Napunk

A szlovák régebbi és fejlettebb nemzet, mint a magyar? (Magyar–szlovák történelmi mítoszok 2.)

Fotó - TASR
Fotó – TASR

Ki volt itt előbb? A szlovákok vagy a magyarok? A szlovákok nem sajátíthatják ki Nagymoráviát.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

Ez a cikk eredetileg a Napunk és a Denník N Mítoszok a szlovákokról/a magyarokról című magazinjában jelent meg. Részletek a magazinról itt olvashatóak.

A szlovák társadalom nacionalista részében tartja magát az az elképzelés, mely szerint a szlovák régebbi és fejlettebb nemzet, mint a magyar. Ez a gondolat abból a tényből indul ki, hogy a magyarok később érkeztek Közép-Európába, mint a szlávok, akik sokkal régebben éltek ezen a területen, kb. a Kr. u. 6. századtól.

Ennek a mítosznak a része az az állítás is, mely szerint a letelepedett földműves közösségek magasabb fejlettségi szinten álltak, mint a nomád közösségek.

Az említett meggyőződést legprimitívebb formában a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) egykori elnöke, Ján Slota képviselte, aki politikai karrierje során többször is beszélt arról, hogy a nomád életmódot folytató magyarok alacsonyabb rendűek voltak, és a történelem rejtélye, hogy miként tudták elpusztítani a fejlettebb Nagymorva Birodalmat, és leigázni annak lakóit, miközben ismételten arra figyelmeztetett, hogy Szlovákiát ugyanez fenyegeti: „És lehet, hogy már csak akkor ébredünk fel, amikor a félvidékre (sic!) megint becsörtetnek a csúnya, görbe lábú kis emberek a még csúnyább, szőrös pónijaikon.”

Ki volt itt előbb?

Ahhoz, hogy a szlovák nacionalisták be tudják bizonyítani a más nemzetekkel szembeni felsőbbrendűségüket, azt kellett bebizonyítaniuk, hogy a szlovákok hosszabb ideje szlovákok, mint amennyi ideje a magyarok magyarok. A szlovák nacionalisták ugyanis nehezen tudnak megbékélni azzal a tudattal, hogy a „magyar” általánosan használatos megnevezés a mai magyarok elődeire is, míg a szlovákok esetében ilyenről nem tudunk.

Ezen 2008 januárjában Szlovákia egykori miniszterelnöke, Robert Fico próbált változtatni. Szlovákia önállóságának 15. évfordulója alkalmából Szvatoplukról és a Nagymorávia lakosairól kijelentette: „Ő volt az ószlovákok első királya, és ma már a történészek azt mondják, nyugodtan használhatjuk az ószlovákok kifejezést.” Ficót akkor a Matica slovenskához, vagyis a Szlovák Anyácska kulturális szervezethez közel álló történészek egy része támogatta, de az nem igaz, hogy ez a nézet lenne túlsúlyban a szakértők között. Éppen ellenkezőleg, a szakemberek nagy része az ószlovákok megnevezést áltudományosnak és helytelennek minősítette.

A magyarok megnevezésről már a 9. században is található írásos említés. Amikor a magyar törzsek betörtek Közép-Európába, a krónikások a korabeli szokásoknak megfelelően gyakorta hunoknak, szkítáknak vagy avaroknak is nevezték őket, de kétségkívül a magyarokról volt szó.

Az ősmagyar törzsek valamikor Kr. e. 1000 és 500 között váltak el a finnugor törzsektől, és keltek útra az Urál környékéről az ázsiai sztyeppéken át Európába. Ebben az időben már az önálló magyar nyelv is kialakult. A vándorlás során iráni, török és más népekkel kerültek kapcsolatba, amit a magyar nyelvben máig fellelhető iráni és török gyökerű kifejezések bizonyítanak.

A Kárpát-medencébe a mai Dél-Ukrajna területéről, az ún. Etelközből érkeztek a magyar törzsek, ahol már saját fejedelemséget alapítottak. A legelterjedtebb elmélet 895–900 közé teszi a magyar honfoglalást, és 902-ben a magyarok már a későbbi történelmi Magyarország nagy részét ellenőrzésük alatt tartották.

Kik voltak a szlávok?

A szlovákok megnevezésével több okból is bonyolultabb a helyzet. A magyarok bejövetelekor Európában számos olyan szláv törzs élt, melyeket a szlávok (szlovienek, szlovenek, esetleg latinul: Sclavi) megnevezéssel illettek, de mindegyik törzsnek saját megnevezése is volt. Ez a felosztás a mai napig fennmaradt, habár manapság már nem törzsekről, hanem nemzetekről beszélünk. Többek között a mai szlovákok, lengyelek, csehek, horvátok, szerbek, ukránok, oroszok is szlávok.

Fel kell viszont hívni a figyelmet arra, hogy a középkori szlovákok, csehek, lengyelek stb. és mai utódaik között nincs egyértelműen egyenes vonalú vagy valamiféle „genetikai” folytonosság, és ugyanez érvényes a középkori és mai magyarokra is.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Mítoszok a szlovákokról/a magyarokról

Szlovák–magyar kapcsolatok

Történelem

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre