Napunk

Tovább izzasztja Brüsszel Budapestet: a forrásokat nem bukták Orbánék, de még nehezebb lesz hozzáférniük

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Orbán Viktor 2022. május 9-én. Fotó - Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Orbán Viktor 2022. május 9-én. Fotó – Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher

Az Európai Bizottság javasolni fogja 7,5 milliárd eurónyi magyar támogatás felfüggesztését, a helyreállítási alap 5,8 milliárd eurós forrásának kifizetését pedig további feltételekhez köti, derült ki szerdán. Elmagyarázzuk, mit jelent ez.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

A magyar kormány hónapok óta birkózik az Európai Bizottsággal, hogy végre hozzáférhessen a neki járó uniós forrásokhoz, amikre a nehéz gazdasági helyzet miatt égető szüksége van.

A hírek rendszeresen arról szóltak, hogy Magyarország sorra teljesíti a szükséges jogszabályi változtatásokat, és valószínűleg meg fog egyezni az Európai Bizottsággal, ami mindkét forrás esetében a jóváhagyást fogja javasolni a végső döntést meghozó Európai Unió Tanácsának.

Még sincs megállapodás

Ezzel párhuzamosan látszott az ellenállás is: az Európai Parlamentben rendszeresen bírálták a Bizottságot – csütörtökön egy jogi kötőerővel nem bíró határozatot is elfogadott az EP –, és több uniós ország is a Magyarországgal szembeni keményebb fellépést sürgette. A kritikusok úgy látták ugyanis, hogy a magyar kormány intézkedései nem elégségesek és nem alkalmasak arra, hogy visszafogják a korrupciót, és javítsák a jogállamiság helyzetét.

Bakó Bea EU- és alkotmányjogász már októberben azt írta a Gemišt hírlevélben, hogy a kormány intézkedéscsomagja blöff, az EU pedig tényleg egy vicc, ha ezek miatt leállítja a jogállamisági eljárást. Életszerűtlen például, hogy a korrupciós ügyek magánszemélyek feljelentése alapján jussanak el a vádemelésig, a korrupcióellenes Integritás Hatóság pedig csak egy sóhivatal lesz.

A Bizottság szerint sem elegendőek az intézkedések. Hogy végül valóban felfüggesztik-e a Magyarországnak járó 7,5 milliárdos költségvetési forrást, arról az uniós pénzügyminiszterek döntenek majd, elvileg december 6-án, a határidő december 19.

Ugyanakkor a magyar helyreállítási tervet a Bizottság elfogadásra javasolja, de a kifizetését újabb feltételekhez köti. Ehhez a magyar kormánynak 27 feltételt kell teljesítenie, amikben az eddigi 17 intézkedés is benne van. A kormányközeli Index értesülései szerint a magyar kormány március 31-i határidővel vállalta ezek teljesítését.

Különféle értelmezések

A nyugati sajtó szerint ez egy váratlan fejlemény, úgy tűnt ugyanis, küszöbön a megállapodás, és működni fog Orbán zsarolási technikája, azaz a fenyegetőzés a vétóval az Ukrajnának nyújtandó uniós támogatás és a globális minimumadó ügyében.

Feledy Botond külpolitikai elemző is arról írt a Facebookon, hogy ez egy óriási fordulat, de azt is kiemelte, hogy a pénzt egyelőre nem vették el Magyarországtól, „viszont felfüggeszthetik a kifizetést mindaddig, amíg a szuper mérföldkő becenéven hívott alapfeltételeket Budapest nem teljesíti; így lényegében hosszabban tarthat a magyar jogállamiság monitorozása, mintha ez most decemberben véget ért volna”.

A magyar kormánypárti sajtó „döntetlenről” ír, hiszen a Bizottság várhatóan a magyar helyreállítási terv elfogadását fogja javasolni. Navracsics Tibor területfejlesztési és uniós források felhasználásáért felelős miniszter szerint pedig egyáltalán nem áll fenn annak a veszélye, hogy Magyarország forrásokat veszít el.

A Politico úgy véli, a „brüsszeli bürokraták” kijátszották Orbánt, aki

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Európai Bizottság

Jogállamiság

Orbán Viktor

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak