Napunk newsfilter: A szlovák parlamentben a hackertámadás sem igazi
1. A kibertámadás egy OĽaNO-s képviselő csetlés-botlása volt. 2. Putyin a kevésbé kínos utat választotta, visszakozott gabonaügyben. 3. Szürreális nyári táborban, fideszes sztárok mellett castingolja a NER a tehetséges fiatalokat.
Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!
A híreket válogatta és kommentálta Renczes Ágoston
1. A kibertámadás egy OĽaNO-s képviselő csetlés-botlása volt
Akár a szimbóluma is lehetne a parlamentben folyó jelenlegi munkának az a kibertámadás, amelyről kiderült, hogy valójában az egyik képviselő bénázása volt. Jobb esetben.
Támadás és kényszerszünet. Előző csütörtökön omlott össze a parlament informatikai rendszere, mielőtt megindult volna a szavazás egy sor, az előző napokban tárgyalt törvényről. Kollár az ülést elhalasztotta, komoly támadásról beszélt.
Kábelek. A házelnök ma bejelentette, hogy a hibát sikerült azonosítani és eltávolítani, és nem kibertámadásról volt szó. Mint Kollár elmondta, egy meg nem nevezett képviselő felcserélt két kábelt, emiatt omlott össze a rendszer.
A meg nem nevezett képviselő – mint azt a Joj kiderítette – az OĽaNO-s Róbert Halák, aki azóta maga is beismerte, hogy ő okozta az incidenst, elnézést is kér, már a rendőrség is kihallgatta. De ha nem is Guy Fawkes-maszkos távoli számítógép-zsenik tehetnek a rendszer összeomlásáról, komoly kérdéseket vet fel, hogy az miért nem hülyebiztos annyira, hogy ne tudja egy mezei képviselő bedönteni.
„Véletlenaligha”. Az összeesküvés-elméletek korában persze felhúzza a szemét az ember, főleg ha SaS-es: biztos véletlen volt?
Az elmúlt hónapok parlamenti teljesítményét elnézve nem csoda a bizalmatlanság, és az sem, hogy az ügy kölcsönös vádaskodásba torkollott: az SaS szerint Kollár azért szabotálta el a szavazást, mert nem lett volna elegendő szavazata a koalíciónak – volt már ilyen –, Kollárék meg azon füstölögnek, hogy az SaS sem viselkedik konstruktívan és gátolja a parlamenti munkát. Az október 8-án folytatódik, és az SaS szerint Kollár erről is önkéntesen döntött: szerintük hamarabb is kezdődhetne.
Az egyik fontos kérdés a 2023-as költségvetés lesz, bár a koalíció még vasárnap megegyezett abban, hogy akkor is folytatják, ha nem megy át a büdzsé a parlamentben: ez esetben tulajdonképpen lemásolják a 2022-es költségvetést, és ennek a számaival mennek neki 2023-nak.
2. Putyin a kevésbé kínos utat választotta, visszakozott gabonaügyben
A nap egyik pozitív híre, hogy Oroszország visszatér az isztambuli gabonamegállapodásba, azaz nem fogja akadályozni a gabona tengeri elszállítását Ukrajnából. Ennek a közvetlen előzménye az, hogy Moszkva a hétvégén válaszul a szevasztopoli kikötő elleni támadásra bejelentette, kilép az egyezményből.
A gabona-megállapodás nagy diplomáciai siker volt, hiszen globális élelmiszerválságot okozhatott volna, ha az ukrán gabona nem jut ki a nemzetközi piacra.
Fonák helyzet Moszkvának. Jól jellemzi Putyin valódi világpolitikai súlyát, hogy az orosz haditengerészet nem tartóztatta fel a gabonaszállító hajókat az elmúlt pár napban sem, amíg Oroszország nem volt benne az egyezményben: két konvoj is el tudta hagyni Odesszát. Az orosz haditengerészet valószínűleg egyszerűen nem alkalmas arra, hogy ujjat húzzon a gabonafolyosó fölött őrködő török haditengerészettel.
Az orosz flotta még tavasszal szenvedett nagy csapást, amikor az ukránok elsüllyesztették az orosz Fekete-tengeri Flotta zászlóshajóját, a Moszkva cirkálót, most hétvégén pedig – egyelőre hivatalosan nem felvállalt – támadást intéztek Szevasztopol ellen, amelyben a Moszkva utáni legnagyobb hajó, a Makarov Admirális nevű fregatt is megsérült.
Erdoğan. A gabonaegyezmény felmondásának ez volt az oka, de ahogy magát az egyezményt is Erdoğan török elnök hozta tető alá, úgy most is elég volt egyet telefonálnia Putyinnal, hogy az visszatérjen az egyezménybe. Csak találgatunk, de nagyon valószínű, hogy Putyint nem kellett hosszan győzködni, hiszen teljesen nyilvánvaló volt, hogy a kilépése nem jelentett semmit, a hajók ugyanúgy szállították a gabonát, mint korábban.
Putyin. Ebben a helyzetben tényleg jobban néz ki azt mondani, hogy ez az egyetértésemmel történik, mint fenyegetőzni és nézni, hogy az senkit nem érdekel. Közben a Kremlből arról érkeznek hírek, hogy Putyin még nem döntötte el, 2024-ben újra elindul az elnökválasztáson. Az orosz külügy pedig azt hangsúlyozza, hogy Oroszország teljes mértékben elkötelezett a nukleáris háború megelőzése mellett. A fentiek fényében ezek érthető és megnyugtató fejlemények lennének, csak sajnos számtalanszor volt már pont az ellenkezője igaz annak, amit Oroszország mondott.
3. Szürreális nyári táborban, fideszes sztárok mellett castingolja a NER a tehetséges fiatalokat
Lojalitásért cserébe bőséges ösztöndíjprogrammal támogatja a magyar állam a külföldön tanulni vágyó tehetséges fiatalokat – többek között ezt írja a NER-féle soft powerről a HVG-n ma megjelent cikk, amelyben a lap megszólaltat néhány fiatalt is, akik részt vettek ebben a programban.
Sztármentorok. A jelentkező fiatalok először egy online körön vesznek részt, a kiválasztottakat pedig elviszik egy balatoni nyári táborba, ahol például Novák Katalin, Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, Balog Zoltán volt miniszter és református püspök, Böszörményi Nagy Gergely vállalkozó, Győri Enikő EP-képviselő, Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, Rácz Zsófia korábbi államtitkár és influenszer vagy Miklósa Erika operaénekes mentorálják őket, és végül ők döntenek arról is, ki kapja meg az ösztöndíjat.
Reggeli futás Novák Katalinnal.
