A választási sikert a Szövetség helyi struktúrái érték el, az országos szint még messze nem végezte el a munkát, mondja Tóth Barnabás Felicián politológus

A megyei választás egyértelmű siker a Szövetség számára a politológus szerint, az önkormányzati már kevésbé, ahol előre látható kudarcokba is belefutott a párt, mint Komárom esetében.
Közel a cél! Legalább 30 ezer eurót kell összegyűjtenünk, hogy a Napunk 2024-ben változatlanul működhessen. Segíts, hogy teljesítsük a célt. Minden adományt köszönünk!
A Szövetség számára kapaszkodót nyújthat, hogy a negatív hangulat után sikerült eredményt produkálni és megmutatni, hogy működik a gépezet, a három platform képes társulni és mobilizálni a szavazókat. A politológus szerint a szlovák pártok is jobban elkezdhettek számolni a Szövetséggel, de nem könnyű feladat egy időben barátkozni Kövér Lászlóval, ezzel összhangban oroszpárti kommunikációt folytatni, és közben megpróbálni folytatni a szlovák liberális pártokkal az együttműködést.
Tóth Barnabás Feliciánnal a Szövetség eredményeit elemeztük az összevont választáson, de végül a szlovák–magyar kapcsolatokra is kitértünk.
Interjúnkban arról olvashatnak,
- a megyeivel szemben miért nem egyértelmű siker az önkormányzati választás a Szövetség számára,
- megváltoztatja-e a Szövetség megítélést a választások eredménye a szlovák politika szemében,
- mi az oka Bauer Ildikó komáromi fiaskójának,
- milyen irányt szabhat Gyimesi György számára a Szövetség jó szereplése,
- milyen logika mentén támogatja a határon túli magyar közösségeket a magyar kormány,
- fenyegeti-e törés a magyar–szlovák kapcsolatokat,
- hogyan értelmezhető a Magyar Fórum szereplése a választásokon.
Elégedett lehet a Szövetség az összevont választások eredményével? Vegyük ketté a két választást, elégedett lehet a megyei választások eredményével?
A megyei eredményeket nézve kifejezetten elégedett lehet a Szövetség. Sikerült az elmúlt másfél évtized legjobb képviselői számát hozni: 54 megyei képviselője lett a Szövetségnek. Legutóbb 2005-ben született jobb eredmény, akkor a régi MKP-nak 58 képviselője lett. A mostani eredmény tehát jobb, mint amit a magyar pártok a megosztottság, a Híd–MKP-párharc ideje alatt bármikor el tudtak érni.
Nyitra, Besztercebánya és Kassa megyében is erősödött a magyar képviselet. Több olyan járás van, ahol meglepően jó eredmény született. Külön érdemes kiemelni a Lévai járást, ahol például 2009 és 2013 között egyetlen képviselője sem volt a magyar pártoknak a megyei közgyűlésben. Legutóbb egy képviselő, Csenger Tibor került be az MKP színeiben, most pedig öt képviselője lett a pártnak. Kiemelkedően jó az eredmény a Rimaszombati és a Tőketerebesi járásokban is. Egyedül Pozsony megyében gyengült a képviselet.
A két megyei elnökjelölt, Berényi József és Csenger Tibor is jó eredményt ért el a magyar pártok korábbi eredményéhez képest. De politikai szempontból ez talán másodlagos, hiszen a jó eredmény ellenére egyiküknek sem sikerült a megválasztás közelébe kerülnie. Erre egyébként sincs sok esélye magyar jelölteknek a megyékben, mert azoknak a határait szándékosan úgy húzták meg, hogy a magyar politika ne kerülhessen többségbe.
Mi a helyzet az önkormányzati választással?
Itt kevesebb az ok az ünneplésre. Nagy siker Ipolyság, ahol Zachar Pálnak másodjára sikerült nyernie, és a képviselők számában is erősebb lett a Szövetség, és Galánta, ahol a Szövetség által támogatott független polgármester nyert, és szintén erősödött a képviselő-testületben a párt.
Kevésbé pozitív viszont a kép, ha a komáromi eredményt nézzük, amibe rengeteg pénzt és erőforrást invesztált a párt azért, hogy végül rosszabb eredményt érjen el, mint amit négy éve a Híd és az MKP külön indulva hozni tudott. Nem látszik, hogy ez a befektetett erőforrás bármilyen módon megtérült volna a párt helyi építkezésében.
Fontos arról is beszélni, hogy mi történt Nagykaposon, Nagymegyeren vagy Gútán. Nagykaposon a Szövetség polgármesterjelöltje, Kiss Kolos meg se tudta közelíteni a függetlenként induló, de korábban hidas színekben politizáló Petrikán Pétert, akit a szavazatok 78 százalékával választottak újra. A Szövetségnek a városi képviselőtestületben mindössze egy képviselője lesz, mások mellett Kiss Kolos sem került be. Ezzel szemben Petrikán Péter függetlenként bejutott a Nagymihályi járásból a Kassa megyei képviselőtestületbe is.
Nagymegyeren a Szövetségen belüli belső viták miatt a helyi MKP politikusai függetlenként indultak, jelöltjük, Soóky Marián lesz a város polgármestere a következő ciklusban. Gútán a függetlenként induló Halász Béla meglepő módon megnyerte a választást a Szövetség jelöltjeként az ötödik polgármesteri ciklusáért induló Horváth Árpáddal szemben.
Mit látunk, ha a korábbi választásokkal vetjük össze a mostani eredményeket?
A polgármesterek számában nem olyan rossz a Szövetség eredménye, bár kicsit alatta maradt annak, amit 2018-ban az MKP és a Híd elért. Ugyanakkor önkormányzati képviselők számában elég jelentős a visszaesés, 1692 helyi képviselője lett most a Szövetségnek, míg a Hídnak és az MKP-nak 2018-ban és 2014-ben is több mint kétezer képviselője lett, ha összeadjuk a két párt eredményeit. Ez a visszaesés ugyanakkor betudható annak az országos trendnek is, hogy egyre több független jelölt kerül az önkormányzatokba.
A városi képviselőtestületi eredményeken is inkább egy relatív visszaszorulás látszik. A 2018-as eredményeket nézve nagyjából kiegyenlítik egymást a rosszabb és a jobb eredmények, de 2014-hez képest mindössze két városban lett jobb az eredmény, míg sok helyen lett rosszabb. Különösen fájdalmas lehet például Érsekújvár, ahol bár nyert a Szövetség által támogatott Klein Otokár, a képviselő-testületbe egyetlen Szövetség-jelölt sem került be.
Milyen tanulságokat lehet és kellene levonnia a Szövetségnek a választási eredményekből? Következik-e ebből az eredményből bármi a majdani parlamenti választásra vonatkozóan?
Nagyon más az önkormányzati, a megyei és a parlamenti választás. Szlovákiára különösen igaz, hogy nem kell egy pártnak erős helyi struktúrákkal rendelkeznie, hogy országosan sikeres legyen. Erre az OĽaNO a legjobb példa, ami nagyon laza struktúrával és nagyon kevés taggal bír, mégis parlamenti választást tudott nyerni. Az erős helyi és megyei képviselet nem garantálja az országos sikert, ezt világosan megmutatták az MKP sorozatos kudarcai az elmúlt egy évtizedben.
A Szövetség számára azért mégis kapaszkodót nyújthat, hogy a negatív hangulat után sikerült egy jó eredményt produkálni. Ez a választás azt mutatja, hogy működik a gépezet: a Híd, az MKP és helyenként az Összefogás társulva mozgósítani tudta a szavazóikat.
Mekkora lehet a Szövetség támogatottsága?
Nincs könnyű dolgunk, ha ebből az eredményből meg szeretnénk becsülni a Szövetség országos támogatottságát. A Szövetség bő félmillió karikát kapott a megyei képviselőjelöltjeire, de ez ugye messze nem félmillió szavazó. Ha összeadjuk választókerületenként a Szövetség legsikeresebb jelöltjeinek a támogatottságát, akkor azt látjuk, hogy 116 ezren biztosan szavaztak a Szövetségre Dél-Szlovákiában.
Viszont ebből a 116 ezerből sokan szavazhattak más pártok jelöltjeire is, és biztos, hogy nem mindegyikőjüknek a Szövetség az első preferenciája a pártok között. Ha választókerületenként elosztjuk a Szövetség karikáinak a számát azzal, hogy a választók átlagosan hány jelöltet karikáztak, és ezt összeadjuk, akkor nagyjából 88 ezer szavazót kapunk. Ez alapján egy 4,5-6 százalékos támogatottságot becsülhetünk a Szövetségnek.
Ugyanakkor a megyei szintű támogatottság nem átválható egy az egyben az országos támogatottságra. A parlamenti választáson gond lehet az, hogy a Szövetség kevéssé van jelen az országos politikában és médiában, és kihívás lehet a magasabb részvétel is. Végül pedig ott olyan versenytársakkal is meg kell majd küzdeni a szavazatokért, mint például az OĽaNO, vagy a Hlas, akik a magyarlakta járásokban helyi és megyei szinten gyengébbek, de országosan erősek.
Összességében tehát a Szövetségnek van esélye a parlamentbe jutáshoz, de rezeg a léc, a sikerhez szükség lesz az erős mozgósításra, a sorok rendezésére ott, ahol most a Szövetség kudarcot vallott, és arra is, hogy a párt minél több választót meg tudjon szólítani. A konzervatív, nemzeti, vallásos, vidéki és idősödő magyar szavazókon túl másokat is meg kell szólítania a pártnak. Kevésen múlhat az 5 százalékos küszöb elérése, és számítani fognak azok a plusz szavazatok, amiket több irányból be lehet még húzni.
Potensebbnek tűnhet-e a választási szereplése után Szövetség a szlovák pártok felől nézve? Lehet-e az eddigieknél nagyobb hatása az országos politikára, tud-e nyomást gyakorolni a kormánypártra?
Amennyire látom, a szlovák közéletben volt egy meglepődés a Szövetség eredménye láttán: van itt egy országos számokat is produkálni képes párt, még ha mindez az önkormányzati és megyei választásokon is történt. Ez talán hozhat egy kicsi változást abban, hogy hogyan tekint az országos politika és média a Szövetségre, de inkább a lehetőséget láthatják a Szövetségben, hogy talán ott lehet majd az öt százalék megugrására esélyes pártok körében, nem azt, hogy biztosan a parlamentbe jutó párt lenne.
A Szövetségnek meg kell küzdenie az országos médiafigyelemért, és dolgoznia kell azért, hogy be tudjon kerülni az országos hírekbe, tudja tematizálni a közéletet. Ez parlamenten kívüli pártként nyilván nehéz feladat.
A szlovák pártokkal való együttműködés kapcsán még annyit, hogy elnézve a Pozsony megyében történteket, elmondhatjuk, hogy nem könnyű feladat egy időben barátkozni Kövér Lászlóval, ezzel összhangban oroszpárti kommunikációt folytatni, és közben megpróbálni folytatni a szlovák liberális pártokkal az együttműködést. Ez így együtt nem megy.
A korábbi interjújában azt rótta fel a Szövetségnek, hogy nem tud pártszinten tematizálni erre egyébként alkalmas ügyeket sem, mint amilyen például a Sajó szennyezése volt. Látott ezen a téren valami elmozdulást?
Nem láttam az utóbbi időben sem ilyen elmozdulást. Amit ki tudok emelni az utóbbi időből az az, hogy