A szlovákok ezer évig magyar elnyomás alatt éltek? (Magyar–szlovák történelmi mítoszok 4.)

Ez a cikk eredetileg a Napunk és a Denník N Mítoszok a szlovákokról/a magyarokról című magazinjában jelent meg. Részletek a magazinról itt olvashatóak.

Az ezeréves elnyomás gondolata az 1830-as években kezdett „meghonosodni” a szlovák nemzeti közösségben, ez elmélet Pavol Jozef Šafárik nevéhez fűződik. A 19. század végén azért is tudott érvényre jutni ez az elképzelés, mert a történelmi Magyarország területén a nem magyar nemzetiségek ezt egyfajta válasznak szánták a nagy pompával megtartott 1896-os millenniumi ünnepségekre, vagyis a magyar honfoglalás 1000. évfordulójára.

A szlovák nemzeti mozgalom hívei ezzel azt szerették volna üzenni a magyaroknak, hogy az ország nem minden állampolgára számára annyira örömteli ez az évforduló, mint nekik, valamint azt, hogy a nem magyar nemzetiségek számára a magyar honfoglalás inkább egy sajnálatos esemény volt.

A két világháború közötti Csehszlovákia támogatói esetében ehhez az elgondoláshoz gyorsan hozzákapcsolódott az az elképzelés is, miszerint ezer éve omlott össze az első (cseh)szlovák állam, a Nagymorávia, egyúttal a két testvérnemzetet, a cseheket és a szlovákokat is ezer éve szakították el egymástól. Az ezeréves elnyomás mítosza ennek köszönhetően a későbbi időszakban is tovább élt: az első Csehszlovák Köztársaság megalapítását úgy értelmezték, hogy ezáltal véget ért az elnyomás. A mítosz tehát segített megindokolni és legitimálni az állam létrejöttét.

Szép, kerek szám

A magyar millenniumhoz hasonlóan az ezeréves elnyomás is egy szép kerek, könnyen megjegyezhető szám, amely megfelel a jelképekkel dolgozó politikának. Andrej Findor történész Mýty naše slovenské (A mi szlovák mítoszaink) című könyvében arról ír, hogy ez az elképzelés annak köszönhetően is épülhetett be sikeresen a köztudatba, mert