Napunk

Harctéri napló (260. nap): Az oroszok jöttek, romboltak és elmenekültek. Az ukránok bevonultak Herszon központjába

Herszon felszabadult. Fotó – Egy ismeretlen herszoni lakos.
Herszon felszabadult. Fotó – Egy ismeretlen herszoni lakos.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

  • Újabb csapás érte Oroszországot és önhittségét.
  • Mi történhetett az éjszaka.
  • Mit jelenthet Herszon felszabadítása a háború további alakulása szempontjából.
  • A kezdetek – az Antonyivkai közúti hídért folytatott csata a háború elején.
  • Putyin gyáván hallgat.
  • Az oroszok tovább támadnak Pavlivka közelében.
  • A nap térképei – Pavlivka.
  • A nap videói – a Herszoni terület felszabadítása; a dühöngő Szolovjov.

A szövegben szereplő információk a harcok november 10-i, csütörtöki állását mutatják. Az aktuális helyzet némely helyszínen már eltérhet ettől.

Újabb csapás érte Oroszországot és önhittségét. 22. 11. 11. könnyen megjegyezhető lesz. Ezen a napon menekültek el az oroszok Herszonból, a legfontosabb ukrán városból, amelyet elfoglaltak. Most már biztosan kijelenthető, hogy nem blöfföltek, és valóban úgy döntöttek, hogy elhagyják a várost és a környéket, amelyről a közelmúltban egy kirakat-népszavazás és az azt követő annektálás után Vlagyimir Putyin úgy nyilatkozott, hogy örökre Oroszországhoz fog tartozni.

Bár egyes propagandisták megpróbálják az eseményeket bagatellizálni azzal, hogy ez egy jövőben kifizetődő visszavonulás volt, azonban az orosz hadsereg újabb megalázó és meghatározó vereséget szenvedett el.

A kijevi, szumi és csernyihivi tavaszi visszavonulástól az őszi izjumi és limani vereségen át egészen Herszon elvesztéséig folyamatosan bukkannak fel az orosz hadsereg szétesésének bizonyítékai, valamint annak, hogy a Putyin-rezsim képtelen bármit is tenni a kialakult helyzettel.

Az orosz hadsereg ma bejelentette, hogy elhagyta a várost. De a helyi lakosok már ukrán zászlókat lengettek a városban, és hiteles források arról számoltak be, hogy az ukrán csapatok beléptek a városba. Megjelent az első videó is, ami ezt megerősíti. Ugyanakkor a Dnyipro jobb partján más falvak felszabadítására is van bizonyíték. Ez összesen körülbelül négyezer négyzetkilométernyi területet jelent.

Mi történhetett az éjszaka. A frontról csak fokozatosan érkeznek hírek, így a vereség mértéke jelenleg nem számszerűsíthető az elveszett emberélet és felszerelés számával. Részben azonban rekonstruálható, hogyan zajlott a visszavonulás, és mit éltek át a megsemmisítés vagy fogságba ejtés elől menekülő egységek.

Nagy valószínűséggel ezúttal nem ismétlődnek meg azok a felvételek, melyeken több száz darab elhagyott orosz felszerelést láthattunk, mint amilyeneket a kijevi vagy az izjumi győzelmek során. Mert miközben az ukránok (és velük együtt mi is) azt találgatták, hogy nem akarják-e az oroszok csapdába csalni őket, azok láthatóan szisztematikusan hetekig készítették elő a visszavonulást.

Csütörtökről péntekre virradó éjszaka az orosz csapatok soraiban eluralkodó pánikról érkeztek hírek, amikor az ukránok tűz alá vették a folyóátkelőhelyeket, de tekintettel arra, hogy  az oroszok már péntek reggel felrobbantották az Antonyivkai hidat, és gyalogos (valószínűleg a visszavonulást fedező) egységek is átkeltek az ideiglenes póthídon, úgy tűnik, a menekülés nagyjából az orosz parancsnokság terve szerint történt.

Minden bizonnyal veszteségekkel járt, mert az ukrán tüzérség és rakétavetők a jól ismert folyóátkelőket ágyúzták, biztosan maradtak valahol elszigetelt egységek, amelyek fogságba esnek, de ezúttal nem volt szó olyan fejvesztett menekülésről, mint Balaklijánál és Izjumnál.

Ha ez a benyomás beigazolódik, az orosz szempontból sikernek lesz elkönyvelhető. Bár az oroszok szégyenteljes kivonulásra kényszerültek arról a védhetetlen területről, melyet az ukránok alakítottak ilyenné több hónapos szisztematikus nyomással, a távozással megmentik csapataik magját. Egyes ukrán becslések szerint csütörtökön 40 ezer katonának kellett volna lennie a folyó jobb partján. Valószínűleg nagyon eltúlzott becslésről volt szó.

