Napunk

Napunk newsfilter: Az erő korszaka – Szövetség, EU, FIFA

Gianni Infantino. Fotó - TASR/AP
Gianni Infantino. Fotó – TASR/AP

1. Mámor és köd az MKP-platform fejeiben. 2. Diplomáciai nagyüzem az EU és Magyarország között. 3. A FIFA az erő világbajnokságát rendezi a focié helyett.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

A híreket válogatta és kommentálta Beke Zsolt

1. Mámor és köd az MKP-platform fejeiben

Először alig a Szövetség megalakulása után, tavaly év végén mondott Berényi József, az MKP-platform elnöke olyasmit, hogy nem kellene platformokban gondolkodni. Nyilván macerás dolog egy olyan pártban dolgozni, ahol minden fontos döntést hosszú egyeztetés előz meg, aminek – tény és való – megvan a hátulütője.

Egy ilyen pártban meg kell hallgatni a másikat, érvelni, a szavazóin túl a nézeteivel is foglalkozni, itt nehézkes a gyors reagálás, és ha olyan döntés születik, ami nem annyira a szájíz szerint van, akkor azt kell képviselni. Vagyis ez utóbbi csak cél volt mindig is, hiszen az egyes platformok kitalálták, hogy a véleményüket maguk is közlik a választóikkal.

Ez megint csak kétélű fegyver, egyrészt több embert tudnak megszólítani, másrészt zavaros lesz a pártkommunikáció, nehezebb a brandépítés. Nem beszélve a szlovákiai magyar politika MKP-s kulcsszaváról, az egységről.

Dzsentlmenek egyezsége. Ugyanakkor a Szövetség, ahogy a neve is mutatja, három párt egyesüléséből jött létre, s ahogy arra Rigó Konrád, a Híd-platform elnöke az Új Szóban emlékeztetett, a három párt összeolvadásakor abban maradtak, ezt a kérdést leghamarabb a következő parlamenti választás után nyitják meg.

Ilyen szempontból is fura volt a tavalyi Berényi-megnyilvánulás, de a platformok megszüntetésének igénye most is az MKP-sok felől érkezik. Berényi a Napunk kérdésére nem erősítette meg, de nem is cáfolta az Új Szó információját, hogy az MKP-platform a Szövetségen belüli platformok felszámolását fogja javasolni. Csenger Tibor nyíltabban fogalmaz, csapatban gondolkodik, és szerinte nincs helye a platformoknak.

A platformok eltörléséhez az alapszabály megváltoztatása kell, amihez viszont az szükséges, hogy ezt a párt grémiuma javasolja. Ami viszont csak a platformok megegyezésével valósulhat meg. A kör bezárul.

Nehezen lehet megérteni, mi ezeknek a dzsentlmenséget tagadó lépéseknek a haszna. Ami biztos, hogy egy párton belüli legerősebb platformra sehogy sem húzható rá az underdog szerep.

A választók úgy gondolták, hogy a széthúzás, a belső harcok és a homályos politika ellenére támogatják a Szövetséget a megyei és helyhatósági választásokon. Természetesen ezek a választások sokkal nagyobb mértékben szólnak a személyes kapcsolatokról, szimpátiákról, mint a parlamenti.

Ennek ellenére talán nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, a közhangulat pozitívan igazolta vissza a pártok egyesülését. Ellene semmi esetre sem volt.

Ugyanakkor ebből azt a következtetést levonni, hogy ez mindig is így marad, nem tanúskodik politikai előrelátásról. Ennek a választási sikernek épp a közös párt ideáját kellett volna megerősítenie, nem a platformok belső harcát.

Sem a szlovákiai magyarok rétegzettségének, sem a Szövetségnek nem tesz jót, ha erőből próbálják megoldani ezt a kérdést.


2. Diplomáciai nagyüzem az EU és Magyarország között

A múlt héten az EU és Magyarország közötti viszony – igaz, nem először – meglehetősen hűvösen alakult. Nyíltan kezdtek beszélni arról, hogy Orbánék megzsarolják az EU-t az Ukrajna megsegítése céljából tervezett kölcsön felvételének és a globális minimumadó bevezetésének blokkolásával. De még Svédország és Finnország NATO-tagságának ügye is ott van Orbánék tarsolyában.

A kölcsön támogatásáért cserébe a magyarok azt szeretnék, hogy kapják meg az EU által különféle címeken visszatartott forrásokat.

