Rengeteg pénzből hizlalta fel a magyar kormány, mégis leépül a Fidesz erdélyi sajtóbirodalma

Januártól gazdasági okokra hivatkozva hetven százalékos leépítések lesznek a legnagyobb erdélyi magyar médiaholdingnál, a magyarországi állami támogatásokból működő Erdélyi Médiatér Egyesületnél, számolt be róla szombaton (november 5-én) a Transtelex.

Két héttel korábban már bejelentettek egy átalakítást az Egyesülethez tartozó egyik cégnél: Prima Press Kft. december 30-án felfüggeszti a nyomtatott sajtótermékeik – köztük az egyetlen magyar nyelvű napilap, a Krónika – kiadását, azok onnantól fogva csak online lesznek elérhetők, a terjesztői és kézbesítői hálózat működtetését is felfüggesztik.

Ekkor még nem lehetett tudni, hogy ez mennyi alkalmazottat érint, azóta azonban kiderült, hogy – mint azt sejthető volt – nemcsak a nyomtatott lapokról van szó, hanem cégcsoportszinten lesznek leépítések: az újságírók kétharmadát, az alkalmazottak mintegy hetven százalékát elküldik.

Bár a jelenlegi gazdasági helyzet az élet minden területén érezteti hatását, ami valószínűleg az Erdélyi Médiatér Egyesületet is nehéz helyzetbe hozza, az átalakítások másik fő oka a magyarországi támogatások elapadása lehet.

Cikkünkből kiderül, hogy

• egyáltalán mi ez az Erdélyi Médiatér Egyesület,
• mi az oka a leépítésnek,
• milyen hatása lesz ennek az erdélyi magyar nyilvánosságra,
• aggasztja-e ez a fejlemény a főleg magyarországi támogatásból működő ma7 médiacsaládot.

Nagyszabású vízió, rengeteg pénz Magyarországról

Az Erdélyi Médiatér Egyesület 2017–2018-ban vált az erdélyi nyilvánosság meghatározó szereplőjévé.

Erdélyben korábban is volt Fideszhez, pontosabban Simicska Lajoshoz köthető média. Orbán Viktor legfontosabb gazdasági háttérembere a Határok Nélkül a Magyar Sajtóért Alapítványon keresztül támogatta az akkori legnagyobb erdélyi médiacéget, az Udvarhelyi Híradó Kft-t. Amikor Simicska és Orbán összevesztek, elapadtak az Udvarhelyi Híradó Kft-be áramló magyar állami támogatások, és Simicska Lajos sem akart több pénzt tenni a médiacsaládba.

Médiára a Fidesznek továbbra is igénye volt, de azt nem akarta úgy átvenni, hogy Simicska pénzt lásson belőle, ezért az eladósodott Udvarhelyi Híradó Kft-t hagyták csődbe menni.

A cégnél dolgozó újságírókat végül az addig jobbára ismeretlen Erdélyi Médiatér Egyesület vette át, amihez hatalmas, 1,45 milliárd forintos (2018-as átlagárfolyamon 4,5 millió eurós) pénzügyi támogatást kapott Magyarországról.

A támogatást az erdélyi származású Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum jelenlegi igazgatója járta ki, aki akkoriban a kormányközeli Századvég kutatóintézetnek dolgozott és kapcsolatban állt a Fidesz és a kormány befolyásos háttérembereivel.

Demeter nagyszabású, bár eléggé homályos víziója szerint közösségépítő „szcénát” hoztak volna létre online fejlesztésekkel, amibe integrálták volna a létező, és sikeresen működő különféle kis médiumokat. Bár a Médiatér Egyesület azóta felvásárolta az erdélyi magyar média nagy részét, a nagyszabású tervekből nem igazán valósult meg semmi.

Fontos megjegyezni, hogy a Médiatér Egyesület nem volt a pártsajtója egyik romániai magyar pártnak sem. A legnagyobb romániai magyar pártnak, az RMDSZ-nek egyébként sem volt felhőtlen a kapcsolata Orbán Viktorékkal: a Fidesz viszonya az RMDSZ-hez kissé a Fidesz–Híd viszonyra emlékeztetett. A Fidesz a 2010-es évek elején az RMDSZ-szel szemben a nála jobboldalibb Magyar Polgári Pártot támogatta, később azonban, miután a Fidesz sem kivéreztetni, sem megtörni nem tudta az RMDSZ-t, rendeződött a viszonyuk, amit az Átlátszó Erdély „milliárdokkal olajozott érdekházasságnak” nevezett. Ebből a szempontból a közvetlenül Budapestről finanszírozott Médiatér Egyesületnek az is lehetett a szerepe, hogy az RMDSZ-t kontroll alatt tartsa, de mint látni fogjuk, ha volt is ilyen szándék, nem töltötte be ezt a funkciót, sőt mást sem nagyon.

