Napunk

A „Fény a sötétségből” díjjal kitüntetett Gabriela Radičová: A roma nyelv ritkán hallható a médiában

Gabriela Radičová, Marek Gombár és Teru Viktor, hárman a „Fény a sötétségből” díj 2022-es nyertesei közül. Fotó N – Gabriel Kuchta, MŠ és V. Teru archívuma
Gabriela Radičová, Marek Gombár és Teru Viktor, hárman a „Fény a sötétségből” díj 2022-es nyertesei közül. Fotó N – Gabriel Kuchta, MŠ és V. Teru archívuma

Sikeresen támogatja a roma tehetségeket, és elkötelezett a romák helyzetének javítása mellett – „Fény a sötétségből” díjat kapott Gabriela Radičová.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Gabriela Radičová a rimaszombati Magán Konzervatórium igazgatója. Az általa vezetett iskola célja, hogy esélyegyenlőséget teremtsen a tehetséges tanulók számára, köztük azoknak is, akik szociálisan hátrányos helyzetűek és ingerszegény környezetből jönnek.

Népszerű tanár, közel tíz éve tanít roma nyelvet és irodalmat. Elmondása szerint sok roma nem tudatosítja, milyen fontos az anyanyelvük használata, illetve annak alapos elsajátítása.

Gabriela Radičová társalapítója volt a roma nyelvet tanító iskolák szövetségének is. „Megértettük, hogy csak egymással összefogva tudjuk elérni, hogy az iskoláink a köztudatba kerüljenek” – magyarázza ennek a tettnek a fontosságát.

A „Fény a sötétségből” további díjazottjai:

Dagmar Litterová

Nagymihályból származik, jelenleg Pozsonyban él. 2004 óta dolgozik az államigazgatásban, most a Munkaügyi Minisztérium alkalmazottja, annak a főosztályának az igazgatója, amely az esélyegyenlőséget felügyeli az európai források odaítélése terén. Litterová feladata a hátrányos megkülönböztetés kizárása, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség biztosítása. A „Fény a sötétségből” díjat azért nyerte el, mert a nemzeti kisebbségekhez tartozó fiatalok államigazgatásba való kerülésének a természetes példaképe. Mintát adhat másoknak, hogy ezek a fiatalok „élettapasztalataikkal és tudásukkal lerombolhassák a sztereotípiákat és előítéleteket, és egy igazságosabb társadalom működését tegyék lehetővé Szlovákiában”.

Közönségdíjat nyert el:

Marek Gombár és Rinaldo Oláh

Gombár az Apostoli Egyház lelkésze Pálócon, Oláh pedig Kisszebenben segédlelkész. A háború elől Ukrajnából elmenekült emberek megsegítéséért díjazták őket. Lelkészi központokban menedékhelyeket hoztak létre az ukrajnai romák számára, ahol nemcsak az alapvető szükségleteket biztosították, hanem készpénzzel is segítik őket.

„A kivándorlók abban az időben kaptak náluk segítséget, amikor a médiában arról szóltak a hírek, hogy több ukrán roma nem jutott el a határról a gyűjtőbuszokhoz vagy a nyilvános szálláshelyekhez” – írja a „Fény a sötétségből”.

Viktor Teru

A Roma Oktatási Alap szlovákiai koordinátora, Zuzana Čaputová államelnök roma kisebbséggel foglalkozó tanácsadó csoportjában dolgozik. A háború elől menekülő ukrajnaiak számára nyújtott humanitárius segítségnyújtás koordinálásáért kapta a kitüntetést. Segített a kivándorlóknak a szálláskeresésében, élelmiszer és más anyagi szükségletek gyűjtését szervezte számukra. Hosszú ideje foglalkozik roma fiatalok egyetemi tanulmányainak a segítésével is.

Tisztában vannak a romák azzal, hogy a nyelvük teljes értékű, ugyanolyan, mint a szlovák vagy a magyar?

2008-ban sztenderddé vált a roma nyelv, és azóta teljes értékű nyelvként tekinthetünk rá, pontosan úgy, ahogy a többi nyelvre, és a diákok roma nyelven is tanulhatnak. Másrészt továbbra is hiányoznak a roma nyelvű taneszközök és irodalom, és Szlovákiában kevés olyan intézmény van, ahol a roma nyelvet oktatják. Sok roma nem veszi észre, hogy mennyire fontos az anyanyelvi kommunikáció, illetve ennek a nyelvnek a megtanulása. A roma ugyanis a veszélyeztetett nyelvek közé tartozik, a roma fiatalok már nem beszélnek ezen a nyelven, egyre inkább eltűnik a roma családokból.

Sokáig beszélt nyelvként él, nem volt írott változata. Csak néhány évtizede létezik írott formában. Ez annak az erőfeszítésnek az eredménye, amely 1971-ben kezdődött, amikor is a Milena Hübschmannová vezette Nyelvi Bizottság kidolgozta a roma nyelv első helyesírási szabályait. Azóta különféle szótárak születtek, tankönyveket írtak, tanítják az iskolákban… Ön szerint mire van szüksége még a roma nyelvnek?

Először is, a roma nyelv ritkán hallható a médiában, egyetlen roma nyelvű televízió van, a Romana, ezen túl van a Patria Rádió – a szlovák közszolgálati rádió és televízió nemzetiségi adása, illetve a Romano Nevo lyil című roma újság. Továbbra is hiányoznak a roma nyelvű tankönyvek és irodalom, valamint a roma nyelvet oktató tanárok.

Magán Konzervatórium, Rimaszombat. Fotó – GR archívuma

Martina Horňáková Dunszt.sk portálnak nyilatkozott frazeológiai szótáráról. A nyelvész Kassáról származik, Prágában tanult, jelenleg Jičínben él. Elmondta, hogy nincs olyan intézmény, amely a roma nyelvvel és annak helyesírási problémáival foglalkozna. Különböző kisebb csoportok elkülönülve foglalkoznak ezzel a témával. Milyen az együttműködés a roma nyelv tudósai és tanárai között?

Ez így igaz, én is úgy érzem, hiányzik egy csak a roma nyelvvel foglalkozó intézmény, egyfajta roma „Matica” (utalás a szlovákok kulturális szervezetére, a Matica slovenskára – a szerk. megj.). Kollégáimmal – a roma nyelv oktatóival – együttműködünk az Országos Közoktatási és Ifjúsági Intézettel, annak nemzeti kisebbségi osztályával, különböző projekteken keresztül olyan tankönyvek, munkafüzetek és feladatlapok összeállításában veszünk részt, amelyeket a roma nyelv oktatása során használunk az alap- és középiskolákban.

Jelenleg a „Romákkal együtt többet érünk el” projekt keretében az Amari romanyi cshib 2. roma nyelvtankönyvön dolgozunk, innovatív, a művelődésre építő szakmai gyakorlatok valósulnak meg a pedagógusok számára, ahol kifejezetten olyan pedagóguscsoportoknak tartok előadást, akik érdeklődnek a roma nyelv tanulása iránt, mert roma gyerekekkel dolgoznak, és ily módon szeretnének közelebb kerülni hozzájuk, javítani a velük való kommunikációt.

A roma nyelvet tanító iskolákkal közösen megalapítottuk a roma nyelv oktatásával foglalkozó iskolák szövetségét. Ez tulajdonképpen a magániskolák nyílt platformja, melynek célja, hogy összefogja a roma nyelvet tanító oktatókat, képviselje érdekeiket és igényeiket az állami és nem állami intézményekkel szemben. Megértettük, hogy csak egymással összefogva tudjuk elérni, hogy az iskoláink a köztudatba kerüljenek

Mi a tapasztalata, kik jelentkeznek, hogy elsajátítsák a roma nyelvet?

A roma nyelv fontos eleme a romák identitásának, de kevesen beszélik anyanyelvként, legalábbis azon a környéken, ahonnan származom, ez így van. Iskolánkban a roma nyelv minden tanuló számára kötelező, így mindenki, aki hozzánk jár, köztük a többségi tanulók is, tanulják azt. Szerintem nincs semmi bajuk vele, sőt van, akinek nagyon jól megy, és roma nyelvből szeretne érettségi vizsgát tenni.

Milyen tervei vannak a diákjainak a roma nyelvvel?

A Rimaszombati járásból származom, ahol a romák anyanyelve a magyar.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Kisebbségek

Oktatás

Romák

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak