Napunk

V4-csúcs: a lengyelek továbbra is Orbán biztos szövetségesei a jogállamiság kérdésében, Heger esetében ez erősen kérdéses

A V4-országok miniszterelnökei Londonban a V4–Egyesült Királyság csúcstalálkozón 2022. március 8-án. Fotó - MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán
A V4-országok miniszterelnökei Londonban a V4–Egyesült Királyság csúcstalálkozón 2022. március 8-án. Fotó – MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán

Az OĽaNO most lett az Európai Néppárt tagja, amely elvárhatja Hegeréktől, hogy ne álljanak Orbán és Morawiecki oldalára. A magyar miniszterelnökre a kollégái nyomást gyakorolnának a svéd és finn NATO-csatlakozás ügyében is, ez viszont nem feltétlenül ütőkártya Orbán kezében.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

Csütörtökön V4-csúcs lesz Kassán; Petr Fiala, Eduard Heger, Mateusz Morawiecki és Orbán Viktor miniszterelnökök ülnek tárgyalóasztalhoz. A V4 pár éve még V2+2-ként működött: Magyarország és Lengyelország szoros szövetségesek voltak, Csehország és Szlovákia azonban nem állt melléjük azokban a vitákban, amiket az Európai Unióval folytattak a jogállamiság ügyében.

Magyarországgal szemben azóta a jogállamisági mechanizmus is életbe lépett, és bár küszöbön lehet a megállapodás, még mindig fennáll a veszélye, hogy több milliárd eurónyi uniós forrást bukik el az ország. Ha szavazásra kerül sor a források visszatartásáról az Európai Unió Tanácsában, Orbánnak szövetségesekre lesz szüksége, és valószínűleg Szlovákiát is szeretné maga mellé állítani.

A Tanácsban az uniós pénzügyminiszterek szavaznak majd; Matovičék bíznak benne, hogy a Bizottság elfogadja a magyarok jogállamiságot javító intézkedéseit. A jogállamiságról azt írta a Pénzügyminisztérium a Napunknak, hogy nehezen elképzelhető kivételt keresni alóla.

V3+1

Az ukrajnai háború kitörése óta az Oroszországgal szemben hagyományosan szigorúan bizalmatlan Lengyelország is eltávolodott a korábbi szoros szövetséges Magyarországtól, ami nem ítélte el olyan határozottan az orosz agressziót, mint a V4 többi országa. Orbán továbbra is élénk kapcsolatokat tart fenn Oroszországgal, és a szankciók alól is sikerült kivételeket kialkudnia. Olyanokat is, amik Csehországnak és Szlovákiának is kedveznek, mint az olajembargó alóli időleges kivétel.

A feszült viszony a V4-es kapcsolatokon is meglátszik: eredetileg a négy ország házelnöke találkozott volna pénteken Pozsonyban, ezt azonban Csehország részéről Markéta Pekarová Adamová házelnök és a Szenátus elnöke, Miloš Vystrčil is visszamondta, ahogy a lengyel Szejm két kamarájának vezetői sem vettek volna részt a találkozón.

Márciusban azért maradt el a V4-es országok védelmi minisztereinek Budapesti találkozója, mert a cseh és a lengyel miniszterek visszamondták a részvételüket. Jan Lipavský cseh külügyminiszter rendszeresen bírálta Magyarországot és működésképtelennek nevezte a V4-et.

Ivan Korčok korábbi szlovák külügyminiszter is rendszeresen konfliktusba keveredett a magyar kollégájával, bár ezek a konfliktusok főleg a kétoldalú kapcsolatokról szóltak, Korčok a jogállamiság ügyében is bírálta Magyarországot. Utódja, Rastislav Káčer korábban szintén gyakran tett a magyar kormányt elítélő nyilatkozatokat, legutóbb Orbán Viktor nagy-magyarországos szurkolói sálját bírálta élesen.

A csütörtöki V4-találkozó azért is fontos lehet Orbán Viktornak, mert közeleg a határidő, amikor az Európai Bizottság közzéteszi az álláspontját a helyreállítási alapról és a magyar intézkedésekről, amiket a kormány a visszatartott uniós költségvetési forrásokhoz való hozzáférés érdekében tett.

