Napunk

A Felvidék magyar föld? (Magyar–szlovák történelmi mítoszok 3.)

Krasznahorka vára, mielőtt leégett volna. Fotó - Tomáš Hulík
Krasznahorka vára, mielőtt leégett volna. Fotó – Tomáš Hulík

Egykor a történelmi Magyarország északi részét hívták Felvidéknek, ma a szlovákok számára ez a név a magyarok lenéző hozzáállását sugallja.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

Ez a cikk eredetileg a Napunk és a Denník N Mítoszok a szlovákokról/a magyarokról című magazinjában jelent meg. Részletek a magazinról itt olvashatóak.

A 19. századtól tetten érhető az a törekvés a magyar történetírásban, hogy az akkori észak-magyarországi, etnikailag vegyes területeket „magyar térként” mutassák be. Ezek az elképzelések ma is meg-megelevenednek, amikor a szlovákiai régiók kapcsán a magyar fél olykor „megfeledkezik” a közös történelmi hagyományról.

Ennek a példáira mutat rá Liszka József néprajzkutató is, aki egyik cikkében kiemeli, hogy a „felvidéki néprajzi hagyományon” a magyar közvélemény és sajtó gyakran kizárólag a magyar hagyományt érti, teljesen figyelmen kívül hagyva a régió etnikailag vegyes jellegét.

E mítosz tisztázásának kulcsa a „Felvidék” fogalom körüli tévhitek eloszlatása. A szlovák–magyar kapcsolatok egyik legterheltebb és legtöbb konfliktust kiváltó kifejezéséről van szó, amely gyakran válik politikai viták tárgyává is. Mit jelent valójában a „Felvidék”?

Honnan ered a Felvidék szó?

A „Felvidék”, „Felföld”, „Felső-Magyarország” kifejezéseket alapvetően földrajzi fogalmakként használták, általában a történelmi Magyarország északi, hegyvidéki területeinek leírására. A Felvidék elnevezés a 19. században vált szélesebb körben elterjedtté. Liszka József szerint Kossuth Lajos emlegette először 1848-ban Felvidékként a hegyvidéki, főként szlovákok és németek lakta területeket a történelmi Magyarország északi részén. Igazán következetes használata viszont csak a század második felétől figyelhető meg – ekkor pedig már a magyar–szlovák nemzetiségi vitáknak is egyik fontos eleme lett.

A Felvidék kifejezés politikai karrierjén a legnagyobbat Grünwald Béla lódított – az a „szlovákfalóként” elhíresült politikus, aki jelentős mértékben hozzájárult a Matica slovenská és a három szlovák gimnázium bezáratásához 1874–75-ben. Grünwald 1878-ban adott ki egy pamfletet A Felvidék. Egy politikai tanulmány címmel, amely az akkor már gőzerővel folyó magyarosítás programszerű alapjává vált.

Ahogy arra Hajdú Anikó rámutat Felső-Magyarország, Felvidék – a regionalitás változatai című tanulmányában, a Felvidék kifejezéshez kötődő negatív szlovák asszociációk alighanem amiatt alakulhattak ki, ahogy Grünwald és követői ezt a fogalmat használták – és amilyen tartalommal kívánták megtölteni. Grünwald magyar felsőbbrendűségről vallott elképzeléseit jól szemlélteti az a kijelentése, mely szerint „ha a tót magyarrá lesz, emelkedik, ha a magyar tóttá, süllyed”.

A 19. század második felében egyre jobban elterjedt a magyar politikusok és értelmiségiek körében a „pánszláv fenyegetés” témája, és ennek ellensúlyozásaként is igyekeztek a Felvidéket mint magyar földet ábrázolni.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Mítoszok a szlovákokról/a magyarokról

Szlovák–magyar kapcsolatok

Történelem

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

Letartóztatták Éric Dupond-Moretti francia igazságügyi miniszter fiát, aki állítólag erőszakot követett el az élettársa ellen. “Apaként teljesen összetörtem” – mondta Dupond-Moretti újságíróknak.

Meglehetősen sótlanra sikerült a Modrá koalícia bemutatkozása. Annak ellenére, hogy Mikuláš Dzurinda projektjével az elmúlt hetekben szinte a fél szlovákiai politikai palettát hírbe hozták, az exkormányfő ma egy rakás, a politikában még ismeretlen személlyel állt ki a színpadra, írja Hegedűs Norbert a pénteki Napunk newsfilterben.

A múlt héten nagyjából 40 millió koronavírus-fertőzés okozta halálesetet regisztrált a WHO, a halálesetek több mint fele Kínában következett be. December elejétől több mint 170 ezer ember halt bele a betegségbe az Egészségügyi Világszervezet szerint. (čtk)

Nagyjából 20-30%-os volt a részvétel a cseh államfőválasztás második fordulójának első néhány órájában. Az első fordulóban ugyanebben az időszakban a részvételi arány 20% körül mozgott. (čtk)