk, a Bizottság jelen javaslata nem jelenti azt, hogy Magyarország ezzel elvesztene akár csak egy centet is az uniós pénzekből. Azt viszont igen, hogy a felzárkóztatási (vagy kohéziós) alapok, azaz az uniós költségvetés egy részét hozzáférhetetlenné teszik, amíg nem biztosak abban, hogy nem merülnek fel korrupciós aggályok azok merítésekor. Vagyis leegyszerűsítve: amíg nem biztos, hogy Magyarországon nem lopják el az uniós pénzt, addig nem adják oda.
A Bizottság javaslata a 2021–2027-es uniós programokból kifizetendő támogatásoknak körülbelül a harmadát érinti – három program (közlekedés, területfejlesztés, energiahatékonyság) 65-65 százalékát blokkolják. Ahogy a Portfolio rámutatott, azokat az összegeket, amelyeket a felfüggesztés nem érint, merítheti Magyarország – vagyis a többi programot, illetve a blokkolás által érintett programok 35-35 százalékát. Ezt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is hangsúlyozta a szerdai kormányinfón.
Semmi nem utal arra sem, hogy a felzárkóztatási programokat teljesen le akarnák állítani, a cél minden bizonnyal az, hogy a vitás kérdéseket ténylegesen rendezzék.
Jó hír Magyarország számára emellett, hogy a helyreállítási alapot a Bizottság elfogadásra javasolta – bár ez az ügy sem zárul még le, mert itt is további feltételeket kell teljesíteniük Orbánéknak.
Orbán Viktor múlt csütörtökön a kassai V4-csúcson optimistán nyilatkozott arról, szerinte jövő márciusra ezeket a további feltételeket is sikerül teljesíteni, és ezzel az ügy megoldódik. Azt viszont nem részletezte, mi mindent vár még el az Európai Unió – ebben a csomagban ugyanis vannak elemek, amelyek fájhatnak az Orbán-kabinetnek.
Navracsics: nem fognak sérülni az elvek
Johannes Hahn költségvetési biztos ma nyíltan kijelentette, nem elégségesek a magyar kormány intézkedései, mert bár jó irányba mozdult el az ország, a kockázatok nem tűntek el.
Orbánék számos olyan intézkedést hoztak az elmúlt hónapokban, amelyek kifejezetten és célzottan az unióval való megegyezés érdekében születtek.
Ezek között az alábbiak szerepeltek:
- egy Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság létrehozása, amely az uniós pénzek elköltését fogja felügyelni (Navracsics Tibor, az EU-s ügyekért felelős tárca nélküli miniszter felügyelete alatt),
- javítják a közérdekű adatokhoz való hozzáférést,
- a veszélyhelyzetekre vonatkozó intézkedéseket időben korlátozzák,
- létrehoznak egy független Integritás Hatóságot, amely az uniós pénzekkel kapcsolatos közbeszerzéseket fogja felügyelni,
- ezeken kívül pedig további, kisebb nagyobb, a közbeszerzések tisztaságát elősegítő intézkedést hoztak meg.
Az összesen 17 magyar intézkedést ebben a dokumentumban lehet böngészgetni.
Az Integritási Hatóság nevű új korrupcióellenes szerv jellegét a magyar ellenzék annak ellenére is bírálta, hogy a szerv megalakításánál valóban betartották a függetlenségre irányuló szabályokat – annak elnöke nem lehet olyasvalaki, aki az elmúlt öt évben kormányzati posztot töltött be vagy pártnak/pártalapítványnak dolgozott, a hatóság mellett pedig egy másik független ellenőrző szerv, a Korrupcióellenes Munkacsoport is létrejön.
Az Európai Bizottság mai bejelentése alapján viszont nem látja elégségesnek ennek a hatóságnak a jogköreit, a vagyonbevallási rendszer módosításait és az igazságszolgáltatási rendszerben eszközölt újításokat.
A most újonnan szabott feltételek közül négy várhatóan épp az igazságszolgáltatás területére fog vonatkozni. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai kormányinfón elmondta, a bírósági szervezeti törvény esetében lesz szükség jelentős módosításra.
Emellett ezek a feltételek a Portfolio szerint az uniós alapszerződés 2. cikkelyében rögzített jogállamisági és emberi jogi feltételeket is érinthetik – vagyis terítékre kerülhet az ún. gyermekvédelmi törvény is, amelybe a Fidesz az LMBT+-embereket korlátozó rendelkezéseket is beillesztett.
Navracsics Tibor a kormányinfón megerősítette Orbán Viktor múlt heti kijelentését, hogy 2023. március végéig teljesülnek a további feltételek, és az ezt követő hónapokban megszülethet a megállapodás az unióval. A miniszter ugyanakkor hozzátette, Budapest „az elvei feladása nélkül” is elérheti mindezt, bár azt nem konkretizálta, ez pontosan mit jelent.
A magyar kormány és az EU közötti vitának emellett vannak további, diplomáciai aspektusai is: Budapest például blokkolja a közös uniós hitelfelvételt Ukrajna megsegítésére, és vétóval fenyeget a globális minimumadóval kapcsolatban – vélhetően ezzel is nyomást gyakorolva az unióra a pénzek ügyében. (Bár Navracsics Tibor azt állítja, nem kötik össze az ilyen típusú ügyeket az EU-s jogállamisági vitával.) Úgy tűnik, Orbánéknak ezek a húzásai egyelőre nem jöttek be, vagy akár visszafelé is elsülhetnek.
Matovič színre lép