Eredmények nélkül

Az Erdélyi Médiatér Egyesület mögött tehát Demeter Szilárd állt, de amikor őt kinevezték a PIM igazgatójává, kikerült a képből, onnantól fogva nem volt világos, hogy ki irányítja ezt a holdingot. Azok a befektetések és fejlesztések, amikre támogatást kaptak, valójában nem történtek meg, különösebb tartalomgyártás sem volt, mondja a Napunknak Parászka Boróka, a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásának újságírója.

Hasonlóan látja Sipos Zoltán, az Átlátszó Erdély főszerkesztője is, aki több cikkben követte végig az Erdélyi Médiatér Egyesület sorsát. Mint mondja, az Egyesület rengeteg médiumot felvásárolt, könnyebb felsorolni azokat, amik nem tartoznak hozzájuk. Az ígéretekből azonban nem valósult meg semmi, miközben rengeteg pénzt kapott az Egyesület.

Nem is teljesen világos, hogy mi volt a célja egyáltalán a projektnek. 2021-ig a Médiatér egyesület összesen körülbelül 20 millió eurónyi támogatást kapott Magyarországról, a Bethlen Gábor Alaptól. Sipos Zoltán az Egyesülettel foglalkozó tavalyi cikkében áttekintette a hozzájuk érkezett támogatásokat, és több olyan nagy összegű tételt is talált, amit homályos célokra szántak.

• Például indokolatlanul magasnak tűnik a 2019–2020-as költségvetésben 270 ezer eurót kiadni szoftverfejlesztésre, amikor „a szerkesztésre, a tartalom menedzselésére, üzletvitelre rengeteg ingyenes, vagy viszonylag olcsón megvásárolható alkalmazás létezik”, és a portfólióhoz tartozó médiumokon nem látszik, hogy azoknak speciális, külön fejlesztést igénylő szoftverre lenne szükségük.
• 2020–21-ben 83 ezer eurót terveztek reklámra elkölteni, miközben az egyesület portfóliójánál hatékonyabb reklámfelületet nehéz elképzelni.
• A 2020–2021-es költségvetés 1 millió eurót szánt médiumok vásárlására, ami indokolatlanul magas összegnek tűnik azokhoz a médiumokhoz képest, amik még nem voltak részei a portfóliónak.

Valamint a 2019–2020-as költségvetésben volt egy 790 ezer eurós, a korábbi költségvetésben egy 550 ezer eurós tétel „egyéb szolgáltatásokra”, amik rendeltetéséről az Egyesület üzleti titokra hivatkozva – miszerint „a befektetések, fejlesztések stb. bizalmas információk” – nem adott felvilágosítást az Átlátszó Erdélynek.

Parászka Boróka az Egyesület működését úgy sommázta, hogy „volt egy nagy pénzmosás”, a célok között nem szerepelt az érdemi sajtó kiépítése.

Nem látszik, hogy lett volna értelme

„A magyar kulturális és nemzetstratégia abban merült ki az elmúlt tíz évben, hogy a magyarországi propagandaanyagokat minél nagyobb szórással és minél kisebb anyagi ráfordítással lehessen terjeszteni a határon túli közösségekben. Sem az nem volt cél, hogy legyen önálló tartalomgyártás, sem az, hogy a határon túli közösségek megjelenjenek a magyarországi médiában, ez fel sem merült, nem volt rá igény” – fogalmaz Parászka Boróka.

Sipos Zoltán azt mondja, sok értelme nem volt annak, amit a Médiatér Egyesület csinált. „Nem az volt a célja, hogy egy minőségi, ütős helyi nyilvánosságot csináljon. Nemcsak a Fidesszel nem voltak kritikusak, senkivel sem. Menekültek minden konfliktusos, vitás helyzet elől”. A működésének három-négy éve alatt egyetlen botrányt sem robbantott ki, szemlátomást nem is volt céljuk a hatalmon lévők bármilyen kontrollja, teszi hozzá.

A Médiatér Egyesület sajtóorgánumai nem vették át a magyarországi gyűlöletkampányokat sem, a magyar kormány álláspontját csak néhány publicista képviselte markánsan, de ez nem volt igaz az Egyesület egészére, mondja Sipos.