Másképp viszonyulnak az LMBT+-emberekhez Szlovákiában, mint Magyarországon?

A Szlovákiában mért adat a legalacsonyabb az egész EU-ban, a magyaroké sem volt nevezhető sokkal jobbnak, ha figyelembe vesszük, hogy az EU átlaga 76 százalék ebben az időben. A legelfogadóbbak a svédek, ahol a megkérdezettek 98 százaléka értett egyet ezzel az állítással.

A jelenség okait a szakemberek elsősorban a politikusok és az egyház által beszélt nyelvben, a közbeszédben látják. Vagyis nem a vallás önmagában jelent gondot ebben a kérdésben, hiszen akkor olyan mélyen vallásos országok, mint amilyen Írország, Spanyolország vagy Ausztria, szintén rosszul szerepeltek volna ebben a felmérésben.

Jana Fúsková pszichológus szerint nagy szerepe van annak, hogy Szlovákiában az egyház képviselői nyilvánosan negatívan beszélnek az LMBT+-emberekről, illetve „a szexuális orientációt és a nemi identitást egyfajta meggyőződésre, elfogadhatatlan életmódra redukálják”.

Példaként Marián Kuffa katolikus papot lehet említeni, akinek a szájából a .týždeň című hetilap Homoszexuális emberek – a nemzet kiirtása? című videójában többször is elhangzik, hogy a „melegek és a leszbikusok olykor rosszabbak, mint a gyilkosok”.

De Magyarországon sem jobb a helyzet. 2016-ban a katolikus egyház aláírásgyűjtést szervezett az azonos neműek házassága és gyerekvállalása ellen. Vagy gondoljunk a nagy hatású, azóta kiégés miatt visszavonult Hodász András gondolataira a melegek gyógyításáról.

A közbeszéd erőteljesebb alakítói azonban a politikusok. Mindkét ország alkotmányában a családot a férfi és a nő kapcsolataként írják le. Emellett Szlovákiában még mindig nincs törvény a regisztrált partnerségről, az LMBT+-emberek életét megnehezíti, hogy ez a terület szinte teljesen kimarad a törvényekből. Az EU-ban egyébként Szlovákiával együtt hat ilyen ország van.

Magyarországon ugyan van törvény a regisztrált partnerségről, de elfogadták a putyini mintára készült ún. pedofiltörvényt, mely összemossa a pedofíliát a genderkérdéssel, illetve más hatásai mellett ellehetetleníti a fiatalkori felvilágosítást ebben a kérdésben. S akkor még a magas politikai tisztséget betöltő szereplőkről, mint Kövér László, Semjén Zsolt, Boris Kollár vagy épp Igor Matovič nem is beszéltünk.

Andrej Findor szociológus úgy véli, hogy az LMBT+-emberek iránti előítéletek erős jelenléte Szlovákiában annak az általános értékorientációnak tudható be, melyre a demokrácia rövidsége, illetve azoknak a politikai hagyományoknak a hiánya nyomja rá a bélyegét, melyek a toleranciát és az egyén jelentőségét magasa értékelik.

Sokat mond például a társadalom állapotáról az, hogy a megkérdezettek csupán kicsivel több mint 10 százaléka volt meggyőződve arról, hogy a gyerekeknek az azonos nemű párok is olyan minőségű életet tudnak kínálni, mint a heteró család. Ezt mutatta ki legalábbis a Focus 2019-es kutatása.

A valóság az, hogy az azonos nemű párok által nevelt gyerekek semmiben nem szenvednek hiányt.

Mit mutatnak a 2022-es mérések Szlovákiában?

Az Eurobarometer méréseivel nem összehasonlítható módszereket használt az Ipsos a Denník N számára végzett kutatásban. Ezt figyelembe véve lehet érteni azokat az adatokat, amelyek az LMBT+-emberek megítéléséről ez utóbbi kutatásból származnak.

Az Ipsos azt vizsgálta október 18. és 21 között, tehát a Tepláreňben történt gyilkosságok után, miként vélekednek a megkérdezettek a regisztrált partnerség és az azonos neműek házasságának intézményéről, arról, hogy örökbefogadás esetén ne legyen szempont az örökbefogadó pár neme, hogy a politikusok felhagyjanak-e az LMTB+-emberek elleni támadásokkal, büntethető legyen-e az LMTB+-emberek diszkriminálása, illetve hogy örökölhessenek-e egymás után az azonos neműek, megnézhessék-e egymás egészségügyi dokumentációját, majd ezt bontotta tovább például kor, pártpreferencia és vallásosság tekintetében.

