Napunk

Bürokratikus dzsungelharc a kisebbségi településlista elfogadása

Érsek Árpád korábbi közlekedésügyi miniszter, és az első új típusú helységnévtábla Somorján. Fotó - TASR
Érsek Árpád korábbi közlekedésügyi miniszter, és az első új típusú helységnévtábla Somorján. Fotó – TASR

Kedden kerül a kormány legiszlatív tanácsa elé a módosuló kisebbségi településlista, holott a kormány már nyáron feladatul szabta az elkészülését. A listának elvileg 2023. január elsején kellene hatályba lépnie – az azonban, hogy november második felében még nem került a kormány elé, nem azért történt, mert nem készült el, hiszen nyár óta készen van.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

A népszámlálás eredményei alapján kellene módosulnia az úgynevezett kisebbségi településlistának – azon települések és településrészek jegyzékének, melyekben a nemzetiségekhez tartozó lakosság aránya meghaladja a 15 százalékot, így megugorják a nyelvhasználati küszöböt. S bár eleinte úgy tűnt, a lista gond nélkül átküzdheti magát a jogalkotási dzsungelen, a dolog korántsem alakult ilyen szerencsésen.

A 2011-ben módosított nyelvhasználati törvényben bevezetett 15 százalékos küszöb a mostani népszámlálás eredményének kihirdetése után lép érvénybe – korábban ez a küszöb 20 százalékos volt. Ezért, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvény végrehajtható legyen, aktualizálni kell azon települések listáját, ahol a nemzetiségi arány meghaladja a 15 százalékos határt.

Sok település kerül fel a listára

Mindezt a kormány egy határozattal teszi meg, melyet a kormányhivatal, illetve az ahhoz tartozó kisebbségi kormánybiztosi hivatal készített el. Eleinte úgy tűnt, hogy ez a folyamat sima lesz: a Heger-kabinet még idén júniusban elfogadott egy másik határozatot, amely a népszámlálási adatok magyarázatáról szólt. Ezzel pontot tett egy fontos dilemma végére, hogy tulajdonképpen ki számít a nemzetiségek tagjának.

Ekkor vált ugyanis egyértelművé, hogy a kormány elfogadja, hogy nem csak az számít valamely nemzetiséghez tartozónak, aki a népszámláláson ezt az erre vonatkozó első kérdésben megjelölte, hanem az is, aki második nemzetiségként vallotta be például magyar, roma vagy ruszin származását. A határozat szerint a nemzetiségre vonatkozó adat tehát a két szám összeolvasásából vezethető le a kisebbségi jogok érvényesítésének területén.

A kormány így feladatul adta az aktualizált településlista elkészítését a kormányhivatalnak, mely így az összeadott adatokból indult ki. Az új listára nemcsak a nemzetiségek által lakott új települések kerültek fel, hanem a településrészek nemzetiségi nevei is. Módosításból nagyon sok van: 87 településen a ruszin, 64-en a roma, 5 településen a magyar, egyben pedig a német nyelv válhat használhatóvá a hivatalos érintkezésben.

A településrészek nemzetiségi neveiből még több válhat hivatalossá a határozat szerint: az új kormányrendelet 345 településrészt tartalmaz, amelyek 126 kisebbségek által lakott településhez tartoznak. Ebből 302 településrész magyar neve válik használhatóvá, 107 településen.

Az első akadály

A településlistának standard törvényalkotási folyamaton kell keresztülmennie: a kormány kiadta a feladatot, a kormányhivatal és a kisebbségügyi kormánybiztos hivatala kidolgozta a listát, majd tárcaközi egyeztetésre bocsátották. Itt merült fel az első probléma.

A tárcaközi egyeztetésre ugyanis egyetlen alapvető kifogás érkezett, méghozzá a Milan Krajniak (Sme rodina) vezette munkaügyi, szociális és családügyi minisztériumtól – pontosabban a miniszter hivatalától. A miniszteri hivatal különösebben nem magyarázta meg, mit kritizál a településlistán: annyit közöltek csupán, hogy nem értenek egyet az új listával, szerintük a jelenleg hatályos jogi keret alapján szükségtelen egy ilyen lista kiadása.

A furcsaság ebben az volt, hogy a miniszter hivatala tulajdonképpen kétségbe vonta a kormány korábbi döntését – hiszen a Heger-kabinet feladatul adta a kormányhivatalnak a lista kidolgozását, és ezzel Milan Krajniak miniszter is egyetértett.

Az, hogy a kifogás nem magától a minisztériumtól, hanem a miniszteri hivataltól érkezett, szintén érdekes eljárás – így ugyanis rendszerint akkor szokás eljárni, ha nem szakmai, hanem „politikai” kifogása van a tárcavezetőnek a javaslattal kapcsolatban. A minisztérium legiszlatív főosztálya levélben jelezte a kormányhivatalnak, hogy semmilyen kifogása sincs a javaslat ellen.

Bukovszky László kisebbségügyi kormánybiztos a Napunknak azt mondta, három hétig levelezett a munkaügyi miniszer hivatalával – végül azonban visszavonták a kifogásukat, és útjára engedték a javaslatot. Bukovszky lapunknak nem tudta megmondani, mi állhatott a politikai kifogás hátterében, sejtése szerint az lehetett az ok, hogy valóban nagyot nőtt a „kisebbségi települések” száma.

A második akadály

A lista azonban a tárcaközi egyeztetés után nem kerül automatikusan a kormány elé – előbb a kormány legiszlatív tanácsának is jóvá kell hagynia. És itt jött a második akadály. A kormányrendelet javaslata először októberben került a legiszlatív tanács ülésének napirendjére, ám akkor levették onnan, röviddel az ülés előtt.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Bukovszky László

Gyimesi György

Kisebbségek

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

December 8-án, azaz csütörtökön 14 órától tárgyal a parlament az Eduard Heger kormánya elleni bizalmatlansági indítványról, közölte Boris Kollár hivatala. A bizalmatlansági indítványt az Sas és a Hlas képviselői kezdeményezték. (napunk)

Az elmúlt héten 17 666 menekült érkezett Szlovákiába Ukrajnából. 734-en kértek ideiglenes menedéket. Az ellentétes irányban 17 730 személy lépte át az irányt. (tasr)