Másképp viszonyulnak az LMBT+-emberekhez Szlovákiában, mint Magyarországon?

A Szlovákiában mért adat a legalacsonyabb az egész EU-ban, a magyaroké sem volt nevezhető sokkal jobbnak, ha figyelembe vesszük, hogy az EU átlaga 76 százalék ebben az időben. A legelfogadóbbak a svédek, ahol a megkérdezettek 98 százaléka értett egyet ezzel az állítással.

A jelenség okait a szakemberek elsősorban a politikusok és az egyház által beszélt nyelvben, a közbeszédben látják. Vagyis nem a vallás önmagában jelent gondot ebben a kérdésben, hiszen akkor olyan mélyen vallásos országok, mint amilyen Írország, Spanyolország vagy Ausztria, szintén rosszul szerepeltek volna ebben a felmérésben.

Jana Fúsková pszichológus szerint nagy szerepe van annak, hogy Szlovákiában az egyház képviselői nyilvánosan negatívan beszélnek az LMBT+-emberekről, illetve „a szexuális orientációt és a nemi identitást egyfajta meggyőződésre, elfogadhatatlan életmódra redukálják”.

Példaként Marián Kuffa katolikus papot lehet említeni, akinek a szájából a .týždeň című hetilap Homoszexuális emberek – a nemzet kiirtása? című videójában többször is elhangzik, hogy a „melegek és a leszbikusok olykor rosszabbak, mint a gyilkosok”.

De Magyarországon sem jobb a helyzet. 2016-ban a katolikus egyház aláírásgyűjtést szervezett az azonos neműek házassága és gyerekvállalása ellen. Vagy gondoljunk a nagy hatású, azóta kiégés miatt visszavonult Hodász András gondolataira a melegek gyógyításáról.

A közbeszéd erőteljesebb alakítói azonban a politikusok. Mindkét ország alkotmányában a családot a férfi és a nő kapcsolataként írják le. Emellett Szlovákiában még mindig nincs törvény a regisztrált partnerségről, az LMBT+-emberek életét megnehezíti, hogy ez a terület szinte teljesen kimarad a törvényekből. Az EU-ban egyébként Szlovákiával együtt hat ilyen ország van.

Magyarországon ugyan van törvény a regisztrált partnerségről, de elfogadták a putyini mintára készült ún. pedofiltörvényt, mely összemossa a pedofíliát a genderkérdéssel, illetve más hatásai mellett ellehetetleníti a fiatalkori felvilágosítást ebben a kérdésben. S akkor még a magas politikai tisztséget betöltő szereplőkről, mint Kövér László, Semjén Zsolt, Boris Kollár vagy épp Igor Matovič nem is beszéltünk.

Andrej Findor szociológus úgy véli, hogy az LMBT+-emberek iránti előítéletek erős jelenléte Szlovákiában annak az általános értékorientációnak tudható be, melyre a demokrácia rövidsége, illetve azoknak a politikai hagyományoknak a hiánya nyomja rá a bélyegét, melyek a toleranciát és az egyén jelentőségét magasa értékelik.

Sokat mond például a társadalom állapotáról az, hogy a megkérdezettek csupán kicsivel több mint 10 százaléka volt meggyőződve arról, hogy a gyerekeknek az azonos nemű párok is olyan minőségű életet tudnak kínálni, mint a heteró család. Ezt mutatta ki legalábbis a Focus 2019-es kutatása.

A valóság az, hogy az azonos nemű párok által nevelt gyerekek semmiben nem szenvednek hiányt.

Mit mutatnak a 2022-es mérések Szlovákiában?

Az Eurobarometer méréseivel nem összehasonlítható módszereket használt az Ipsos a Denník N számára végzett kutatásban. Ezt figyelembe véve lehet érteni azokat az adatokat, amelyek az LMBT+-emberek megítéléséről ez utóbbi kutatásból származnak.

Az Ipsos azt vizsgálta október 18. és 21 között, tehát a Tepláreňben történt gyilkosságok után, miként vélekednek a megkérdezettek a regisztrált partnerség és az azonos neműek házasságának intézményéről, arról, hogy örökbefogadás esetén ne legyen szempont az örökbefogadó pár neme, hogy a politikusok felhagyjanak-e az LMTB+-emberek elleni támadásokkal, büntethető legyen-e az LMTB+-emberek diszkriminálása, illetve hogy örökölhessenek-e egymás után az azonos neműek, megnézhessék-e egymás egészségügyi dokumentációját, majd ezt bontotta tovább például kor, pártpreferencia és vallásosság tekintetében.

Regisztrált partnerség

Eszerint a regisztrált partnerséget többen támogatják, mint ellenzik: 48,7 százalék van mellette (amiből 19,7 határozottan, 29 százalék pedig inkább támogatja), 39 százalék pedig ellenzi (ezek közül 23,3 határozottan, 15,7 százalék pedig inkább ellenzi).

Ezt az értéket jelentősen befolyásolja a megkérdezettek kora és az, hogy hívők-e. A 18 és 29 év közöttiek esetében 63 százaléknak nincs különösebb kifogása ellene, míg nem egész 23 százalék van ellene. A 30 és 39 közöttiek esetébe 49,4 van mellette és majdnem 40 százalék ellene. A negyvenesek közt ugyanannyian vannak mellette, mint ellene, mind a két értéket 41 százalék körülire mérték. Ennél megengedőbb az 50–65 korosztály, mely esetében közel 45 százalék van mellette és közel 37 ellene. A 65+ megint csak tiltóbb, 41 százalék mellette és 42 ellene.

Ennél jelentősebb eltérés van azonban a tekintetben, hogy a megkérdezettek hívők-e. A hívők 43 százaléka támogatja a regisztrált partnerséget, 44 százaléka viszont nem. A nem hívők esetében a támogatók aránya 65 százalék, az ellenzőké pedig 26 százalék.

Az értékorientáció fontosságát ebben a kérdésben az is alátámasztja, hogy a pártpreferenciák szerint miként oszlanak meg a támogatók és az ellenzők. Ezekből kiderült, hogy az SaS és a PS szavazói nyitottabbak, az előbbiek közül több mint 92, utóbbiak közül kicsivel kevesebb mint 90 százalék van a regisztrált partnerség mellett. Ezzel szemben a szélsőséges Republika és a keresztény Kereszténydemokrata Mozgalom szavazói közül 22, illetve 24 százalék támogatja csupán.

Érdekesség, hogy annak ellénere, hogy a pártvezér, Boris Kollár sértőn nyilatkozott az LMBT+-emberekről, a Sme rodina szavazói nagy arányban támogatják a regisztrált partnerséget, 56,4 százalék támogatja, 33 nem.

A parlamenti pártok közül az OĽaNO választói 46 százalék igennel állnak 49 nem ellenében. Viszonylag magas a támogatottság a Hlas szavazói közt: 49 százalék igen, 37 nem, míg a Smernél fordítva van, 38 mellette, 53 ellene.

Azonos neműek házassága

Az azonos neműek házassága tekintetében már nem volt ilyen támogatottság.