Napunk

Magyarországon jóval drágábbak a jelzáloghitelek, mint Szlovákiában

Illusztrációs fotó – Fotolia
Illusztrációs fotó – Fotolia

De még így sem annyira drágák, mint amennyire a kamatkörnyezet indokolná: egyre kevesebben vesznek fel hitelt, a bankok versenyeznek az ügyfelekért, ami visszafogja az árakat.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

Csütörtökön az Európai Központi Bank 1,25 százalékról 2 százalékra emelte az irányadó kamatlábat. A kamatemelés célja az infláció visszafogása: drágulnak a hitelek, kevesebb pénz áramlik a gazdaságba, csökken a fogyasztás, ezzel csökkennek az árak.

A 2 százalékos irányadó kamatláb bőven elmarad a szomszédos nem eurózóna-tag országok saját alapkamataitól. Ezek közül a Magyar Nemzeti Bank alapkamata a legmagasabb. Míg Lengyelországban 6,75 százalék, Csehoszágban 7 százalék az alapkamat, Magyarországon ennek majdnem a duplája, 13 százalék.

Szerdán a legnagyobb magyarországi bank, az OTP jelentősen átalakította a jelzáloghitel-kínálatát: a banknál már nem lehet 5 és 10 év kamatperiódusú jelzálogkölcsönöket felvenni, hanem csak végig fix kamatozású lakáshitelt. A magas kamatok miatt ugyanis ezek a konstrukciók váltak a legolcsóbbá a piacon, a Bank360 szakmai portál szerint a többi bank is követni fogja az OTP-t.

Ez azért szokatlan, mert általában a végig fix kamatozású hitelek szoktak drágábbak lenni: a kiszámíthatóságnak és tervezhetőségnek az az ára, hogy ezeknek a hiteleknek magasabb a kamatjuk, mint a változó hitelezésűeknek, cserébe végig ugyanakkora marad a törlesztőrészlet, nem lesz magasabb, ha felmennek a kamatok, de alacsonyabb sem, ha csökkennek.

Ami változott

A Magyar Nemzeti Bank az utóbbi hónapokban több lépésben megemelte az alapkamatot: januárban 2,9 százalék volt, jelenleg 13 százalék, bár az MNB jelzése szerint már nem fog feljebb menni. Összehasonlításként: az eurózónában az Európai Központi Bank csütörtöki emelése után is csak 2 százalék irányadó kamatláb.

Az alapkamat közvetve hatással van a bankok hitelkamataira is. Szlovákiában a 10 éves kamatperiódusú hitelek kamatlába 4 százalék alatt, körül van az egyes bankoknál, Magyarországon ez 8 százalék körül alakul.

Magyarországon nem a kamat az a mutató, amivel a bankok „reklámozzák a hiteleket”, hanem a teljes hiteldíj mutató, azaz a THM. Ez szintén egy százalékban kifejezett mutató, ami nemcsak a kamatot tartalmazza, hanem része a számlavezetés költsége, a hitelfedezeti biztosítás díja, a hitelbírálati díj, illetve lakáshitelek esetében a jelzálogjog bejegyzésének földhivatali díja, az értékbecslés díja és a helyszíni szemle díja. Összességében pontosabb képet ad a hitel költségeiről, és összehasonlíthatóvá teszi a különböző bankok ajánlatait.

Magyarországon jelenleg a hitelkamatok alacsonyabbak a jegybanki alapkamatnál. Ez furcsának tűnhet, de a bankoknak egyrészt a lehetőségeikhez képest vonzóvá kell tenniük a hitelkonstrukciókat és egymással is versenyeznek az ügyfelekért, másrészt azzal kalkulálnak, hogy hosszú, 5-10-20 éves távon az alapkamat lejjebb fog menni, az ügyfél azonban a szerződéskötéskor fixált kamatot fizeti a kamatperiódus végéig.

A hitelek nagyjából tehát kétszer magasabbak Magyarországon, mint Szlovákiában. Ráadásul Magyarországot az infláció is jobban sújtja, így összességében azoknak, akik forintban kapják a fizetésüket, sokkal nehezebb most hitelt felvenniük, hiszen nemcsak a törlesztőrészletek magasabbak, mint korábban, hanem a bevételük nagyobb részét kell elkölteniük a szokásos kiadásaikra is.

Ez a trend már nyáron látszott: júliusban harmadával kevesebb új lakáshitel-szerződést kötöttek Magyarországon az előző hónaphoz képest, augusztusban egy kicsit többet, de bőven a korábbi szint alatt.

Segít a kamatstop?

Magyarországon az egyik válságkezelő módszer a 

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Lakáshitel

Magyarország

Szlovákia

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

Péntek délután az ország nagy kórházai egymás után jelentették be, hogy decembertől elhalasztják a tervezett műtéteket, és csak alapellátást fognak biztosítani. Aki fiatal és egészséges, az hajlamos lehet erre a hírre csak legyinteni, hiszen a halasztás még nem a világ vége, de aki már maga is átesett műtéten, vagy ismer valakit, akinek egy hasonló eset meghosszabbította a szenvedéseit, az képes értékelni a helyzet súlyosságát, írja Hegedűs Norbert a pénteki Napunk newsfilterben.

Az orvosok felmondása miatt a Besztercebányai Gyermekkórház is kénytelen lemondani a november 30-a után tervezett műtéteket. Jana Petríková szóvivő elmondta, hogy egyelőre csak a december első hetére tervezett beavatkozásokat mondják vissza. (tasr)