Napunk

Napunk newsfilter: Szlovákia egészségügyi krízise mélyebb, mint ahogy a kormány látni engedi

Eduard Heger kormányfő és a Szlovák Orvosszakszervezet elnöke, Peter Visolajský. Fotó - TASR
Eduard Heger kormányfő és a Szlovák Orvosszakszervezet elnöke, Peter Visolajský. Fotó – TASR

1. Bár megegyezett a kormány és az orvosszakszervezetek, az egészségügy még nincs kint a gödörből. 2. Folytatódik Brüsszel és Budapest diplomáciai harca, de egyre szűkebb ösvényen jár a harmadikutas Orbán. 3. Nincs olyan ügy Szlovákiában, ami egy kicsit legalább ne Matovičról szólna.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

A híreket válogatta és kommentálta Beke Zsolt

1. Bár megegyezett a kormány és az orvosszakszervezetek, az egészségügy még nincs kint a gödörből

A hétvégén sikerült megegyezni az orvos szakszervezeteknek és a kormánynak a kórházi orvosok béréről. Azért volt fontos sietni ezzel a különbékével, mert több mint 2100 orvos felmondása december 1-jén életbe lép, ami az egészségügy összeomlását vonhatja maga után. Eduard Heger kormányfő és Peter Visolajský, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) elnökének csapata az utolsó pillanatban egyezett meg.

Már így is sok kórház jelentette be, hogy decemberben elmaradnak a műtétek. A megegyezés javíthat a helyzeten, de még egy nagy feladat Hegerék előtt áll: parlamenti többséget szerezni a megegyezésnek. És erre nincs is sok idejük, a Nemzeti Tanács már holnap tárgyalja az ügyet.

Miben egyeztek meg? Az utóbbi napokban a kezdeti szimpátiát követően a lakosság egy része számára a kórházi orvosok ügye felháborítóvá vált, nem függetlenül Igor Matovič hecckampányától. Sok ember számára elérhetetlen szintű fizetésekről van szó, amit kicsit még fel is turbóztak, tovább szítva a kedélyeket.

Ugyanakkor fontos az ország számára, hogy megtartsa orvosait, ezért elkerülhetetlen, hogy a cseh kórházi orvosok fizetésével konkuráló bért – és körülményeket – kínáljon. Nem extra dolgokról van tehát szó, hanem a „piaci” helyzethez való alkalmazkodásról.

A megegyezés értelmében:

  • A szakvizsgával nem rendelkező orvos alapfizetése az átlagfizetés másfélszerese lesz, ami körülbelül 1800 eurót tesz ki. Minden egyes ledolgozott évvel az átlagfizetés 0,015-szeresével nő ez az összeg, ami 2023-ban plusz 18 eurót fog jelenteni évenként.
  • A szakvizsgával rendelkező orvos alapfizetése az átlagfizetés két és félszerese lesz, januártól kicsivel több mint 3000 eurót vihet majd haza. Ez az összeg minden ledolgozott év után az átlagfizetés 0,025-szeresével nő, ami 2023-ban plusz 30 eurót fog jelenteni évenként.
  • A kormány elfogadta a szakszervezet azon követelését is, hogy csak 30 év orvosi gyakorlat után ne növekedjen tovább a bér, eredetileg azt szerette volna, hogy ez 20 év legyen.
  • 2025-től a ledolgozott évek után járó többlet szorzója emelkedik, vagyis az átlagbér 0,03-szorosát kapják majd az évek után.

Miben nem? Az egészségügy problémáit azonban a kórházi orvosok bérének rendezése nem oldja meg. Ott maradnak ugyanis a kevésbé szervezett, ambuláns kezelést nyújtó orvosok – igaz, ők azok, akiknek több lehetőségük volt már eddig is, hogy a fizetésüket emeljék piaci alapon.

Másrészt nem oldották meg a többi olyan szakma problémáját, ami elengedhetetlen az egészségügy működéséhez, például a nővérekét, a mentősökét. Ők egyelőre egy ötezer eurós járulékot kapnak az idei költségvetésből, ami nem rendezi hosszú távon a problémáikat.

Újabb probléma a szektor alulfinanszírozása. Nem egy orvos panaszkodott arról, hogy a fizetés csak az egyik probléma, a másikat, több esetben a nagyobbat azok a körülmények jelentik, amik között az orvosok dolgozni kénytelenek.

Ennek megfelelően Jaroslava Orosová, a Rendelői Szolgáltatók Szövetségének elnöke ma azt kérte a kormánytól, hogy a rendelők helyzetével is foglalkozzon az orvosszakszervezetekkel kötött megállapodás után. A Poliklinikák és Egészségügyi Intézetek Szövetségével az egészségügy jövő évi finanszírozásának emelését szeretnék elérni.

Meglesz a parlamenti többség? Nem egyszerű a kisebbségi kormány helyzete egyetlen törvény elfogadása esetében sem. A jövő évi költségvetési törvény mellett az orvosokkal való kiegyezés parlamenti utóélete is kulcsfontosságú Hegerék számára.

Heger nem véletlenül vetette fel a V4-es kormányfők találkozóján a problémát: orvosokat kért a szövetség országaitól. Kétségbeesett lépés, ami szinte semmit sem oldott volna meg, még tűzoltásnak is kevés lett volna.

Most pedig megint a független képviselőkön vagy az SaS-en – amely már jelezte, hogy a költségvetési törvényt nem támogatja – múlhat az egészségügy jövője. Ha nem megy át a törvény a parlamenten, az orvosok felmondása érvényben marad. Megtörténhet az is, hogy az ország számára a kisebbik rossz még mindig szélsőjobbos Tarabáék támogató szavazata lesz…


2. Folytatódik Brüsszel és Budapest diplomáciai harca, de egyre szűkebb ösvényen jár a harmadikutas Orbán 

Egy hete arról írtunk, hogy érdekesebb lesz nézni Brüsszel és Budapest diplomáciai harcát, mint a focivébét. Bő egy hét vébé és néhány, az EU-s pénzeket, illetve a jogállamiságot és a demokráciát érintő közéleti esemény után ez az állítás megállja a helyét.

Volt azóta egy V4-es csúcstalálkozó, ahol Orbán a kapcsolatokat próbálta erősíteni a lehetséges szövetségeseivel, támogatóival. Kiderült az is, hogy az Európai Bizottság javasolni fogja 7,5 milliárd eurónyi magyar támogatás felfüggesztését, illetve további feltételekhez köti a helyreállítási alap 5,8 milliárd eurós forrásának kifizetését.

Kis határidő-rakosgatás is volt. Az EU először december 6-ra ígérte a döntést a 7,5 milliárd euró ügyében. Magyarország erre Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának parlamenti szavazását december 7-re időzítette. Majd az EU egy későbbi időpontot jelölt meg, mire Orbánék a jövő évi első ülésre halasztották a szavazást.

A hétvégén pedig Novák Katalin államfő Kijevbe utazott.

Teperés. Bajban van Magyarország. Sorra kerülnek veszélybe a nagyobb beruházások, nő az infláció, fogy a pénz. A jegybank és a gazdaságfejlesztési minisztérium egymásnak feszül. Előbbi le akarja törni az inflációt, emeli az alapkamatot, utóbbi pedig unortodox húzással kamatsapkát vezet törvénybe, hogy ne a bankokba, hanem állami kötvényekbe kerüljön a pénz, haladjon tovább a gazdaság.

Ilyen helyzetben nem meglepő, hogy Magyarország nagyon rá van szorulva az EU-s támogatásra.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Egészségügy

Igor Matovič

Napunk newsfilter

Novák Katalin

Ukrajna

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

A losonci kórházban ünnepélyes keretek között átadták a felújított infektológiai pavilont. Az ünnepségen Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter is részt vett. (tasr)

Már több mint 20 Zsolna megyei településen hirdettek rendkívüli állapotot a kitartó havazás miatt. Leginkább a Námesztói, Turdossini, Liptószentmiklósi és Alsókubini járásokat érinti az intenzív csapadékhullás. (tasr)