A helyreállítási alap 5,8 milliárd eurós forrása esetében a magyar tervet még mindig nem fogadta el a Bizottság, mert garanciákat kért a korrupciós kockázat csökkentésére. A 2021–2027 közötti költségvetési ciklusból származó 7,5 milliárd eurót pedig a jogállamisági mechanizmus miatt tartja vissza a Bizottság. A magyar kormány egy egész sor jogszabályi változtatást léptetett életbe, hogy megfeleljen a feltételeknek, amiket a források folyósítását illetően szabtak.

Milyen ambíciókkal érkezik Orbán Viktor a csúcsra?

Nem valószínű, hogy Orbán Viktor olyan agendával érkezne Kassára, hogy rávegye a másik három országot az eddigi politikájuk radikális megváltoztatására, mondja Bartha Dániel kül- és biztonságpolitikai szakértő, a budapesti Euroatlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány (CEID) független agytröszt elnök-igazgatója. 

Bartha szerint Orbán célja az lehet, hogy az együttműködés azokon a területeken, amiken egyébként is zavartalan, tovább folyjon. A szakértő úgy látja, Orbánnak nem kell különösebben elmagyaráznia a magyar álláspontot a másik három miniszterelnöknek, ők azt értik. A Magyarországgal szembeni olyan gesztusok, mint amilyen a házelnöki program lemondása, leginkább a belpolitikának szólnak Csehországban és Lengyelországban.

Orbán Viktornak nagyon fontos, hogy legyenek szövetségesei, különösen az ukrajnai háború kitörése óta, aminek kapcsán a magyar kormány ha meg is szavazott minden szankciót, különutas politikát folytat, ami miatt eléggé elszigetelődött.

Brüsszelben kellenek majd

Szövetségesekre szüksége is lehet: ha az Európai Bizottság nem fogadja el a magyar kormány által életbe léptetett jogszabályi változtatásokat és javasolni fogja Magyarország megbüntetését, akkor arról a Tanács fog szavazni. A szankció elfogadásához minősített többség kell, azaz a tagországok 55 százaléka, amik az unió lakosságának 65 százalékát képviselik. Orbánnak tehát ebben az esetben arra lesz szüksége, hogy ne legyen meg a minősített többség.

Ebben Bartha szerint Lengyelország továbbra is Magyarország szövetségese. A lengyelek hasonló helyzetben vannak, mint a magyarok: bár a lengyel helyreállítási tervet a Bizottság elfogadta, a források utalását további feltételekhez kötötték, és most már a 2021–2027-es költségvetési forrásokat is visszatartják.

Szlovákia és Csehország viszont

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Eduard Heger

Orbán Viktor

V4

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

Brazília csapata negyeddöntőbe jutott a katari labdarúgó-világbajnokságon, a hétfő esti nyolcaddöntőben 4-1-re legyőzte a dél-koreai válogatottat.

Mérsékelten erős, 5,6-os magnitúdójú földrengést jelentettek vasárnap a Csendes-óceán déli részén fekvő Tonga közelében. Az amerikai földtani intézet (USGS) szerint az epicentrum a tengeren volt nagyjából 109 kilométerre északkeletre Hihifo városától 35 kilométeres mélységben. Áldozatokról egyelőre nincsenek értesülések. (mti)

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter ma meglátogatta Rastislav Káčer szlovák külügyminisztert. A találkozó abba a mintába illeszkedik, ami tavaly októberben kezdődött el Ivan Korčok akkori szlovák külügyminiszter kezdeményezésére. A teljes érdektelenségbe is tudnak az ilyen sorozatok fordulni. A mai, a harmadik találkozó jó lépés volt efelé. Egyedül az tűnhetett fel, hogy mennyire hiányzik az „előre megyünk” büszkesége Szijjártó Péterből – írja Beke Zsolt a hétfői Napunk newsfilterben.

Kedden Robert Ficóval is találkozik majd a szlovákiai látogatáson lévő Szijjártó Péter. Ezt követően, délután fél 2-kor közös sajtótájékoztatót tart a Smer elnöke és a magyar külgazdasági és külügyminiszter. (tasr)

A hosszabbítás sem döntötte el a Japán-Horvátország összecsapást a katari labdarúgó vb nyolcaddöntőjében. Következnek a tizenegyesek.