Napunk

Harctéri napló (251. nap): Véget ért a mozgósítás, elindultak a katonák a frontra. Az ukránok jelentései szerint az új orosz katonák érkezése lelassította őket

A mozgósított katonák kiképzőjüket hallgatják a Don menti Rosztovban. Fotó – TASR/AP
A mozgósított katonák kiképzőjüket hallgatják a Don menti Rosztovban. Fotó – TASR/AP

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

  • Oroszország bejelentette a mozgósítás befejezését, 82 ezer katonát küldött harcba.
  • Az ukránok szerint az új orosz csapatok érkezése lelassította őket.
  • Megkezdődött az őszi sorozás Oroszországban – 120 ezer sorkatonát hívnak be katonai szolgálatra.
  • Az orosz hatóságok állításai ellenére az elemzők úgy vélik, hogy tavasszal ezeket a hadköteles katonákat is a frontra küldik majd.
  • Irán az év végétől ballisztikus rakétákat szállíthat Oroszországnak, az ukránok szerint ezek ellen nincs védelmi rendszerük.
  • A front nemigen mozog, az ukránok Szvatove mellett és a Herszoni területen támadnak, az oroszok pedig Bahmut és Donyeck városa mellett.
  • A nap grafikonja azt mutatja, hogy az ország területének hány százalékát szabadították fel októberben az ukránok.
  • A nap videóin azt láthatjuk, amint az ukrán katonák egy mezőt aknamentesítenek, ukrán diákok pedig gyertyákat készítenek a frontra.

A szövegben szereplő információk a harcok november 1-i, keddi állását mutatják. Az aktuális helyzet némely helyszínen már eltérhet ettől.

Véget ért a mozgósítás: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy az általa meghirdetett „részleges mozgósítás” véget ért. Az oroszok szerint körülbelül 300 ezer katonát sikerült ilyen módon toborozniuk (a független orosz média magasabb számot említ).

Egyrészt gyakran érkeznek hírek arról, hogy a mozgósítás katasztrofális módon zajlik, mivel az új katonáknak nincs felszerelésük, ruhájuk és néha még élelmük se. Például Tatárföldön egy város lakói hat kamionnyi „humanitárius segélyt” küldtek az újonnan mozgósított katonáknak.

Sok katona kiképzés nélkül került a frontra. Egyes hírek szerint „ágyútöltelékként” vetik be őket, hogy fel tudják deríteni az ukrán csapatok állásait. A Novaja Gazeta szerint legalább 101 újonnan mozgósított katona halt meg, közülük 23-an verekedések, alkoholmérgezés, kábítószer, baleset vagy öngyilkosság következtében, mielőtt még a frontra kerültek volna.

A valós szám azonban valószínűleg nagyságrendekkel magasabb lesz, ezek csak megerősített nevek.

Másrészt – és ezt maguk az ukránok is elismerik – a mozgósítás bizonyos mértékig segítette az oroszokat a fronton. Az új katonák tömege hozzájárult ahhoz, hogy az ukránok előrenyomulása lényegében leállt.

Zelenszkij tanácsadója, Olekszij Aresztovics napi összefoglalójában elmondta, hogy jelenleg azért sincs mozgás a fronton, mert az ukránokat lelassította az orosz mozgósított katonák beözönlése, továbbá egy 850 kilométeres frontra Ukrajnának nincs elég fegyvere.

Az oroszok szerint 82 ezer mozgósított katona vesz részt a „különleges hadműveletben”. Ez nem jelenti azt, hogy mindnyájan a frontvonalban harcolnak, de ez akkor is elég nagy szám. Az ukránok azt  állítják, hogy Ukrajnában és a környező területeken (Belaruszban, Belgorodban és a Krím félszigeten) összesen 170–190 ezer orosz katona tartózkodik. A mozgósítottak így pótolták az oroszok súlyos veszteségeit az invázió kezdete óta. És annak ellenére is nagy számról beszélünk, ha ezek az egységek nem is lesznek jó minőségűek (az utolsó kiképzés óta eltelt éveket nem lehet egykönnyen behozni).

Sőt, a szakértők szerint a közösségi oldalakon látható videók ellenére az orosz mozgósítást ugyanolyan komolyan kell venni, ahogy azt az ukránok is teszik.

„A felszereltség és a képzés szintje egységenként és régiónként változó, nehéz róla átfogó képet alkotni, az általuk mozgósított kezdeti létszám azonban meglehetősen nagy” – mondta Michael Kofman amerikai elemző.

Szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a mozgósított csapatok egy esetleges tavaszi offenzíva során segíthetik az oroszokat. Addigra több hónapos kiképzés vagy harci tapasztalat áll majd mögött. Az oroszok azt állítják, hogy jelenleg 218 000 ember vesz részt kiképzésben.

A morál persze továbbra is probléma lehet. Kofman azt is hozzáteszi, szerinte az ukránoknak van elképzelése arról, hogyan kezeljék télen a csapatok létszámának növekedését.

A „részleges mozgósítás” hivatalosan ugyan véget ért, nem hivatalosan viszont folytatódhat. Olyan hírek is érkeztek, hogy egyes helyeken még mindig toboroznak embereket. Putyin ráadásul nem erősítette meg rendelettel a mozgósítás befejezését, ez pedig lehetőséget adhat annak újbóli „elindítására”.

Vlagyimir Putyin meglátogatja a Rjazany melletti kiképzőbázist. Fotó – TASR/AP

Őszi sorozás: Ezzel egy időben, november 1-jével megkezdődött a sorkatonai alapszolgálatos katonák féléves rendes besorozása. Oroszországban a 18 és 27 év közötti férfiakra az éves kötelező katonai szolgálat továbbra is érvényes. Az őszi besorozás általában októberben indul, ezúttal a mozgósítás miatt egy hónappal elhalasztották.

A tervek szerint 120 ezer fiatalt soroznak be, ez a szám valamivel alacsonyabb a szokásosnál. Az orosz hatóságok ugyanakkor azt állítják, hogy a besorozott katonákat nem küldik az ukrajnai frontra. Öt hónapos képzést ígérnek nekik, ami után képességeiknek megfelelő pozíciót kapnak.

Azonban, ahogy a Washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) hozzáteszi, orosz szempontból a jelenlegi harcok az Orosz Föderáció területén zajlanak, miután Moszkva annektálta a négy megszállt ukrán területet.

„A besorozottakat kiképzésük befejezése után 2023 márciusa és áprilisa körül szinte biztosan bevetik Ukrajnában. Az is elképzelhető, hogy korábban is, egyfajta válaszként a csatatéren bekövetkezett változásokra” – írja az ISW.

Az iráni rakétákkal kapcsolatos aggályok: A Fekete-tengeri Flotta elleni hétvégi támadás megtorlásaként az oroszok az ukrán városokat lőtték, melyekben jelentős károkat okoztak. Kijev nyolcvan százaléka maradt ivóvíz nélkül, 350 ezer háztartásban nem volt áram.

Ezt a kárt úgy okozták az oroszok, hogy az ukránok elmondásuk szerint 44-et lőttek le az energetikai infrastruktúrát célzó 50 rakétából, amely 40 százalékban sérült.

Sötétség Kijevben hétfőn. Fotó – TASR/AP

Hasonló hétfőkre a következő hónapokban is lehet számítani. Főleg, akkor, ha sikerül az oroszok terve, amelyről nemcsak az ukrán vezetők, hanem nyugati képviselők is beszélnek.

Irán több száz Sahíd-136, Mohajer-6 és Aras-2 típusú drónt küld Oroszországba. Főleg a Sahíd-136 kamikaze drónok okoznak gondot az ukránoknak, amelyek rajokban támadják az ukrán városokat, és nem könnyű mindet lelőni. Az oroszok célja lehet továbbá az is, hogy az ukránok ezekre az olcsó (darabonként 20 000 dollár értékű), viszonylag kis töltetű (40 kilogramm) fegyverekre költsék drága légelhárító rakétáikat.

Az ukránok azt állítják, szeptember közepe óta 300 iráni eredetű drónt lőttek le. Kedden pedig arról számoltak be, hogy Irán további 200 drónt készül szétszerelt állapotban Oroszországba szállítani.

Egy meg nem nevezett nyugati tisztviselő azonban a CNN-nek elmondta, hogy Irán az év végéig ballisztikus rakétákat is tervez Oroszországba szállítani. Ezekből több száz darab is lehet, a forrás viszont ezer fegyver szállításáról beszél, melyek között föld-föld rakéták is lesznek.

Az oroszok rendelkeznek Iszkander típusú ballisztikus rakétákkal is, amelyek nagy szögben találják el a célt, ám a háborúban jelentősen megfogyatkoztak a készleteik. Az ukránok szerint az oroszok már megkezdték a szükségtartalékok felhasználását. Ha az oroszoknak ezt az üzletet sikerül nyélbe ütniük, az komoly gondot okozhat az ukránoknak.

A ballisztikus rakéták két típusát a Fatíh-110 és Zolfalgar típusút említik. Az első valamivel olcsóbb, mint az Iszkander, hatótávolsága pedig 300 kilométer, a másodiké akár 700 kilométer is lehet. Mindkettő körülbelül 500 kilogramm tömegű robbanófejet képes szállítani.

Maguk az ukrán tisztviselők is azt mondják, hogy nincs elegendő védelmük a ballisztikus rakéták ellen. Az ukrán légierő szóvivőjének keddi beszámolója szerint az oroszok valószínűleg az északi határról, vagyis valószínűleg Belaruszból is bevetik őket, ahonnan Ukrajna területén a legnagyobb hatótávolságot tudják elérni.

„Nem rendelkezünk ellenük hatékony védelemmel. Elméletileg le lehet lőni őket, de ez a rendelkezésünkre álló eszközökkel nagyon nehéz. Légvédelmi rendszereink vannak, nem pedig rakétaelhárító rendszereink” – tette hozzá a szóvivő.

Belarusz területéről már most is lőnek ki rakétákat vagy indítanak bombázókat az oroszok. Az ukránok egyelőre nem viszonozták a tüzet, mert nem akarnak ürügyet szolgáltatni Aljakszandr Lukasenka belarusz diktátornak, hogy hivatalosan is beléphessen a háborúba.

Habár például Pavel Macko nyugalmazott szlovák tábornok szerint Belarusz már most is „résztvevője a konfliktusnak az agresszor oldalán”, tehát a Belaruszban található orosz bázisok az ukránok „legitim célpontjai” lehetnének.

Az ukránok egyetlen, ballisztikus rakéta megsemmisítésére képes védelmi rendszere az S-300-as rendszer, melyből a háború előtt körülbelül 30-cal rendelkeztek, ezek elsősorban a városok feletti légteret védik. Áprilisban nekik adományoztuk az egyik ilyen rendszerünket.

A kérdés, mennyi lőszerük van hozzá.

Egyelőre nyugati segítség sem körvonalazódik. A Patriot légvédelmi rendszer ugyan képes elhárítani a ballisztikus rakétákat, de egyrészt még a nyugati hatalmaknak sincs elég belőlük, Ukrajnának pedig egyelőre nem szándékoznak adományozni vagy eladni belőle. Az ukrán katonák kiképzése a rendszer működtetésére valószínűleg hónapokat venne igénybe.

Azt azonban hozzá kell tenni, hogy valószínűleg még az Irán által szállított rakéták sem kényszerítik megadásra az ukránokat, a civil lakosságnak azonban sok szenvedést okozhatnak.

Mi a helyzet a fronton: A front helyzetét a következőképpen lehetne összefoglalni: Az ukránok támadó akciókat próbálnak végrehajtani

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Harctéri napló

Orosz–ukrán háború

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak