Napunk

Harctéri napló (253. nap): A Vuhledar melletti orosz támadást a sár és a jelentős veszteségek állították meg. A tengerészgyalogosok két nap alatt több katonát veszítettek, mint Csecsenföldön

Fotó – ukrán hadsereg
Fotó – ukrán hadsereg

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

  • Vérbe és sárba fulladt az újabb orosz támadás – a Vosztok zászlóalj parancsnoka elmagyarázza, mi történt.
  • Valami történik Herszonban, de az oroszok gyors visszavonulására nincs bizonyíték.
  • A szélsőséges nézeteket valló Dugin a Kremlbe jár, ez pedig nem jó jel.
  • A nap térképe – Herszon és környéke.
  • A nap videói – a Zuzana 2 először látható harcban; egy elhagyott orosz ellenőrzőpont Herszonban; a Moszkva melletti fogolytáborban az ukránokat orosz dalok éneklésére kényszerítik; Ukrán temető – a veszteségek láthatóan hatalmasak.

A szövegben szereplő információk a harcok november 3-i, csütörtöki állását mutatják. Az aktuális helyzet némely helyszínen már eltérhet ettől.

Vérbe és sárba fulladt az újabb orosz támadás – a Vosztok zászlóalj parancsnoka elmagyarázza, hogy mi történt. A hét elején orosz források jelentős támadásról és sikerről számoltak be a Vuhledar melletti Pavlivka faluban. Egy lehetséges orosz előretörés ebben az irányban fenyegetést jelentene az ukrán front délkeleti csúcsára, és az oroszok számára hozzáférhetővé válna az a fontos vasútvonal, amelyet az ukrán tüzérségi állásokhoz való közelsége miatt nem tudnak használni.

Az orosz hadsereg egyébként már valamikor áprilisban vagy májusban bejelentette Vuhledar elfoglalását, de a mai napig nem érte el még a határát sem. Ennyit az állításai hitelességének margójára.

Az orosz forrásokat kezdetben lázba hozta egy olyan fontos győzelem ábrándja, amelyre az oroszoknak nagy szükségük van a sorozatos súlyos vereségek után. Pénteken jóval óvatosabb hangnemben nyilatkoztak. Egyelőre nyugodtan kijelenthető, hogy az orosz előrenyomulás drámai körülmények között megállt. Ezt orosz források is megerősítik.

Az egyik ilyen forrás Alekszandr Hodakovszkij. Egy évvel ezelőtt az SZBU, az ukrán titkosszolgálat Alfa különleges egységének a parancsnoka volt. Átpártolt az orosz oldalra, és a Vosztok zászlóalj parancsnoka lett. Csütörtökön ebből a pozícióból a Telegram-csatornáján a következőket írta a Vuhledar elleni támadásról:

„Valószínűleg a hallgatásomból már kiderült, hogy a Vuhledar elleni offenzíváról még nem sokat lehet írni.” A továbbiakban kifejtette, hogy ennek két oka van: az első a sár, a második a földrajzi viszonyok. – Nem maga Pavlivka járhatatlan, hanem a hozzá vezető utak. Hodakovszkij szerint az ukránok kézben és tüzérségi tűz alatt tartják azokat a bekötőutakat, amelyek mentén az orosz utánpótlás szó szerint csak kúszva érkezik.

„Végül minden megtorpant egy holtponton” – írja Hodakovszkij, mondván, igazat kell adni az ellenségnek, aki azokon a helyeken, ahol az offenzívát várjuk, nem veti magát fejjel a sárba, hanem kivárja a jobb körülményeket.”

Nem világos, hogy a Vosztok parancsnoka a Zaporizzsjai vagy a Herszoni területre célzott, állítása azonban összhangban van azzal, amiről az oroszok már régóta beszélnek – mégpedig egy nagy ukrán támadásról.

A támadás jelenlegi állásáról még rosszabb képet fest Alekszej Szukonkin katonai riporter.

Még október 30-án, vasárnap azt írta, hogy „nagy csata folyik” Pavlivkáért, és a tengerészgyalogosok is haladnak előre. November 2-án, szerdán este már arról számolt be, hogy az ebből az irányból érkező tisztek azt mondták neki a pavlivkai hadműveletről, hogy: „Az ország vagy 122 milliméteres gránátokat, vagy koporsókat fog tömegesen gyártani.”

Szukonkin azt állítja, hogy a hadművelet „két nap alatt több tengerészgyalogos életét követelte, mint az első csecsenföldi háború”.

Rob Lee hadtörténész és orosz katonai szakértő szerint 1994 és 1996 között az említett háborúban 63 tengerészgyalogos halt meg.

Valami történik Herszonban, de az oroszok gyors visszavonulására nincs bizonyíték. Csütörtökön képes bizonyíték jelent meg egy újabb, a Herszoni területen található falu felszabadításáról. A Herszontól körülbelül 50 kilométerre található falut Malá Szejdeminuhának hívják, felszabadítása azonban közvetlenül nem befolyásolja a városban zajló eseményeket.

Tegnap eltűnt egy orosz zászló az egyik közigazgatási épületről, a helyi lakosok pedig arról számolnak be, hogy az orosz hadsereg több ellenőrzőpontot is elhagyott a városban és környékén. Itt például egy busz utasai tapsolnak, amikor észreveszik, hogy az egyik ilyen ellenőrzőpont üres:

Ugyanakkor az oroszok és a kollaboránsok arra utaló jeleket küldenek, hogy a Dnyipro keleti partjára vonulnak. Az ukránok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ez valószínűleg blöff.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Harctéri napló

Orosz–ukrán háború

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak