Napunk

Csontváryt illegális pálinkakereskedelemmel vádolták Gácson. A festő nógrádi kötődéseiről

Csontváry A Tengerparti sétalovaglás című festménye is Gácsról került elő. Fotó - Ibos Emese
Csontváry A Tengerparti sétalovaglás című festménye is Gácsról került elő. Fotó – Ibos Emese

Csontváry Kosztka Tivadar születésének 170. évfordulójára készülhet el az az emlékház, mely Gácson állítana emléket a festőnek. Csontváry 33 éven keresztül élt, dolgozott, illetve vissza-vissza tért a Losonctól mindössze nyolc kilométerre fekvő faluba.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Egy szlovák‒magyar interreges projekt (Gács‒Salgótarján) keretében készül a Csontváry emlékház – látogatóközpont, amelyet eredetileg idén szeptemberben adtak volna át, de a szlovák hivatalok késlekedése miatt fél évet késik a projekt. 2023-ban viszont méltóképpen emlékezhetnek meg Csontváry születésének 170. évfordulójáról Nógrádban.

A házban Csontváry emlékezete mellett néprajzi, ipar- és helytörténeti bemutató is helyet kap. Csontváry életművét festményeinek, levelezésének és írásainak reprodukcióin, az életét magyar‒szlovák‒angol nyelvű tájékoztató paneleken, és úgynevezett infoboxokon keresztül ismerheti meg a nagyközönség.

Az Emlékházat az egykori gácsi óvoda épületében alakítják ki, melynek létrehozását Kosztka Tivadar is segítette. Bár ma is áll egykori gyógyszertárának épülete, a korabeli nagy kert egy részével együtt, de magántulajdonban van. Az épület előtt 2019 júliusában helyeztek el egy emléktáblát.

Írásunkból kiderül, hogy:

  • a neves festő közéleti szerepvállalásától valószínűleg konfliktusos természete miatt vonult vissza, gyógyszerésztársai mellett a Gácson élő Forgách családdal is vitába keveredett,
  • jó néhány festménye, vázlata, hagyatéka egy része Gácson vált a lángok martalékává,
  • a pandémia miatt késlekedik egy Csontváryról készült életrajzi-dokumentumfilm bemutatása .

Kosztka Tivadar (azaz Csontváry) 1884. december 14-én nyitotta meg a gyógyszertárát Gácson, a település első gyógyszerésze lett. „1882-ben Munkácsy Pilátusát látom, s Párizsba kívánkoztam. Párizsban a Bruck műtermében tudom meg, hogy Munkácsy egy hosszabb időre távol van, akivel meg akartam beszélni a dolgomat, de időközben mert az Egyetértésben olvasám, hogy hazámban minden okleveles gyógyszerésznek joga van egy gyógyszertár felállítására” – olvasható az egyik jegyzetében.

„Egy ízben azonban a kávéházban üldögélve az Egyetértés jött a kezembe ahol olvasom Tisza Kálmán újabb rendeletét a gyógyszertárak létesítésére nézve. Hirtelen támadt a tervem kisebb helyen gyógyszertárat nyitni s a független megélhetést biztosítani. Így kerültem ismét haza s Gácson folyamodtam gyógyszertár-engedélyért” írja egy másikban.

„Azt, hogy az akkori lehetőségek közül miért éppen Gácsot választotta, eddig nem sikerült kinyomoznom, de talán szerepet játszott benne a festői szépségű környezet, hogy nem volt iránta nagy érdeklődés. Az biztos, hogy semmilyen családi kötődése nem volt az akkori városhoz, járási székhelyhez” ‒ részletezte portálunknak Puntigán József, aki 1982-től kutatja a Napút titokzatos festőjének nógrádi kötődéseit.

Egykori háza előtt 2019 júniusában emeltek emléket a festőnek. Fotó – Ibos Emese

Nógrádi kötődéséről kevesen tudtak

„Azt, hogy Csontvárynak milyen szoros kötődése van Nógrádhoz, a képzőművészettel foglalkozó kutatókat és szakembereket leszámítva csak kevesen tudták. Írásaiban Csontváry is csak kevés figyelmet szentel neki: »A Gácson töltött tíz esztendőt, mely a magyar közművelődésre is befolyással volt s azt a küzdelmet sem ecsetelem, mely az anyag megszerzésénél előállott, csupán azt írom ide, hogy amikor a szűkös jövedelem napi négy koronát már elérte, vállalkoztam a festői terv keresztülvitelére…« – olvasható az úgynevezett Nagy önéletrajzában. A többi ide vonatkozó jegyzetében sem árul el sokkal többet. Az első gácsi látogatásom alkalmával az akkori polgármester is rám csodálkozott, hogy kit és mit keresek” ‒ emlékszik vissza a kezdetekre Puntigán József.

A jelenlegi polgármesterrel, Alexander Udvardyval, 2012-ben találkozott először Puntigán, gyorsan szót értettek, neki nem kellett elmagyarázni, ki is volt Csontváry. Az együttműködésük is ekkor kezdődött. Egy falunap keretében kültéri kiállítás állítottak össze, a Községi Hivatal kerítésén és az épület aulájában számos festmény reprodukcióját láthatták az érdeklődők, beleértve Csontváry életrajzát is. Akkor készült el a hivatal mellett álló emlékoszlop. Puntigán József akkor szervezte meg az első Csontváry konferenciát Losoncon, és az akkori együttműködésük indította el a mostani programot.

Az egykori óvoda átalakításán már dolgoznak Gácson. Fotó – Ibos Emese

Rámutat, hogy Csontváry gácsi és losonci jelenléte nem csak az általa megjelölt 10 évre korlátozódik, hanem 1884-től a haláláig tartott. Sőt, azon túl is, hiszen az életművébe besorolt alkotások közel harmada a gácsi gyógyszertára padlásáról került elő.

Alig maradt személyes tárgy utánna

„Hihetetlenül izgalmas megismerni, feltárni a festő életének és alkotásainak sok tekintetben eddig ismeretlen »sorstörténetét«. Erről sok minden kiolvasható a Csontváry a sors által megmentett írásos jegyzetekből és levelezésből, a korabeli nógrádi és országos sajtóból, a gyógyszerészi lapokból, valamint az életével és munkásságával foglalkozó művészettörténészek (Mezey Ottó, Németh Lajos) hagyatékából. Számos érdekesség kiderül Zombori Lajos, Keszeli Ferenc, Németh István gácsi látogatásait bemutató írásaiból is” – mondja Puntigán.

A gácsi patika épületét leszámítva Csontváry Gácson és Losoncon eltöltött idejéből, a gyógyszertárból, csak nagyon kevés tárgy maradt meg (főleg gyógyszerész, a nevével ellátott vagy anélküli üvegecskék, szódásüveg, keretmaradványok, a pecsétje lenyomata), de ezek nagy többsége magántulajdonban van.

Van egy feltevés arról, hogy patikájának a berendezése Voda Gusztáv losonci gyógyszerészhez került. A gyógyszertárat még Csontváry halála előtt Székely Sándortól, a Csontváryt ismerő, Felkáról származó Cornidesz Károly gyógyszerész vásárolta meg, aki 1922-ben a település központjába helyezte át a patikát és berendezését. Utóbbi halála után (1932) kerülhetett Voda Gusztávhoz, de ennek nincs írásos bizonyítéka. Ez a berendezés ma a losonci Városi Múzeumban van.

Bemutatásra váró film

Csontváryt Szlovákiában alig ismerik, de bármilyen meglepő, az első életrajzi dokumentumfilm szlovák nyelven készült „Kto je Csontváry” (Ki Csontváry) címmel 1968-ban a Szlovák Televízió akkortájt létrejött kassai stúdiójában. Rendezője Štefan Makara, ő írta a forgatókönyvet is. (A hasonló hangvételű magyar nyelvű filmre még 12 évet kellett várni – Csontváry címmel készült el Huszárik Zoltán rendezésében 1980-ban). A szlovák film kiváló, követi Csontváry életét, s ennek részeként bemutatja Gácsot és az akkori állapotában Csontváry gyógyszertárnak épületét, az abban működő szeszfőzdét és a gyógyszertár berendezését is.

„A kassai ATARAX filmstúdió közreműködésével 2019‒20-ban elkészült egy egyórás ugyancsak életrajzi-dokumentumfilm, amelyben a legilletékesebb Csontváry-szakértők is megszólalnak. A teljesség igénye nélkül említhetem a pécsi Csontváry Múzeum létrehozóját, Romváry Ferencet (Pécs), a Csontváry festmények egyik restaurátorát, Czakó Ferencet (Pécs), a Csontváry életmű megmentőjének, Gerlóczy Gedeon hagyatékának kezelőjét, Gerlóczy Gábort (Budapest), Bellák Gábort (Budapest), a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténészét, W. Barna Erika (Kecskemét) grafológust. Kieselbach Tamást, a budapesti Kieselbach Galéria és Aukciós Háza tulajdonosát és vezetőjét. A film bemutatását a járványügyi intézkedések nem tették lehetővé. Hittel reménykedem abban, hogy a filmrt belátható időn belül bemutathatjuk” ‒ mondta Puntigán József.

Bekapcsolódott a közéletbe

Kosztka Tivadar Mihály 1853. július 5-én született Kisszebenben, szlovák, német és magyar környezetben. Gyöngyösre és Keszthelyre küldte a család magyar nyelvet tanulni. Gyógyszerészeti diplomáját Budapesten szerezte meg. Az ismert, Iglón megélt kinyilatkoztatás után úgy döntött, engedve az isteni akaratnak, a festészetnek szenteli az életét.

1884 októberében engedélyt kapott arra, hogy Gácson patikát nyisson. Egy éve volt arra, hogy berendezze a patikát Gácson, de főleg a nagybátyja segítségének köszönhetően már 1884 decemberében meg tudta azt nyitni. A gácsi tartózkodása első éveiben intenzíven bekapcsolódott a helyi és a losonci közösségi életbe, a helyi leányiskola létrehozásába, és az óvoda működésében is része volt. A helyi lapokban (Losoncz és Vidéke, Nógrádi Lapok és Honti Híradó) máig aktuális témájú írásai jelentek meg.

A néhány hónappal korábban Gácsra helyezett Miessel Zsigmond lelkész már a tevékenysége kezdetén célul tűzte ki a helyi óvoda és iskola újjáépítését, beleértve magyar nyelv előtérbe helyezését. Bevezette a magyar nyelvű miséket és oktatást. Ehhez ugyan megkapta Kosztka Tivadar támogatását is, de azt ő nem minden esetben fogadta nagy örömmel, ebből számos vita alakult ki.

Mindketten alapítói voltak az 1886 elején létrehozott Felső-Nógrádi Megyei Közművelődési Egyletnek, melynek az volt a célja, hogy támogassa a magyar nyelv terjesztését. „Nógrád-megye felső vidékén élő nem magyar ajkú lakosság között a magyar hazafias szellemet ápolni; fejleszteni és a magyar nyelv ismeretét terjeszteni” ‒ volt olvasható a szervezet alapszabályának tervezetében. Csontváry egészen 1891-ig volt tagja a szervezetnek, de egy mérsékeltebb vonalat képviselt. Hamar tudatosította, hogy a gyógyszertára csak akkor tud megmaradni, ha azt a Gács környéki, nagy többségben lévő szlovák lakosok is látogatni fogják.

Pereskedett a Forgách családdal

Részben emiatt, és más konfliktusok miatt vonult vissza a közélettől. Puntigán József kutatásai során kiderítette, hogy konfliktus alakult ki Csontváry és néhány losonci gyógyszerész között. 1886 novemberében ugyanis Csontváry közzétett egy hirdetést, amelyben igen jó hatásúnak bizonyult sósborszeszét ajánlotta a közönség figyelmébe. A szert állítása szerint hatóságilag megvizsgálta és jobbnak ismerte el dr. Plichta Soma járási főorvos és Pokorny Ede gyógyszerész. A gond az volt, hogy a nevezettek erről nem tudtak, s a sajtón keresztül tiltakoztak. „Alulirottak az igazság érdekében erkölcsi kötelességüknek tartják kijelenteni, hogy a fentnevezett gyógyszerész úrnál ilynemű functiót sohasem végeztek….”

A vitát kiváltó hirdetés. Forrás: Puntigán József

Ugyanekkor egy be nem teljesített iskolatámogatása miatt gróf Forgách Sándor, gácsi tanfelügyelő is őt vette célba. Kosztka Tivadar nagyon ügyesen válaszolt a támadásokra, de úgy tűnik, elege lett belőle, mert ezt követően kivonult az aktív közéletből. Mintegy kétéves, konfliktusoktól nem mentes közéleti tevékenysége 1887 elején ért véget.

Nem menekült meg azonban a Forgách család újabb támadásától,

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Csontváry

Kultúra

Művészet

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak