Heger orvosokat kért Orbánéktól, a Nagy-Magyarország-sálból nem lett látványos vita Kassán

Az angol ezt úgy mondja, take it easy (kb. csak lazán), mondta Orbán Viktor a kassai miniszterelnöki V4-csúcs után arra az újságírói kérdésre, mi volt a célja azzal a vasárnap készült videóval, amelyen egy Nagy-Magyarország-térképet ábrázoló sállal pózolt. A foci az foci, a politika meg politika, tette még hozzá a magyar miniszterelnök.

Eduard Heger szlovák kormányfő sem fejtette ki bővebben álláspontját Orbán sáljáról, csak rámutatott, hogy egy szlovák szurkolói sálat ajándékozott kollégájának a megbeszélés előtt.

Heger inkább a szlovákiai orvosok várható tömeges felmondása miatt kialakult helyzetben kérte kollégái segítségét. A többi miniszterelnök biztosította Hegert, hogy segítenek, ha Szlovákiának orvosokra lesz szüksége. Konkrét számokról még nem volt szó, az egyes országok meg fogják vizsgálni lehetőségeiket, és esetleg a határ menti kórházak is fogadhatnak szlovákiai pácienseket.

Cikkünkből kiderül:

• mi minden zajlott sálügyben Kassán,
• hogy Magyarország mellé állnak-e a V4-es államok az Európai Unióval zajló vitában, amelynek a tétje 7,5 milliárd euró,
• mi lesz a svéd és finn NATO-belépéssel, amelyet Magyarország és Törökország blokkol.

Az egység látszata

A kassai Bankov Hotelben találkoztak csütörtökön a V4-es országok miniszterelnökei. Az ukrajnai háború kitörése óta csak Londonban tartottak találkozót a V4-es kormányfők, akik akkor Boris Johnsonnal, a mára leköszönt brit miniszterelnökkel találkoztak. Közép-Európában ez volt a V4 első miniszterelnöki csúcsa a háború kezdete óta.

Számos jel mutatott arra az elmúlt időszakban, hogy a V4-en belüli kapcsolatok jelentősen megromlottak – legutóbb múlt héten a házelnökök találkozóját fújták le a cseh és lengyel félnek a magyarországi Oroszország-politika kapcsán megfogalmazott kifogásai miatt.

Ebből a feszültségből Kassán szinte semmi nem látszott, bár a miniszterelnökök a tervezettnél hosszabban tanácskoztak. A tárgyalás utáni sajtótájékoztatón viszont mindent megtettek azért, hogy bizonyítsák, a fontos kérdésekben meg tudnak egyezni.

Ezek a fontos kérdések a miniszterelnökök nyilatkozatai alapján a következők:

• az illegális migráció és a menekültkérdés,
• a NATO bővítése,
• Ukrajna támogatása,
• az Európai Unióval szembeni viták.

Eduard Heger azt is hangsúlyozta, nem ez volt az utolsó miniszterelnöki V4-csúcs, már tervezik a következőt.

Mi előzte meg a csúcsot?

A csúcstalálkozó előtti napokban több komoly ügy is borzolta a kedélyeket. Orbán Viktor vasárnap egy nagy-magyarországos szurkolói sálban pózolt a magyar–görög barátságos focimeccs után, amiből kisebb diplomáciai botrány alakult ki.

A nagy-magyarországos sálra reagált a szlovák külügyminiszter, a román külügyi tárca, a horvát miniszterelnök és az osztrák, valamint a cseh kormány is, az ukrán külügy pedig bekérette a magyar nagykövetet. Orbán Viktor azzal hárított, hogy a foci nem politika, és nem kellene belelátni olyat, ami nincs – ugyanezt az álláspontot ismételte meg kifejezetten kurta reakciójában Kassán is, mintegy jelezve, nem kíván ennek a témának nagyobb jelentőséget tulajdonítani.

Habár Petr Fiala cseh miniszterelnök a találkozó előtt azt mondta, a tárgyaláson szóba kerül a sál is, sem ő, sem a többiek nem szólaltak fel a témában a sajtótájékoztatón.

A szlovák kormányfő már a találkozóra való érkezés után közvetlenül megtrollkodta Orbánt – egy szlovák szurkolói sálat ajándékozott neki, és lőtt vele egy közös fotót, ami alá a Facebook-oldalán azt írta, „észrevettem, hogy Orbán Viktor régi sálat hord, ezért ma ajándékoztam neki egy újat”.

A fotót megosztotta saját Facebook-oldalán Orbán Viktor is, azzal a szöveggel: „magyar–szlovák két jó barát”.

https://www.facebook.com/premier.sr/posts/pfbid0nxewsYBXSP9fLtT7dVmeevyMrwLW7zk8ytNhbRjWv8D7uuSH63T5aQHJ3VfrwjsRl

Ezzel ezt a kérdést gyakorlatilag letudták.

Orbán: Mi mindent teljesítettünk

A sál mellett a másik ügy, ami miatt mindenki várta a V4-csúcsot, a magyar uniós pénzek kérdése. A német médiában szerdán jelent meg a hír, hogy az Európai Bizottság állítólag 7,5 milliárd eurónyi uniós forrás befagyasztását javasolja Magyarország számára, mert Budapest nem teljesítette a korrupcióellenes harc terén tett vállalásait. A végső döntést ebben az ügyben az uniós országok pénzügyminisztereinek tanácsa hozza meg, amely már december 6-án tárgyalhat a kérdésről. Minősített többségre van szükség a döntéshez, ami azt jelenti, hogy a tagállamok 55 százaléka és az unió lakosságának 65 százaléka kell hogy támogassa. Ezért különösen fontos, hogy a magyar kormány mellé állnak-e V4-es partnerei.

