Napunk

A Felvidék tényleg magyar föld? Szlovák volt-e Petőfi? Mítoszokat romboltunk, és lesznek, akik a fejükhöz kapnak

Fotó - Tomáš Hrivňák
Fotó – Tomáš Hrivňák

Miért nincs közös magyar–szlovák történelemtankönyv, és mire lehet jó egy mítoszromboló magazin?

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

Ki volt előbb a Kárpát-medencében? Tényleg ezer évig elnyomták a magyarok a szlovákokat? Kassa mindig is szlovák város volt? Kérdések, amelyek a legjobb magyar–szlovák barátságokat is képesek megosztani és a legkellemesebb céges bulikat és baráti beszélgetéseket is megmérgezni.

A 90-es évek elején a magyar–szlovák konfliktus a térség egyik legkomolyabb feszültséggóca volt, és ezt a feszültséget a történelmi sérelmek nagyban táplálták. Ma a nagypolitikában ez a téma háttérbe szorult, de a mítoszok velünk maradtak, és időről időre a felszínre törnek.

Robert Fico néhány éve az “ószlovákok” mítoszát próbálta ráerőltetni a közvéleményre, Orbán Viktor Magyarságkutató Intézete pedig nemrég országos botrányt váltott ki a pozsonyi csata emlékezetének torz tálalása kapcsán.

A Napunk és a Denník N arra tett egy próbát, hogy felmérje, mennyire lehet összehangolni a két nemzet történelemszemléletét a legvitatottabb kérdések mentén. Az eredmény egy kétnyelvű ismeretterjesztő magazin formájában öltött testet, és a folyamat számos tanulsággal szolgálhat mindkét érintett fél számára.

Ízelítőnek álljon itt a magazin néhány megállapítása:

  • A szlovákok történelme nem fér el egy sms-ben, hanem hosszú évszázadokra nyúlik vissza.
  • Nem volt ezeréves magyar elnyomás.
  • Kassa és Pozsony csak a közelmúltban váltak teljesen szlovák városokká.
  • A trianoni határok nem a csehek és a szlovákok hazugságának az eredményei.
  • Esterházy János nem volt sem olyan példás demokrata, amilyennek a magyarok gondolják, sem olyan megátalkodott fasiszta, amilyennek a szlovákok látják.
Fotó – Tomáš Hrivňák

Miért nincs közös történelemkönyv?

Azért van szükség egy ilyen magazinra, mert máig nem jelent meg közös magyar–szlovák történelemtankönyv? Erre a kérdésre sem egészen egyértelmű a válasz, csak annyi biztos, hogy közös magyar–szlovák történelemtankönyv még tényleg nincs.

Az ötlet pedig már nem új: a magyar–szlovák kapcsolatok egyik hullámvölgyének idején, 2007-ben vetődött fel legutóbb, hogy komoly állami támogatás mellett megszülethet egy olyan tankönyv, amely a két nemzet történelemszemléletét összehangolná. Az alapkörülmények azonban nem kedveztek a projektnek: az egyik oldalon az ultranacionalista Fico–Mečiar–Slota-kormány diktálta a feltételeket, a másikon pedig a komoly hitelességi deficittel küszködő második Gyurcsány-kormány.

Ahogy Szarka László történész írja a témával foglalkozó tanulmányában, a két kormány igazából nem nagyon vette komolyan az ügyet. A magyarok a megbékélés csodafegyvereként képzelték el a tankönyvet, a szlovákok pedig saját szempontjaik kidomborítására törekedtek. Így aztán borítékolható volt a kudarc.

Szarka László arra is kitér, a sokat emlegetett közös francia–német tankönyv sem volt “csodafegyver” – ez a projekt 1951-ben kezdődött egy közös konferencián, ám a könyvek csak 2006 és 2010 között készültek el. A tankönyvek használata pedig számos gyakorlati nehézségbe ütközött, és pár év múlva már egyik országban sem tanítottak belőlük.

Hasonló próbálkozások máshol is voltak, a közös olasz–osztrák, lengyel–német és balkáni tankönyvek más-más elképzelések alapján készültek – általában a helyi, kétoldalú konfliktusokat mesélték újra több szempontból.

Szarka László ebből azt a tanulságot vonja le, a közös tankönyv csak egy eleme lehet a megértésnek, a közös európai térben elhelyezett oktatás sikere ennél több tényezőn múlik.

Emellett viszont tény, hogy magyar–szlovák viszonylatban évek óta nem téma egy közös tankönyv kiadása, és más vonalon sem tapasztalható valódi közeledés.

Fotó – Tomáš Hrivňák

Mítoszok, amelyeket megcáfoltunk

A Napunk és a Denník N magazinja nem arra tett kísérletet, hogy az egész magyar, szlovák vagy európai történelmet újramesélje, hanem csak néhány olyan tévhitet próbál rendbe rakni, amelyek egymás megértését gátolják, és amelyekről egyértelmű tények mentén lehet beszélni.

A magazin a következő mítoszok cáfolatát nyújtja:

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Mítoszok a szlovákokról/a magyarokról

Simon Attila

Szlovák–magyar kapcsolatok

Történelem

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

Letartóztatták Éric Dupond-Moretti francia igazságügyi miniszter fiát, aki állítólag erőszakot követett el az élettársa ellen. “Apaként teljesen összetörtem” – mondta Dupond-Moretti újságíróknak.

Meglehetősen sótlanra sikerült a Modrá koalícia bemutatkozása. Annak ellenére, hogy Mikuláš Dzurinda projektjével az elmúlt hetekben szinte a fél szlovákiai politikai palettát hírbe hozták, az exkormányfő ma egy rakás, a politikában még ismeretlen személlyel állt ki a színpadra, írja Hegedűs Norbert a pénteki Napunk newsfilterben.

A múlt héten nagyjából 40 millió koronavírus-fertőzés okozta halálesetet regisztrált a WHO, a halálesetek több mint fele Kínában következett be. December elejétől több mint 170 ezer ember halt bele a betegségbe az Egészségügyi Világszervezet szerint. (čtk)

Nagyjából 20-30%-os volt a részvétel a cseh államfőválasztás második fordulójának első néhány órájában. Az első fordulóban ugyanebben az időszakban a részvételi arány 20% körül mozgott. (čtk)