Regisztrált partnerség

Eszerint a regisztrált partnerséget többen támogatják, mint ellenzik: 48,7 százalék van mellette (amiből 19,7 határozottan, 29 százalék pedig inkább támogatja), 39 százalék pedig ellenzi (ezek közül 23,3 határozottan, 15,7 százalék pedig inkább ellenzi).

Ezt az értéket jelentősen befolyásolja a megkérdezettek kora és az, hogy hívők-e. A 18 és 29 év közöttiek esetében 63 százaléknak nincs különösebb kifogása ellene, míg nem egész 23 százalék van ellene. A 30 és 39 közöttiek esetébe 49,4 van mellette és majdnem 40 százalék ellene. A negyvenesek közt ugyanannyian vannak mellette, mint ellene, mind a két értéket 41 százalék körülire mérték. Ennél megengedőbb az 50–65 korosztály, mely esetében közel 45 százalék van mellette és közel 37 ellene. A 65+ megint csak tiltóbb, 41 százalék mellette és 42 ellene.

Ennél jelentősebb eltérés van azonban a tekintetben, hogy a megkérdezettek hívők-e. A hívők 43 százaléka támogatja a regisztrált partnerséget, 44 százaléka viszont nem. A nem hívők esetében a támogatók aránya 65 százalék, az ellenzőké pedig 26 százalék.

Az értékorientáció fontosságát ebben a kérdésben az is alátámasztja, hogy a pártpreferenciák szerint miként oszlanak meg a támogatók és az ellenzők. Ezekből kiderült, hogy az SaS és a PS szavazói nyitottabbak, az előbbiek közül több mint 92, utóbbiak közül kicsivel kevesebb mint 90 százalék van a regisztrált partnerség mellett. Ezzel szemben a szélsőséges Republika és a keresztény Kereszténydemokrata Mozgalom szavazói közül 22, illetve 24 százalék támogatja csupán.

Érdekesség, hogy annak ellénere, hogy a pártvezér, Boris Kollár sértőn nyilatkozott az LMBT+-emberekről, a Sme rodina szavazói nagy arányban támogatják a regisztrált partnerséget, 56,4 százalék támogatja, 33 nem.

A parlamenti pártok közül az OĽaNO választói 46 százalék igennel állnak 49 nem ellenében. Viszonylag magas a támogatottság a Hlas szavazói közt: 49 százalék igen, 37 nem, míg a Smernél fordítva van, 38 mellette, 53 ellene.

Azonos neműek házassága

Az azonos neműek házassága tekintetében már nem volt ilyen támogatottság. A megkérdezettek 32 százaléka volt mellette, és 56 százalék ellene. Ha a hit kérdése felől közelítünk, akkor azt látjuk, hogy a hívők 39,6 határozottan, 22,1 százaléka inkább ellene van, vagyis összesen majdnem 62 százalék ellenzi. A nem hívők esetében 47 százalék egyetért, 42 százalék pedig ellene van.

A pártok szavazóit tekintve pedig megint csak a PS és az SaS végzett elöl, előbbi esetében 64 százalékos a házasság támogatottsága, utóbbinál 49. A többi párt szavazói nagy mértékben elutasítják ezt a lehetőséget.

A minimalista változat, amire a jelenlegi parlamenti viszonyok közt lehetőség van, az az, hogy a nem házas párok örökölhessenek egymás után és a másik egészségügyi dokumentációjába belenézhessenek. Nem sok segítséget jelent, mert csak két élethelyzetre reagál a sok lehetséges közül. Ezt a változatot a választók közül is sokan támogatják, a válaszadók 59,5 százaléka, és 24,9 van ellene.

De akad olyan párt, mely választóinak ez is sok, ezt sem adnák meg. Ilyen például a Republika és a Kereszténydemokrata mozgalom, ott 38 százalék utasítaná el, de ezt tenné az OĽaNO szavazóinak 30 és a Smer szavazóinak 25 százaléka.

Az örökbefogadást tekintve meglehetősen konzervatív a szlovákiai társadalom, a megkérdezettek mindössze 29,4 százaléka támogatja, és 58 százaléka ellene van. A hívők 66 százaléka, a nem hívők 44 százaléka nem támogatja az örökbefogadást, ellenkezőleg, az előbbiek 24, az utóbbiak szintén 44 százaléka támogatja.

A pártszavazók közül megint csak a PS és az SaS szavazói a legelfogadóbbak, több mint felük gondolja így, és a Republika, valamint a Kereszténydemokrata mozgalom a legelutasítóbb 85 százalékkal, de az OĽaNO vagy a Smer választóinak kétharmada is hasonlóan vélekedik.

Magyarország 2022 tavaszán

Magyarországon 2022. április 3-án a választásokkal egy időben volt egy, végül érvénytelennek bizonyuló népszavazás is, melyen négy kérdést tettek fel a kiskorú gyerekek szexuális nevelésével és nemváltó műtéttel kapcsolatban. Az Amnesty International Magyarország és a Háttér Társaság, illetve 11 másik civil szervezet közös, #érvénytelenül kampánya előtt az előbbi kettő országos reprezentatív közvélemény-kutatást is végeztetett a Mediánnal. Itt még nyilvánvalóbb a módszertani különbség az Eurobarometer méréseihez képest.

A Medián februári mérése szerint a teljes népesség 41%-a nem tervezett részt venni, az ellenzéki szavazók majdnem fele pedig érvénytelenül akart szavazni. A kormánypárti szavazók sokkal fontosabbnak tartották a népszavazást, mint az ellenzéki vagy a bizonytalan szavazók. Ez a kormány alakította közbeszéddel szembeni ellenállás megmutatkozott a mért adatokban is.

A közvélemény-kutatásból, pontosabban annak publikált eredményeiből többféle dolgot megtudhatunk. Például, hogy a megkérdezettek 46 százaléka ismer személyesen LMBT+-embert, és 73 százaléka elutasítja azt a kormány által hangoztatott állítást, hogy a meleg és leszbikus emberek megrontanák a gyermekeket.

A házassági egyenlőséget, vagyis az azonos neműek házasságát 59 százalék támogatja. Összehasonlítva a mostani szlovákiai kutatás hasonló adatával, mely szerint csak 32 százalék támogatja azt, jelentős különbséget látunk. Főleg, ha hozzávesszük, hogy 2019-ben az Amnesty szerint Magyarországon az azonos neműek házasságát még csak 33 százaléka támogatta. 2021-ben pedig, ugyancsak az Ipsos mérése szerint, 46 százalék.

Ugyanakkor az Eurobarometer hivatkozott kutatása 2019-ben azt mérte, hogy az EU lakosságának 69 százaléka nem lát problémát az azonos neműek házasságában.

Ki a jó szülő? Ki nevel?

A Medián felmérése azt is megmutatta, hogy a megkérdezettek 69 százaléka szerint az azonos nemű párok is lehetnek jó szülők. Megint csak nem lehet teljes mértékben összehasonlítani, hiszen a szlovák kutatásban örökbefogadásról volt szó, de talán ezzel együtt is látszik, hogy az adoptálást érintő, 30 százalékot sem elérő szlovák adat egy zártabb társadalmat ír le.

Gyerekekről lévén szó, hangsúlyt kapott a Medián kutatásában a nevelés kérdése, hiszen a népszavazás kérdései is ezt taglalták, illetve az elfogadott LMBT+-ellenes törvényekben, valamint a kormány retorikájában is hangsúlyos ez a rész.

Mindenekelőtt nézzük meg ismét az Eurobarometer adatait. 2019-ben az EU polgárai úgy gondolták, hogy az iskolákban beszélni kellene a szexuális diverzitásról, mégpedig a következő arányban. 71 százalék gondolta úgy, hogy a szexuális orientáció legyen benne a tananyagban, 65 százalék azt, hogy legyen szó benne a transzgenderről, és ugyanennyi az interszex témáját is oktatná.

A 2022 tél végi magyarországi kutatás szerint 66 százalék szerint az a helyes, ha a szexuális kisebbségekről a tananyag keretében tanulnak a diákok, 82 százalék szerint a fiatal életkora és érettségi szintje alapján lehet meghatározni, mikor és hogyan hall a témáról.

A közvélemény-kutatás egy tudományosan bizonyított tényre is rákérdezett. A kutatások alapján kijelenthető, hogy a szexuális sokféleség látványa vagy a róla való beszéd, nem tesz senkit LMBT+-emberré. A Medián felmérése arra is rákérdezett, hogy elhiszi-e azt, hogy meleggé lehet válni attól, ha valaki erről hall az iskolában. 83 százalék felelte azt, hogy nem hiszi el.

Szlovákiában ez a kérdés nem olyan fontos még, hiszen nincs róla szó a közbeszédben meghatározó mértékben.

Összegzés

Az LMBT+-emberek elfogadását nézve Magyarországon sokat javult a helyzet. Történt mindez a masszív propaganda ellenére, mely főleg a kormánypárti szavazókat éri el. A társadalom másik felében pedig akár egyfajta protestjelleget is ölthet ez a kérdés, de fontos szerepet játszik a generációs különbségek növekedése is.

Szlovákiában a Vár úti terrorcselekmény után végezték el a kutatást, ennek ellenére sem tapasztalható lényeges elmozdulás a 2019-es eurobarometeres adatokhoz képest, ahogy a közbeszédben sem.