Komoly viták tárgya lett a kisebbségi törvény. Gyimesi azt mondja, „most már kézbe veszi az ügyet”
Hétfő este a koalíciós tanács tárgyalt a kisebbségi törvényről, amely komoly változásokat hozhat a kisebbségek életében. Persze csak ha a koalíció rábólint.
Lájkold, kövesd a Napunk.sk-t a közösségi médiában is, ahol extra tartalmakkal is jelentkezünk! Csatlakozz hozzánk a Facebookon, az Instagramon és a YouTube-on!
Komoly forrásokat fordíthat a szlovák állam a szlovákiai magyarokra és a további 12 nemzeti kisebbségre, ha olyan formában megy át a parlamenten a kisebbségi törvény, ahogy azzal a jelenlegi javaslat számol. Nemcsak egy új kisebbségi hivatalt hoznának létre (valószínűleg 2024-től), de több szinten kisebbségi önkormányzatok is létrejöhetnének, ráadásul sokkal több helyen lehetne használni a kisebbségi nyelveket is.
Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos szerint viszont ez egy maximalista elképzelés, amely további tárgyalások témája kell hogy legyen. A helyzetet bonyolítja, hogy az elmúlt hónapokban a törvény előkészítése megrekedt, és viták alakultak ki arról, ki fogja azt előkészíteni és benyújtani.
A napokban annyiban változott a helyzet, hogy egy új játékos is színre lépett a kisebbségi törvény témájában, Gyimesi György parlamenti képviselő személyében.
A kormány szerint nincs ok pánikra
Hétfőn a TASR hírügynökség arról írt, a koalíció 2023-as jogalkotási tervébe nem sorolták be a törvényt – holott a kormányprogram számol annak elfogadásával. Ha végül nem is lesznek előrehozott választások, 2024-ben már csak pár hónapja marad a koalíciónak, ezért ha jövőre nem fogadják el, akkor valószínűleg ebben a ciklusban már egyáltalán nem kerül sorra.
Štefan Holý, a jogalkotásért felelős miniszterelnök-helyettes hivatala szerint nem gond, hogy a törvény nincs ott a jövő évi programban. „A kisebbségek jogállásáról szóló törvény javaslata a kormány 2022-es jogalkotási tervének része, az ebből a tervből származó feladatot nem törölték, így az továbbra is aktuális” – írta a Napunknak a hivatal.
A 2023-as tervek közé nem tették be azokat a pontokat, amiket 2022-ben nem teljesítettek, ez viszont nem jelenti, hogy azokat már nem valósíthatják meg, állítja a hivatal. Holýék hozzátették, hogy a 2023-as tervet a minisztériumok és egyéb központi állami szervek javaslatai alapján állították össze.
Itt van az első ellentmondás: Bukovszky László kormánybiztos azt állítja, ő benyújtotta a javaslatot. Azt is javasolta, hogy a javaslatról tárgyaljon a koalíciós tanács, mielőtt az előkészítés folytatódna, mondta el a Napunknak.
Bukovszky szkeptikus azon a téren, hogy tényleg nem jelent-e gondot, ha a törvényt nem sorolták be a 2023-as tervbe. Korábban arról is beszélt a Napunknak, őt mint kormánybiztost parkolópályára állították, és a kisebbségi törvény ügye is „elveszett a rendszerben”. „Néha óriási a hiányérzetem, mintha a kormányhivatalnak valóban csak púp lenne a hátán ez a téma” – mondta júliusban Bukovszky.
A kormánybiztos néhány napja azt mondta az Új Szónak, szerinte főleg a külügyminisztérium blokkolja a törvényt. Ezt egyébként Rastislav Káčer külügyminiszter nemrég a Napunknak cáfolta.
Eduard Heger kormányfő nyáron a gombaszögi táborban arról beszélt, egyelőre keresik a közös nevezőt a kisebbségi törvény ügyében.
Bukovszky a nyáron azt is nyilatkozta, nagy mértékben az SaS és az OĽaNO közötti rivalizáláson múlhat a kisebbségi törvény sorsa. Azóta az SaS elhagyta a kormányt, ám a törvény elfogadásához nem kerültünk közelebb.
Hétfőn ugyanakkor egy fontos lépés történhetett az ügyben, amely nagy hatással lehet a törvénnyel kapcsolatos további folyamatokra.
Gyimesi beszállt
Beszállt a történetbe Gyimesi György, az OĽaNO parlamenti képviselője, aki részt vett a hétfői koalíciós tanács ülésén is. Gyimesi elárulta a Napunknak, hogy Július Jakabbal, a kormányhivatal vezetőjével megbeszélték, hogy folytatják a kisebbségi törvény előkészítését. Már a jövő héten üléseznie kell annak a munkacsoportnak, amely ezért felel.
Gyimesi szerint azért sem probléma, hogy a törvény nem került bele a jövő évi tervbe, mert akármikor beterjeszthetik képviselői javaslatként is. „Nem azt mondom, hogy így fog menni, de így is mehet” – közölte a Napunkkal Gyimesi, aki szerint nagyobb probléma, hogy a törvényt újra át kell venni a munkacsoporttal, és be kell építeni annak javaslatait.
„Nyilván akkor, ha azok előnyösek lesznek a nemzeti közösségeknek” – tette hozzá a képviselő. Ezek után pedig még a koalíciós partnereknek is rá kell bólintaniuk a konkrét javaslatra. „Hajlandóság a törvény elfogadására van” – állítja Gyimesi.
Persze jelenleg a költségvetés elfogadása a koalíció prioritása, hangsúlyozta Gyimesi, hiszen ha az nem megy át, az alapjaiban rengeti meg a kormányt.
Komoly változás még a kisebbségi törvény ügyében, hogy mostantól Gyimesi is részt fog venni az előkészítési folyamatban, amely így az eddigi szakmai mellett politikai dimenziót is kap. „Most már ezt a kezembe veszem” – mondta a Napunknak Gyimesi.
Gyimesi: lesz rá pénz
A Szövetség néhány napja bírálta a koalíciót, amiért a 2023-as állami költségvetésbe nem kalkulálták bele a kisebbségi hivatal létrehozásának költségeit – márpedig a tervezett törvény számol egy ilyen hivatallal, amelynek a létrehozása nyilván terheket róna a költségvetésre.
Gyimesi szerint ez a bírálat megalapozatlan,
