Napunk

Harctéri napló (256. nap): Az oroszok Vuhledar melletti vereségének friss részletei a tábornokok elleni harag újabb hullámát indították el

Roman Pataj
Roman Pataj
Mozgósított orosz katonák. Fotó - Orosz hadsereg
Mozgósított orosz katonák. Fotó – Orosz hadsereg

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

  • Orosz haditudósítók beszámolnak a pavlivkai kudarcról, egyesek az ügyészség beavatkozását kérik.
  • A Bahmut előtti harcok továbbra is emberéleteket követelnek, de a front áll.
  • A herszoni események még mindig megoldásra várnak.
  • A brit hírszerzés szerint az orosz légierő nem szerez légi fölényt.
  • A nap térképe – Pavlivka
  • A nap videói – Pavlivka melletti csaták mindenféle módon; miként fest Bahmut ukrán és orosz kamerákon; a mozgósítottak szánt szánalmas kulturális produkció; Herson utcái; hogyan támad a Javelin; orosz drónok sikeres rajtaütései.

A szövegben szereplő információk a harcok november 6-i, vasárnapi állását mutatják. Az aktuális helyzet némely helyszínen már eltérhet ettől.

Orosz haditudósítók beszámolnak a pavlivkai kudarcról, egyesek az ügyészség beavatkozását kérik. A pénteki harctéri napló az eddig ismeretlen Pavlivka közelében zajló eseményekkel foglalkozott, amelyen keresztül az oroszok a Donyecki terület fontos városába, Vuhledarba próbáltak betörni.

Egész héten beszámoltunk a csata alakulásáról. Nem zárható ki, hogy idővel majd az oroszok javára változik a helyzet a környéken (Pavlivka egyszer már volt orosz kézen, június végén azonban az ukrán ellentámadás után elveszítették), de jelenleg a lehető legrosszabb színekben tüntetik fel, a bátrabbak magas rangú fejeket követelnek, konkrétan Rusztam Muradov tábornokét.

Az orosz hadsereg eddig is hajtott végre sikertelen támadásokat, de a népharag eddig csak az Izjum közelében és a Herszoni területen végrehajtott ukrán offenzíva után irányult a parancsnokai ellen, most először érkezett ilyen éles reakció egy sikertelen támadási kísérlet után.

Mikor kezdődött, hogyan zajlott és hogyan ért véget a támadás? A rendelkezésre álló információk szerint a támadás két héttel ezelőtt, hétvégén kezdődött. Eleinte az orosz csapatoknak valóban sikerült előrenyomulniuk. Ezt bizonyítja egy november 1-jén készített érzelmes videó, amelyet egy kis körülzárt ukrán egység parancsnoka forgatott, és amelyben a megrendült katona nyilvánvalóan az életétől búcsúzott. Sorsa ismeretlen, a kísérőszöveg szerint azonban ezeknek a férfiaknak sikerült kitörniük az orosz sereg szorításából:

Ezt követően azonban az oroszok helyzete drámaian romlani kezdett. Maguk azt állítják, hogy az ukránok erősítést irányították át  Pavlivkába, és a kedvezőtlen terepviszonyok (Pavlivka a völgyben, a közeli Vuhledar egy dombon fekszik) és a rossz időjárás együttesen súlyos vereséget eredményeztek.

A mellékelt térkép kísérletet tesz az orosz támadás rekonstruálására. Amennyiben a rekonstruálás pontos, akkor a támadás a vízzel borított terület és az ukrán állások közötti szűk tér felé tartott, a 155. és 40. tengerészgyalogos dandár vett részt benne. Egyes források szerint mindkét egység összesen három zászlóaljat vetett be a csatában, ami teljes létszám esetén csaknem kétezer katonát jelentene, de a létszám biztosan nem volt teljes.

A következő képek Pavlivka környékéről azt mutatják be, hogyan nézhetett ki a csatatér:

Az orosz csapatoknak az akadályok ellenére sikerült bejutniuk a faluba, a tankok azonban így jártak:

És így járt az orosz gyalogság (figyelem, a felvételen egy tüzérségi gránát becsapódása látható katonák nagyobb csoportjának közelében. Következményei nem láthatók, de könnyen kikövetkeztethetők):

Főleg az utolsó videóból látszik, hogy az ukrán tüzérség az egész falut ellenőrzés alatt tartja. Éppen ezért bírálják a támadást elrendelő tiszteket, valamint a harctérek uralkodó időjárás és általános körülmények miatt, melyek alkalmatlanok voltak támadásra.

Az orosz neten nagy visszhangot váltott ki a 155. dandár életben maradt tagjainak levele, melyet a Tengermelléki Határterület kormányzójának küldtek, ahonnan az egység származik.

Azt írják benne: „Muradov tábornok és sógora, Akhmedov ismét érthetetlen támadásba küldtek minket, hogy Muradov jutalmat tudjon szerezni Geraszimov előtt, Akhmedovnak pedig megígérték, hogy Oroszország hőse lesz.” Az akció eredménye a katonák szerint az, hogy „négy nap alatt körülbelül 300 emberünk meghalt, megsebesült és eltűnt, valamint a felszerelésünk felét is elveszítettük”. Azt is kifogásolják, hogy parancsnokaik eltitkolják a veszteségek valódi mértékét, és nem volt módjuk tájékozódni róluk.

