Napunk

Informatikus tanárok: Nem kapnak a gyerekek a jövő munkaerőpiacának megfelelő tudást

Tóth Gábor, Beták Norbert, Hencel György, Tomolya Róbert, Molnár Barnabás. Fotó -Napunk, Ibos Emese
Tóth Gábor, Beták Norbert, Hencel György, Tomolya Róbert, Molnár Barnabás. Fotó -Napunk, Ibos Emese

Hol tart a szlovákiai magyar iskolákban az oktatás digitalizációja? Milyen akadályok lassítják a folyamatokat és melyek lehetnek a tanítás és a tanulás megújításának kitörési pontjai? ‒ egyebek mellett ezekről a kérdésekről osztotta meg tapasztalatait az az öt szakember, akikkel kerekasztal beszélgetést szervezett a komáromi Comenius Pedagógiai Intézet. Az Intézet szeptember óta a Pontis Alapítvány támogatásával „tudásmegosztó” EDUpontként is működik, melynek fő feladata az innovatív gondolatok és jó gyakorlatok terjesztése az oktatásügyben.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

A különböző oktatási intézmények szakemberei egyetértettek abban, hogy a digitalizáció már nemcsak valamilyen eszköz előteremtését jelenti, hanem annak rendszerszintű használatát és alkalmazásának folyamatos fejlesztését is. Ugyanakkor hiányolják az erre vonatkozó egységes stratégiákat, így az iskolák sajátos módon állnak a digitalizáció kérdéséhez.

Rohamtempóban fejlődik az informatika világa, a pedagógusok viszont nincsenek felkészülve az újabb és újabb ismeretek átadására, alkalmazására. Már az egyetemek friss végzősei sem dőlhetnek hátra, mostani tudásuk 2-3 éven belül elavul.

A fejődés olyan robbanásszerű, hogy gyakorlatilag a mai alapiskolásoknak várhatóan olyan munkahelyeken kell majd helyt állniuk, melyek még nem is léteznek, ezért nagyon nem mindegy, milyen készségeket sajátítanak el.

A kerekasztal beszélgetés során kiderült, hogy:

  • a szakemberek szerint meg kellene reformálni az informatika oktatását,
  • a mai alapiskolásoknak olyan szakmákban kell majd helytállniuk, melyek még nem is léteznek,
  • a mesterséges intelligencia az oktatás számos területére fog beszivárogni, lehet jól használni az oktatásban, de erre is fel kell készülnie az oktatásügynek.

A szakemberek első körben azokról a módszerekről, eszközökről beszéltek, melyek munkájuk során beváltak. Beták Norbert, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának oktatója a kérdésfelvetést tartja jól alkalmazhatónak a digitális pedagógiában. Szerinte nem az a fontos, milyen programot, szoftvert használnak az oktatásban, hanem az, hogyan teszik fel a kérdést. A módszerek közül a Szókratész-féle kérdező módszert emelte ki, mely szerinte lehetőséget ad a diákoknak arra, hogy gondolkodjanak, fejleszti a kommunikációjukat, és interakcióba léphetnek általa a tanárukkal.

Digitális alkotópedagógia

Henzel György, a búcsi Katona Mihály Alapiskola pedagógusa a digitális alkotópedagógia területén szerzett tapasztalatait osztotta meg. Elmondása szerint ehhez két térre, egy fizikai osztályteremre, a Steam osztályteremre (Steam maker alkotó pedagógiai innovatív módszer), illetve egy virtuális osztályteremre van szükség.

„A digitális alkotópedagógia egy olyan hely, egy olyan módszer, ahol bármilyen metódust használhat a pedagógus, ha azt IKT vagyis információs és kommunikációs technológiai eszközökkel támogatják meg, de a legfontosabb, hogy alkotunk, alkotó gyerekeket nevelünk.