Ugyanakkor az oroszok visszavonulását saját tüzérségük fedezte a Dnyipro bal partjáról, ezáltal segítve növelni a távolságot a saját és az üldöző ukrán egységek között.

Mit jelenthet Herszon felszabadítása a háború további alakulása szempontjából? A visszavonuláskor az oroszok lerombolták a Dnyiprón átívelő Antonyivkai hidat. A folyó vasúti hídja is használhatatlan. A kahovkai vízerőművön vezető út állapota is kérdéses, hiszen az is súlyosan megsérült, az oroszok már régóta nem használhatják nehéztechnika szállítására. Ugyanakkor a Dnyipro keleti partján előre kialakítottak három védelmi vonalat.

Ezért csak csekély a valószínűsége annak, hogy az ukránok az adott körülmények mellett képesek lesznek átkelni a folyón és üldözőbe venni a visszavonuló oroszokat. A front a folyón szinte biztosan meg fog állni, és egyik oldal sem lesz képes átkelni rajta. A háború ezen a szakaszon kölcsönös ágyúzás formájában zajlik majd.

Azonban mindkét fél átcsoportosíthatja csapatainak egy részét Donbaszba, ahol jelenleg heves harcok dúlnak. Az ukránoknál nem zárható ki teljesen az a lehetőség sem, amitől az oroszok régóta tartanak, vagyis hogy Zaporizzsja felől Melitopol felé indítanak támadást, amely elvágná  az utat a Krímhez.

A történtek felettébb pozitív következménye az, hogy a Herszontól nyugatra fekvő, nehéz helyzetben lévő Mikolajiv (ahol ma is hat civilt öltek meg az oroszok) nagyobb biztonságban lesz. Odesszáról nem is beszélve, erre a városra az oroszok már nem is gondolhatnak. Sajnos a hadviselésük módjából feltételezhető, hogy hamarosan magát Herszont fogják ágyútűz alá venni.

Putyin gyáván hallgat. Bár a Kreml megrendezett egy olyan jelenetet, amelyben Szergej Sojgu védelmi miniszter és az orosz csapatokat ideiglenesen irányító Szergej Szurovikin tábornok megpróbálta azt a látszatot kelteni, hogy a csapatok Herszonból való kivonásáról szóló döntés az övék, nyilvánvaló, hogy Putyinnak kellett jóvá hagynia. Az általa csak nemrégiben Oroszország elválaszthatatlan és örökkévaló részének minősített terület elvesztése elsősorban számára minősül blamázsnak.

Putyin azonban nem kommentálja az eseményeket. Tegnap az egyik moszkvai kórházban jelent meg, és amikor a Kreml újságírói megkérdezték tőle, miként kommentálná a mai Herszonnal kapcsolatos eseményeket, Dmitrij Peszkov azt mondta, hogy a honvédelmi minisztériumot kell megkérdezni, de természetesen Moszkva továbbra is Oroszország részének tekinti Herszont.

A kezdetek: Sokan látták ezt a videót a háború elején, melyen az ukrán katonák Antonyivkai híd nyugati végéért folytatott sikertelen küzdelme látható. Kevesen gondolták akkor,

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Harctéri napló

Orosz–ukrán háború

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

Nem vette kezdetét 10 órakor a parlament rendkívüli ülése, amelyet az OĽaNO-frakciója azt követően kezdeményezett, hogy az előzőre vonatkozó javaslatot visszavonta. A plénum nem volt határozatképes, a 150 képviselő közül 70 vett részt az ülésen, amelynek megnyitásához minősített többségre van szükség. Boris Kollár (Sme rodina) házelnök szerint 10:30-kor újra megpróbálhatják megnyitni az ülést, ha nem sikerül, kedden 9:00-kor próbálkoznak ismét.

Várható események:

  • a parlament rendkívüli ülése, amelyet az OĽaNO indítványozott (9:00)
  • Ódor Lajos miniszterelnök tárgyalásokat folytat a pártokkal a szakértői kabinet támogatásáról
  • közzéteszik a tervet, hol épülnek kerékpárutak a Helyreállítási Tervből
  • Zuzana Čaputová beszédet mond a Globsec biztonságpolitikai konferencián
  • az államfő fogadja Roberta Metsolát, az Európai Parlament elnökét
  • a KDH bejelenti egy prominens személy a politikába való visszatérését
  • folytatódik a Mýtnik-ügy tárgyalása