Napunk newsfilter: Eddig azt hittük, csak az ukránokat segítjük fegyverekkel, most kiderült, az agresszort sem hagytuk cserben
1. Az orosz hadsereget is segíti Szlovákia. 2. Rimaszombatban nem visít a gatter. 3. Uniós rekord a magas magyar infláció.
- Rimaszombat és környéke a Napunk fókuszában. A szlovákiai magyarok történeteiről és problémáiról írunk, egyenesen a régiókból. Ezeket a dél-szlovákiai sztorikat csak nálunk találod meg.
A híreket válogatta és kommentálta Sánta Szilárd
1. Az orosz hadsereget is segíti Szlovákia
Súlyos vádak olvashatók a Denník N-es kollégák cikkében (a cikk magyar összegzése itt olvasható). A szlovák vámhatóság olyan termékek kivitelére ad engedélyt, amelyek orosz fegyvergyártó cégeknél landolnak. Ezzel pedig Szlovákia az orosz hadsereg fegyverraktárát tölti fel. A cikk szerint az Oroszországba irányuló sok ezer, katonai célra felhasználható alkatrész leszállítása akár az Európai Unió által kivetett szankciók megsértését is jelentheti.
Ukrajna mellett, Ukrajna ellen. Szlovákia vezetői példás összhangban álltak ki Ukrajna mellett. A megtámadott országot fegyverekkel is segítettük, például a Zuzana 2 önjáró löveget már bevetették az ukrán fronton. Ha beigazolódnak a cikk állításai, akkor az ukrán segítséggel párhuzamosan az orosz hadsereghez is juttatott Szlovákia olyan eszközöket, amelyeket az oroszok felhasználhattak Ukrajna ellen.
Ezen lehet és természetesen is kell szörnyülködni, ahogy azon is, hogyan működik a szlovák állam.
Az olyan termékek exportjának az engedélyeztetése, amelyek katonai és nem katonai célra is felhasználhatók, a gazdasági minisztérium hatáskörébe tartozik.
Ennek ellenére azt a választ küldte a minisztérium újságírói kérdésre, hogy nincs tudomása ilyen exoportszállítmányokról, hozzátéve, hogy Oroszország és Irán olyan országok, amelyek szankciós listán vannak, ezért az ilyen, kettős célra felhasználható áruk kiviteléhez a minisztérium engedélye szükséges.
A gazdasági minisztérium válaszában az áll, hogy ha a vámhatóság ellenőrzés során megállapítja, hogy milyen engedélyekhez kötött az ilyen típusú termékek kivitele, és amennyiben ezek az engedélyek nem állnak rendelkezésre, akkor erre az árucikkre nem állíthat ki a Pénzügyőrség exportengedélyt.
Nincs felelős. Jiří Žežulka, a Pénzügyőrség igazgatója a cikkre reagálva azt mondta, hogy ha egy árucikk nem szerepel az uniós szankciós listán, akkor ők nem tudnak beavatkozni. A gazdasági minisztériumra mutogatott, a szállítás engedélyeztetése az ő hatáskörük. A Pénzügyőrség viszont a pénzügyminisztérium alá tartozik, amely tárca nem nyilatkozott a cikkben megfogalmazott kérdésekről.
Nem valószínű, hogy a vámosok nem vették észre, hogy a szomszédban háború van. Több olyan mulasztás is történt, amelyet a most lefolytatott vizsgálatok majd az egyes érintett helyeken feltárnak. A gyanús exportszállítmányokkal a miniszterelnök és a védelmi miniszter is foglalkozik.
Elég nagy kockázatokat rejt az, ha az állam ennyire vak saját biztonsági kockázatát illetően, és legalább annyira rossz hír, ha bizonyos helyeken szándékosan félrenéznek, és könnyelműen állnak ez ilyen horderejű ügyekhez.
A cikk alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a kettős felhasználású árucikkek exportjának ellenőrzése kudarcot vallott Szlovákiában. Két kérdésre kellene gyorsan választ kapnunk: lesz-e személyes felelősségre vonás az ügyben, és hogyan próbálja az állam nagyon gyorsan korrigálni a nem működő rendszert.
2. Rimaszombatban nem visít a gatter
Még nem készült el a rimaszombati ipari park, de már elveszítette az első nagy céget, amelynek érkezését még tavaly jelentette be Richard Sulík volt gazdasági miniszter. A német Ziegler fafeldolgozó nem hozza a beharangozott negyedmilliárd eurós beruházást Gömörbe, abba a régióba, amelyben kiemelkedően magas a munkanélküliség, és minden munkahelyteremtésnek örülnek.
Eredetileg 430 új munkahely létesítését tervezte Rimaszombatban a bajor fafeldolgozó, de most kiderült, hogy már a tervezési fázisnál átsiklottak néhány fontos részlet fölött. A Zieglernek óriási nyersanyagigénye lett volna, amely igényt nem lehet a szlovákiai piacról kielégíteni.
Bajor faéhség. A német cég terveiben az állt, hogy egymillió köbméter fát fog feldolgozni, elsősorban fenyőre lett volna szükségük. Szemléltetésképpen: ez a mennyiség meghaladja Szlovákia teljes fakitermelésének a 12 százalékát. Arra az esetre, ha nem sikerülne az ipari parkban megtelepedni, azt tervezte a Ziegler, hogy felvásárol egy losonci nagy fűrésztelepet, és így veti meg a lábát a szlovákiai piacon. Ez a terv azonban dugába dőlt.
Nincs ok pánikra, nyugtatgatott mindenkit Richard Sulík, és elmagyarázta, hogy nem baj a német befektető visszalépése, mivel máris egy újabb beruházó tűnt fel a horizonton.
Az 500 munkahelyet ígérő elektrotechnikai cégről egyelőre keveset tudni, de a volt gazdasági miniszter rögtön összevetette a német fafeldolgozóval, amely összevetésből egyértelműen az új érkező került ki győztesen. Az szerinte kevesebb helyet foglal el, több munkahelyet alakít ki (ötszázat), nem szemetel olyan sokat és alacsonyabb zajszinttel jár a munkavégzés.
A kormány vállaltan prioritásként kezeli a hátrányos helyzetű régiókat, amelyek közé a Rimaszombati járás is tartozik. Ennek a tervnek a része
