„A genderideológia egy fantom, bár annak jó nagy és rettenetes” (vita az LMBT+-jogokról Dunaszerdahelyen+videó)

Három platformból kettő az LMBT+-kisebbség egyenjogúsítása mellett áll a Szövetségben, mondta Rigó Konrád a Napunk dunaszerdahelyi vitaestjén, amelynek az októberi pozsonyi terrortámadás és az LMBT+-emberek jogai voltak a témái.

A Szövetség Híd-platformjának elnöke mellett Bauer Edit korábbi európai parlamenti képviselő és szociális ügyi államtitkár, valamint Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója volt a vitaest vendége.

A beszélgetés során szóba került,

• miért sereghajtó Szlovákia az LMBT+-kisebbség jogai terén az Európai Unióban,
• nőtt-e a melegek elleni gyűlölet Magyarországon,
• miért nem állnak ki a szlovákiai magyar politikusok az LMBT+-emberek mellett,
• miért terjeszti a magyar kormánypropaganda, hogy a nemváltást rákényszerítenék a gyerekekre.

„Aznap veszítettünk”

Mérhetetlen szomorúság – ez volt az első érzése Bauer Editnek és Rigó Konrádnak, amikor hírét vették, mi történt Pozsonyban a Vár úton. Ez nem egy egyéni kudarc volt, hanem társadalmi kudarc, jelentette ki Rigó, aki szerint az elmúlt években sokszor sok helyen elmondták, a szavakban kifejezett gyűlölet tettekhez vezethet, és ez most be is igazolódott. „Úgy gondolom, hogy vesztettünk. Aznap, akkor, vesztettünk.”

A célkereszt örök, csak a mögötte lévő kisebbség változik, tette hozzá Bauer Edit.

A szomorúság mellett a félelem volt az, ami minden jóérzésű emberen úrrá lett a tragédia hírére, mondta Vig Dávid, kiemelve, hogy arról kell elsősorban beszélni, hogyan lehet megakadályozni, hogy ez az eset bármikor megismétlődhessen.

Magyarországon tíz fiatalból nyolc már az iskolában szóbeli vagy fizikai bántalmazás áldozata, ha az LMBT+-kisebbség tagja, mondta Vig Dávid.

Mi itt másként látjuk a világot

A kelet-európai országok másként látják a világot, mint Európa többi része, véli Bauer Edit. Az esélyegyenlőségi index is az észak-európai országokban a legmagasabb, nyolcvan pont körüli, míg Szlovákiában ötvennyolc, állítja a politikus.

Bauer Edit az egyházi vezetés és a konzervatív politikusok szerepét hangsúlyozta abban, miért Szlovákiában a legalacsonyabb azok aránya, akik támogatják az LMBT+-emberek és a heteroszexuálisok egyenjogúsítását. „Nincs mindegyik országnak Kuffája és olyan egyházi vezetősége, amelyik a halál kultúrájáról beszél” – mondta Bauer, aki szerint Szlovákiában a régi beidegződések a fiatalokban is visszaköszönnek.

Nem civilizációs különbség az oka annak, hogy a közép-kelet-európai államokban kevesebben állnak ki az LMBT+-kisebbség jogai mellett, véli Vig Dávid, aki szerint erre a bizonyíték Csehország és Szlovénia – előbbiben létezik a bejegyzett élettársi viszony, utóbbiban már az azonos neműek közötti házasság is.

„Az is sokszor elhangzik, hogy ez a keresztény értékekkel lenne összefüggésben. Ott van egy sor dél-amerikai ország, ahol az azonos neműek házassága, a bejegyzett élettársi kapcsolat vagy a transz emberek jogegyenlősége terén előrehaladottabbak, mint sok európai ország. Azt hiszem, itt nincs összefüggés” – mondta Vig Dávid.

Nem a keresztény értékekkel van baj

Vig elmondta, hogy az Amnesty International Magyarország néhány hónapja készített felmérése szerint három év alatt húsz százalékkal, 59 százalékra nőtt Magyarországon az azonos neműek közötti házasság támogatottsága – az LMBT+-emberek elleni kormánypropaganda ellenére.

Azt, hogy milyen arányban támogatják a melegházasságot, nem a pártpreferencia határozza meg a leginkább, hanem az életkor, az iskolai végzettség és a településtípus. „Nem Európa szakadt ketté, inkább Magyarország is kettészakadt: van egy olyan, fiatalabb, magasabb iskolai végzettségű városi része, amely sokkal elfogadóbb és támogatóbb, és van egy olyan része, amely nem ilyen” – mondta Vig Dávid, aki hozzátette, nem a jogszabályok a legmeghatározóbbak, hanem a társadalmi hangulat. Vagyis hogy az utcán megfoghatják-e egymás kezét egy azonos nemű pár tagjai.

Bauer Edit az egyházaknak a közbeszéd befolyásolásában játszott szerepét emelte ki. „A katolikus egyház viszi ebben a prímet” – mondta Bauer Edit, hozzátéve, hogy nem a keresztény értékekkel van a baj.

Ez a kérdés része az általános esélyegyenlőségnek, mondta Bauer Edit, aki példákat is felhozott, milyen messziről indultak egyes országok. Portugáliában például 1970-ben a nőknek még nem lehetett saját számlájuk, Írországban pedig a 2000-es évek elején az alkotmány tiltotta a válást.

Bauer Edit elmondta azt is, a 90-es évek végén, 2000-es évek elején felmerült már Szlovákiában az LMBT+-jogok témája, és szerinte a bejegyzett élettársi viszony akkor átment volna. „Elment a hajó” – állapította meg.

Nőtt a gyűlölet Magyarországon

Magyarországon a helyzet borzasztó, de még rosszabb lesz, ha így folytatódik – mondta a 2021-ben az Orbán-kormány által elfogadott, ún. pedofiltörvény kapcsán Vig Dávid. A bajok szerinte ott kezdődtek, amikor vezető magyar politikusok nyilatkozataikban a pedofilokkal mosták össze az LMBT+-embereket, már évekkel a jogszabály elfogadása előtt.

A magyarországi propaganda hatását Vig az egyik magyarországi jogsegélyszervezet adatain szemléltette: már 2021-ben a duplájára nőtt azok száma, akik gyűlölet-bűncselekmény miatt kértek tőlük jogsegélyt. „Sokszor fordul elő, hogy a támadó felhatalmazva érzi magát, mert a politika által célkeresztbe állított valakik ellen lép fel” – magyarázta az Amnesty International magyarországi vezetője.

 

Rigó Konrád is úgy véli, nem civilizációs különbség, hogy a kelet-közép-európai országokban hátrébb tartunk az LMBT+-kisebbség jogegyenlősége ügyében. „Nem gondolom, hogy egy magyar vagy egy szlovák merőben más, mint egy német, egy osztrák vagy egy spanyol” – mondta Rigó. Szerinte az egyszerű üzeneteken alapuló politikai programok korbácsolják fel az ellenérzéseket az emberekben, és ezeket a programokat ma Szlovákiában és Magyarországon is előszeretettel használják.

Három platformból kettő az LMBT+-jogok mellett

A Szövetség a pozsonyi támadás után azt nyilatkozta a Napunknak, hogy az azonos neműek közötti házassággal és az azonos nemű párok általi örökbefogadással nem értenek egyet, a bejegyzett élettársi kapcsolat témájában pedig nincs egységes álláspontja a pártnak. Rigó Konrád szerint ugyanakkor ebből túl korai azt a következtetést levonni, hogy ha a Szövetség bejutna a következő szlovák kormányba, az LMBT+-kisebbség nem számíthatna segítségre a párt részéről.

„Természetesen folyik a vita a Szövetségen belül erről” – mondta Rigó, hozzátéve, hogy a párt két platformja az LMBT+-kisebbség széles körű egyenjogúsítása mellett van.