Ehhez jött az a hír, hogy az Európai Parlament csütörtökön egy határozatban mondta ki, hogy be kellene fagyasztani a Magyarországnak szánt forrásokat.

Ebben az ügyben Orbán azt mondta, a tárgyalások az unióval jól haladnak. „Mi mindent teljesítettünk, amit vállaltunk és amiben megegyeztünk” – közölte a magyar kormányfő, hozzátéve, az unió részéről felmerült egy utólagos, 18. feltétel is, amelyet márciusban teljesítenek. „Mi úgy érezzük, hogy minden akadály elhárult az európai intézmények és Magyarország között, ami a megállapodást eddig hátráltatta” – tette hozzá Orbán, aki külön köszönetet mondott cseh kollégájának, hogy segített neki a tárgyalásokban.

Az Európai Parlament határozatát Orbán úgy kommentálta, az EP-képviselők megsértődtek, amiért Magyarország az unió jövőjéről zajló vitán azt javasolta, korlátozzák az Európai Parlament jogköreit.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök ebben a témában még annyit mondott, megegyeztek arról, hogy az uniós szerveknek egyformán igazságosan kell viszonyulniuk az egyes tagországokhoz.

Tovább tolják a finn és svéd NATO-csatlakozást

A harmadik ügy, amely miatt nagy figyelem irányult a csúcsra, Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának kérdése. Petr Fiala cseh miniszterelnök jelezte, fel fogják vetni Orbánnál, hogy támogassa a NATO bővítését, amit már csak a magyar és a török parlament nem hagyott jóvá a tagállamok közül.

Arról is szó volt egyes elemzésekben, a Fidesz azért halasztgatja ezt a szavazást, hogy ezzel is nyomást gyakoroljon az Európai Unióra a Magyarországnak szánt pénzek kifizetése ügyében.

Korábbi sajtóértesülések szerint a magyar Országgyűlés december 7-én, az idei utolsó ülésnapján foglalkozott volna a kérdéssel, de Orbán Viktor most másik verzióval állt elő.

Orbán kiemelte, Magyarország támogatja a finn és svéd NATO-tagságot. A kormány már elfogadta ezt a javaslatot, és a parlament is el fogja, mondta a magyar kormányfő. Idén viszont már nem fognak szavazni róla, hanem a jövő évi első ülésen. Emiatt viszont a svédek és a finnek „egyetlen percet sem vesztettek a tagságból”, jelentette ki a magyar miniszterelnök.

Délebbre tolnák a határvédelmet

Szlovákia kész tovább segíteni Magyarországnak a külső schengeni határ védelmében, mondta el Eduard Heger – rendőrökkel vagy akár pénzügyileg is.

Orbán Viktor ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, amelyre két irányból nehezedik nyomás a migráció tekintetében – Ukrajna és a Balkán felől. Ebben az évben több, mint egymillió ukrán menekült érkezett Magyarországra, mondta Orbán, hozzátéve, a nagy részük továbbment, de Magyarországon fogadták és látták el őket.

Ebben az évben több, mint 250 ezer illegális határátlépési kísérletet állítottunk meg az ország déli határainál, mondta a magyar kormányfő. (Korábban itt írtunk róla, hogy a hivatalos magyar adatok magasabbak, mint a Frontex európai adatai ebben a kérdésben.)

Több mint másfél milliárd eurót költött Magyarország a határok védelmére, folytatta Orbán, majd Brüsszelt vádolta, amely „a magyar határvédelmet folyamatosan támadta és támadja”.

A migrációval szembeni védelmet egy határral délebbre kell tolni, az észak-macedón–szerb határra, jelentette ki Orbán, aki szerint a szerb–magyar határt már nem lehet a mostaninál jobban védeni. Ebben az ügyben Magyarország már megegyezett Ausztriával és Szerbiával, most pedig Szlovákia, Csehország és Lengyelország is jelezte, csatlakoznának ehhez a kezdeményezéshez.

A miniszterelnökök abban egyetértettek, hogy az Ukrajna felőli menekültválság az elhúzódó háború miatt fokozódni fog, és az Európai Bizottság segítségét akarják kérni, hogy megelőzzék az ezzel kapcsolatos nehézségeket.

Orbán továbbra is blokkolja a közös hitelt Ukrajnának

Ukrajna támogatásának kérdése is felmerült a V4-csúcson, és itt látványosabb különbségek mutatkoztak az egyes országok között. Orbán Viktor megismételte azt a magyar álláspontot, hogy fegyverekkel nem fogják támogatni Ukrajnát. Arról, próbálták-e őt meggyőzni partnerei az ellenkezőjéről, Orbán azt mondta, nem próbálták, mert erről mindenkinek szuverén módon kell döntenie.

Ukrajna pénzügyi támogatása kapcsán Orbán kihangsúlyozta, ahhoz nem fognak hozzájárulni, hogy közös uniós hitelfelvétel útján is támogassák Kijevet – az Európai Bizottságnak ezt a programját is Magyarország blokkolja, és ebben a V4 csúcs nem hozott változást. „Előre szóltunk, hogy mi támogatjuk Ukrajna pénzügyi megsegítését, ezt helyesnek és szükségesnek tartjuk” – mondta Orbán Viktor azzal, hogy Magyarország a rá eső pénzügyi terhet ezen a téren vállalja, és ezt a pénzt már el is különítették. „De mi nem fogunk támogatni semmilyen olyan megoldást, amely az Európai Uniót az adósságközösség irányába viszi tovább” – jelentette ki a magyar kormányfő.