Akkor úgy is látszódhatott, hogy Orbánék állnak nyerésre, hiszen az EU lépéskényszerben van az ukránokat és a gazdaságot érintő ügyekben.

Most újabb események növelték az ellentétet.

Az Európai Parlament ötpárti állásfoglalás-tervezete felszólítja az EU döntéshozóit, hogy mindaddig ne hagyják jóvá a Magyarországtól visszatartott támogatásokat, amíg bizonyossá nem válik, hogy a korrupcióellenes intézkedések hatékonyak és visszafordíthatatlanok, illetve amíg a kormány végre nem hajtja a jogállamiság érvényesülését célzó valamennyi brüsszeli ajánlást.

A Népszava értesülései szerint a néppárti, szocialista, liberális, zöldpárti és szélsőbaloldal által egyeztetett szövegben az áll, nem elegendő, hogy Magyarország teljesíti azt a tizenhét korrupcióellenes intézkedést, amiben az Európai Bizottsággal megegyezett, hanem bizonyíték is kell rá, hogy megszűntek a támogatás blokkolását eredményező okok. Csakis ebben az esetben szabadítható fel a kohéziós alapok eddig blokkolt mintegy egyharmada, 7,5 milliárd euró.

Hasonlóan fogalmaz az öt párt a helyreállítási alappal kapcsolatban is, amely 5,8 milliárd eurót érint. A többi 26 ország tervét már elfogadták, de a levélben azt kérik, a magyar terveket csak akkor bocsássák a döntéshozók elé, ha Magyarország eleget tett a jogállamiság terén tett valamennyi brüsszeli ajánlásnak, és ha végrehajtotta az EU Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának valamennyi vonatkozó ítéletét.

Emellett a 2021 és 2027 között járó felzárkóztatási alap 21 milliárd euróját is a visszaéléseket és a jogállamiságot érintő feltételhez kötnék.

Továbbá utalnak arra is, hogy ha nem sikerül eredményeket elérni, próbálják megkerülni a kormányt, és az önkormányzatokhoz juttassák el a támogatást.

Miközben Róna Péter közgazdász, jogász, üzletember, egyetemi oktató, köztársaságielnök-jelölt azt mondja, hogy az EU-val kötött egyezség érdekében a magyar parlamentben „benyújtott törvényjavaslatokból jól látszik, hogy a kormány nem veszi komolyan ezeket a jogszabályokat, hanem csak azért alkotják meg őket, hogy az uniós támogatásokat megkapjuk”.

Az Európai Parlament ülésén ma délután már a magyarországi támogatásokról beszéltek, de a döntést majd a következő hetekben hozza meg a döntéshozó Bizottság és a kormányközi Tanács.

Szijjártó Péter eközben megint Oroszországba ment. Amit sajátos válaszlépésként is lehet tekinteni. Mindenesetre jelzésértékű, hogy

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Európai Unió

FIFA

Korrupció

Napunk newsfilter

Orbán Viktor

Szövetség

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

Brazília csapata negyeddöntőbe jutott a katari labdarúgó-világbajnokságon, a hétfő esti nyolcaddöntőben 4-1-re legyőzte a dél-koreai válogatottat.

Mérsékelten erős, 5,6-os magnitúdójú földrengést jelentettek vasárnap a Csendes-óceán déli részén fekvő Tonga közelében. Az amerikai földtani intézet (USGS) szerint az epicentrum a tengeren volt nagyjából 109 kilométerre északkeletre Hihifo városától 35 kilométeres mélységben. Áldozatokról egyelőre nincsenek értesülések. (mti)

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter ma meglátogatta Rastislav Káčer szlovák külügyminisztert. A találkozó abba a mintába illeszkedik, ami tavaly októberben kezdődött el Ivan Korčok akkori szlovák külügyminiszter kezdeményezésére. A teljes érdektelenségbe is tudnak az ilyen sorozatok fordulni. A mai, a harmadik találkozó jó lépés volt efelé. Egyedül az tűnhetett fel, hogy mennyire hiányzik az „előre megyünk” büszkesége Szijjártó Péterből – írja Beke Zsolt a hétfői Napunk newsfilterben.

Kedden Robert Ficóval is találkozik majd a szlovákiai látogatáson lévő Szijjártó Péter. Ezt követően, délután fél 2-kor közös sajtótájékoztatót tart a Smer elnöke és a magyar külgazdasági és külügyminiszter. (tasr)

A hosszabbítás sem döntötte el a Japán-Horvátország összecsapást a katari labdarúgó vb nyolcaddöntőjében. Következnek a tizenegyesek.