A kormányzó nyilvánosan válaszolt a levélre: „Intenzíven támadunk, és igen, vannak veszteségeink is, de nem olyan súlyosak.” Az orosz védelmi minisztérium is reagált a levélre, és szintén  azt állítja, hogy a katonák eltúlozzák a veszteségeket. Moszkva szerint az egység tagjainak kevesebb mint egy százaléka halt meg, hét százalékuk pedig megsebesült. Mivel nem ismerjük a dandár tényleges állapotát, nem lehet megállapítani, hogy abszolút számokban hány katonáról van szó.

Az orosz média és olyan neves katonai tudósítók is beszámoltak a levélről, mint Alekszander Szladkov, aki vasárnap ezt írta: „A pavlivkai helyzetről már több napja beszélnek odafent, de a vér egyre csak folyik.”

Kollégája, a War Gonzo néven ismert Szemen Pegov ugyancsak vasárnap hozzátette: „Pavlivka közelében rossz a helyzet. A kezdeti örömöt… rendkívül lehangoló hírek váltották fel a 155. dandár helyzetéről.”

A Katonai Informátor nevű csatorna a katonákkal való rossz bánásmód lehetséges következményeire is figyelmeztetett: „Hiszen csak a közelmúltban, az akkori mércével mérve könyörtelen népfelkelés hulláma söpört végig az országon, melynek egyik oka a háború idején az emberekkel való könyörtelen bánásmód volt.” A szerző nagy valószínűséggel az első világháborúra, a forradalomra és az azt követő polgárháborúra utalt.

A Wagner-csoport Grey Zone nevű csatornája idézte a levelet, és megerősítette a benne foglaltakat („bár a halottak számában kételkedem”). A problémákat annak tulajdonítja, hogy vannak ugyan alkalmas parancsnokok a hadseregben, a kapcsolatokkal rendelkező, gyenge képességűek rovására kiszorulnak.

A Bahmut melletti csaták továbbra is emberéleteket követelnek. Az oroszok továbbra is támadják ezt a Donyecki területen található várost, és legfeljebb csak méterekkel araszolnak előre. A térkép nem változik. Csak a veszteségek nagysága és a város változik, mely fokozatosan eltűnik, akárcsak Mariupol, Rubizsne, Popaszna vagy Szeverodonyeck.

Köszönhetően annak, hogy a hétvégén két új videó is megjelent közvetlenül a Bahmutról, képet kaphatunk arról, miként is fest a helyzet a városban és annak kapui előtt. Az első felvétel ukrán katonák telefonjaival készült videók montázsa, mely a város különböző részeit, köztük a lerombolt hidat is megörökíti.

A második felvételt a Ria Novosztyi orosz állami ügynökség tette közzé. Egy kis Wagner-egységet láthatunk rajta. A külváros vagy valamelyik közeli falu elpusztult családi házai mellett a videón elénk tárul a város képe is, amelyről megismerhetjük a domborzati viszonyokat. Bahmut egy része legalább sekély völgyben és alacsony dombok lejtőin terül el, ahonnan az ukrán hadseregnek jó rálátása van az orosz katonák mozgására. Érdemes odafigyelni a videó végére: orosz katonák optimistán integetnek egy lövészárokból. Az ukrán drónok felvételei azonban kifejezetten erről a területről érkeznek, és szó szerint ilyen helyekre vadásznak, hogy gránátokat dobjanak rájuk.

A herszoni helyzet még mindig megoldásra vár. Még a mostani hét elején sem lehet tudni, hogy mi fog történni Herszonban. Az oroszok mozgása

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Csatlakozzon előfizetőinkhez

Harctéri napló

Orosz–ukrán háború

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

Második próbálkozásra sem sikerült megnyitni a parlament rendkívüli ülését, amelyet az OĽaNO kezdeményezett, a képviselők kedden 9:00-kor ismét megpróbálják megnyitni azt. Az ülés megnyitásánál 68 képviselő volt jelen az OĽaNO, a Sme rodina, a Demokrati és az ĽSNS soraiból. A Smer, a Hlas, a Republika és az SaS képviselői távol maradtak.

Igor Matovič (OĽaNO) még nem egyezett meg Ódor Lajos miniszterelnökkel, hogy mikor találkoznak, de a pártelnök megerősítette, hogy részt vesz a tárgyaláson. Arra a kérdésre, hogy jelen lesz-e a szakértői kormányról szóló parlamenti szavazáson, nem adott egyértelmű választ.

Nem vette kezdetét 10 órakor a parlament rendkívüli ülése, amelyet az OĽaNO-frakciója azt követően kezdeményezett, hogy az előzőre vonatkozó javaslatot visszavonta. A plénum nem volt határozatképes, a 150 képviselő közül 70 vett részt az ülésen, amelynek megnyitásához minősített többségre van szükség. Boris Kollár (Sme rodina) házelnök szerint 10:30-kor újra megpróbálhatják megnyitni az ülést, ha nem sikerül, kedden 9:00-kor próbálkoznak ismét.