Iskolánkon sikerült kialakítani a Steam osztálytermet. A Steam (mozaikszó) elsősorban több tudományterületet jelent, amelyeket egységesen akarunk tanítani, az A betű a szóban a művészetet jelenti. A művészet, mint egy kovász tartja össze a tudományterületeket. Így azt is meg tudjuk fertőzni például a matematikával, akit az adott tantárgy nem érdekel.

Ezt a teret, ezt az osztálytermet úgy kell kialakítanunk, hogy a gyerekeknek legyen mozgásterük. Kell tehát egy olyan tér, ahol a hagyományos és a digitális eszközökkel együtt alkothatnak a gyerekek, ezt az egészet a virtuális osztályterem tudja igazán megtámogatni” – magyarázta Henzel György.

Digitalizáció buktatókkal

Tomolya Róbert, a Füleki Gimnázium matematika és informatika szakos pedagógusa elmondta, hogy a rendszerváltás évében kezdett el tanítani, rá az interaktív tábla volt a legnagyobb hatással. Azért kezdte el kidolgozni a tananyag digitális változatát, mert a diákjai arra panaszkodtak, hogy az órák unalmasak, statikusak. Már több alkalommal kénytelen volt átdolgozni a tananyagot, mert lecserélték a szoftvert, a böngésző újabb verziója is elkaszálta törekvéseit.

„Rémálom, hogy az ember digitalizál, kidolgozza a tananyagot, abban bízik, hogy jól fog működni, és mégsem. Én még szerencsés vagyok, mert értek hozzá, meg tudom csinálni magamnak” – mondta Tomolya Róbert.

Molnár Barnabás, az ipolybalogi Ipolyi Arnold Alapiskola igazgatója 12 éve úgy vette át az iskola vezetését, hogy a digitalizáció náluk még gyerekcipőben sem járt, csupán pár darab PC volt az iskolán. Több projektnek köszönhetően teljesen felszerelték az iskolát, minden pedagógust kiképeztek a digitális eszközök alkalmazásából.

„A különböző képzéseket az iskolánkban közösen végeztük el a kollégákkal. Mi minden tananyagot, az alsó és a felső tagozaton is digitalizáltunk, ezek minden kolléga számára elérhetők. Ennek köszönhetően a koronavírus-járvány alatt mindenki tudott dolgozni, természetesen minden meglévő eszközt bevetettünk. A kollégákkal úgy véljük, a járvány alatt is 70 százalékban át tudtuk adni a tananyagot a diákjainknak. Minden olyan programot használunk, ami segítheti ezt” – mondta Molnár Barnabás.

Az igazgató arra is kitért, hogy a diákok rengeteg időt, sokszor éjszakákat töltenek a különböző digitális eszközökön, ez pedig a teljesítményükön, a készségeiken is egyre inkább érezhető. Az oktatási-nevelési folyamat digitalizációja és minden erőfeszítésük ellenére nem tudják úgy fejleszteni őket, ahogyan szeretnék.

Fotó – Comenius Intézet

Már alapkövetelmény a digitalizáció

Beták Norbert szerint a digitalizáció már alapkövetelmény. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostani alsó tagozatos gyerekek beleszülettek a digitális térbe, a böngészők és az internet világába, miközben oktatóik nem, utóbbi csoportnak több tapasztalata van az analóg világból.

„A mai gyerekek nem rosszabbak, hanem picit másabbak, mint korábbi társaik. A megfelelő módszerrel sok mindent el lehet érni velük is. Úgy vélem, az alapkészségeknek nagy a jelentőségük, mert

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Oktatás

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

Dzurinda nem adott konkrét választ arra a kérdésre, hogy indul-e a Modrá koalícia vezető posztjáért. Mint mondta, nem várja, hogy jelölni fogják.

Mikuláš Dzurinda bemutatja az új pártját:

Az, hogy a parlament az utolsó pillanatban fog dönteni az előrehozott választás idejéről, csak megerősíti, hogy Szlovákiának előrehozott választásokra van szüksége – közölte Zuzana Čaputová államfő. (tasr)