Napunk

Az alárendeltség iskolapéldája

Orbán Viktort kitüntetik Belgrádban. Fotó - MTI
Orbán Viktort kitüntetik Belgrádban. Fotó – MTI

A Trianon előtti Magyarország elcsatolt régióinak utódállamai közül egyedül a szerb csúcsdiplomácia nem reagált Orbán Viktor nagy-magyarországos sáljára.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

Felverte a port a közép-európai régióban, hogy Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke nagy-magyarországos sálban szurkolta végig a nemzeti futballválogatott legutóbbi, Görögország elleni meccsét, melynek különös apropót szolgáltatott, hogy ez volt Dzsudzsák Balázs focista utolsó mérkőzése a válogatottban. A miniszterelnök a közösségi oldalán is posztolta a gratuláció pillanatait, a videó láttán pedig sorra osztották meg felháborodásukat a Nagy-Magyarország térképe okán érintett országok – Szerbiát kivéve.

Az Osztrák–Magyar Monarchia részeként fennálló Magyar Királyság több mint száz évvel ezelőtti térképe olyan fogalmakat idézett a környező országok diplomáciai testületeiben, mint az irredentizmus és a revizionizmus, amely kifejezések különösen rosszul csengenek a jelenlegi – Moszkva és Kijev között zajló konfliktus miatt vészterhes – időkben.

Orbán gesztusát előbb a román külügy helytelenítette, majd Oleg Nyikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy bekéretik a kijevi magyar nagykövetet. Szlovákiában előbb a külügyminiszter, Rastislav Káčer reagált, aki undorát fejezte ki az eset kapcsán, majd az államfő, Eduard Heger viccelődött azon, hogy Orbánnak régi sálja van, ezért kap egy újat. Az osztrák külügy is már csak ironizált a történteken. A nyugat-balkáni országok közül a szlovén külügyminisztérium reagálásában kifejtette, hogy a jószomszédi kapcsolatokban nincs helye ilyen gesztusoknak, a horvát államfő, Zoran Milanović pedig úgy fogalmazott, ezen csak nevetni tud, és Magyarország még mindig a legjobb a szomszédos országaik közül.

Erre a kijelentésre az egyik horvát portál készített is gyorsan egy közvélemény-kutatást, hogy kiderüljön, kik az irigyelt Adria-parti ország kedvenc szomszédai, ám az – egyébként nem reprezentatív – eredmények szerint Magyarország csak a harmadik befutó, Szlovénia és Olaszország után, megelőzve Montenegrót, Bosznia Hercegovinát és Szerbiát.

A horvát tportal.hr olvasói szerint Magyarország a harmadik legjobb szomszédjuk, Szlovénia és Olaszország után, megelőzve Montenegrót, Bosznia Hercegovinát és Szerbiát. – Forrás: tportal.hr

Orbán Viktor egyébként lezavarta a kérdést annyival, hogy egy újabb közösségi médiás posztban kiírta: a foci nem politika, és ne lássunk bele olyat, ami nincs. Talán nem is a reakciók számítanak az ügy legérdekesebb aspektusának, sokkal inkább azok elmaradása. A Trianon előtti Magyarország elcsatolt régióinak utódállamai közül ugyanis egyedül a szerb csúcsdiplomácia nem reagált az incidensre.

Miért ignorálta a szerb külügy azt, amiről az egész régió beszélt?

Jóllehet a nagy-magyarországos sál körül kialakult polémiáról a szerb média jelentős része beszámolt, kritikai reflexiót mindössze néhány olyan független sajtóorgánum fűzött a hírhez, mint a Vreme, amely jegyzetében párhuzamba állítja a Nagy-Magyarországot ábrázoló térképet Nagy-Albánia térképével – azzal a megjegyezéssel, hogy míg Belgrád az egyikre hevesen reagál, a másikra egyáltalán nem –, vagy a nova.rs, amely – hasonló analógiával élve – felteszi a költői kérdést: vajon mi a különbség egy-egy tartomány jelentőségének meghatározásában, és miért van az, hogy míg Aleksandar Vučić szerb államelnök különösen érzékeny Koszovó kérdésében, addig szemmel láthatóan hidegen hagyja Orbán Vajdaságra vonatkozó igénye.

Az egyetlen párt, amely megnyilvánult a kérdésben, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga volt, melynek szóvivője, Aleksandar Marton, aki a – Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökének és fiának, Pásztor Bálintnak, a VMSZ köztársasági parlamenti frakcióvezetőjének és Szabadka Városi Képviselő-Testülete elnökének címzett – közleményében azt tanácsolta, használják ki az Orbán Viktorral való szoros együttműködésüket, és győzzék meg a magyar miniszterelnököt, hogy ne viseljen olyan sálat, amely Vajdaságot Magyarország részeként ábrázolja.

A szerb kormány reakciójának hiányát azonban semmi sem indokolja, hacsak az nem, hogy Szerbiának már így sincs másik szövetségese az EU-ban, illetve a régióban, legalábbis olyan biztos nincs, akit ilyen jelentős tényezőnek tartana. Szinte már politikai közhely, hogy a szerb–magyar kapcsolatok sose voltak magasabb szinten, amiről a rendszeres közös kormányüléseken és határon átnyúló beruházásokon kívül számos kölcsönös gesztus árulkodik – legutóbb például a magyar miniszterelnök bejegyzése, amelyben Szerbiának szurkolt a FIFA világbajnokságon.

Ezeknek a kötelékeknek a függvényében Belgrád nem kockáztathatja, hogy a legfontosabb stratégiai partnerével való viszonyára árnyékot vessen egy balul sikerült állásfoglalás, amelynek ugyanakkor ki kellene elégítenie a nemzetközi közvéleményt és a populizmusra épített dicsőségét éltető szavazóit is. Szerbia végül – a két szék között mérlegelve – inkább homokba dugta a fejét.

Vajdaság legcsúfosabb napja

Még mielőtt azonban a vajdasági közéletben járatlan olvasó számára a szerb politika túlságosan engedékenynek tűnne a magyar képviselettel szemben, szögezzük le, hogy a vajdasági magyarok sokkal szerényebb alkupozícióban vannak a szerb féllel zajló tárgyalások során. Vegyük csak példának Vajdaság napját, amelyet a magyar történelem szempontjából oly csúfos napon vagyunk kénytelenek ünnepelni, mint a Délvidék elcsatolásának napján, november 25-én.

Az első világháború végén, 1918. november 25-én és 26-án tartották meg Újvidéken a Nagy Nemzetgyűlést, amelyen Bánát, Bácska és Baranya szerb, horvát, bunyevác, szlovák, ruszin és más nemzetiségei kifejezték csatlakozási szándékukat a Szerb Királysághoz. A Délvidék annektálásával, valamint a Szlovén–Horvát–Szerb Állammal való egyesüléssel létrejött a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, melyet később a trianoni békeszerződéssel pecsételtek meg.

Vajdaság Autonóm Tartomány jeles napjairól

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Orbán Viktor

Szerbia

Vajdaság

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre