Napunk

Harctéri napló (245. nap): A megszerzett dokumentumokból kiderül, hogy az oroszok tartottak a HIMARS-októl és hiába várták az erősítést

Ebben a Hrakove melletti elhagyatott táborban rengeteg muníciót hagytak az oroszok. Fotó – TASR/AP
Ebben a Hrakove melletti elhagyatott táborban rengeteg muníciót hagytak az oroszok. Fotó – TASR/AP

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

  • A Reuters megtudta, hogyan zajlott az ukránok Balaklija melletti offenzívája az orosz katonák szemszögéből.
  • A dokumentumokból kiderül, hogy másfél hónappal korábban tudtak a tervezett támadásról, de nem kaptak kellő erősítést.
  • A megszállók  „evakuálják” Herszonból a híres orosz tábornokok szobrait és Potyemkin maradványait is.
  • Az oroszok támadást indítottak egy északi falu ellen, hogy lefoglalják az ukrán csapatokat.
  • A Wagner-csoport állítólag az amerikaiak és a britek által kiképzett afgán hadsereg egykori elit egységeinek tagjait próbálja beszervezni.
  • A nap videóin láthatunk egy mariupoli temetőt és erdő melletti harcokat is.

A szövegben szereplő információk a harcok október 26-i, szerdai állását mutatják. Az aktuális helyzet némely helyszínen már eltérhet ettől.

A Reuters által folytatott kivételes oknyomozás: Jelen sorozat az ukrajnai harcok leírásában hónapok óta hivatalos jelentések mellett videókra, műholdképekre és szakértői véleményekre támaszkodott. Maguk a katonák – különösen az oroszok – hiteles beszámolói azonban ritkán jutnak el az olvasókhoz.

A Reuters újságíróinak rendkívüli oknyomozása folytán kiderült, hogyan élték meg az orosz katonák Balaklija városának júliustól szeptemberig tartó felszabadítását az ukrán hadsereg által.

Meglátogatták elhagyott parancsnoki központjaikat, elolvastak több ezer oldalnyi, az orosz katonák által hátrahagyott dokumentumot, több katonával, azok oroszországi rokonaival, valamint helyi lakosokkal is beszéltek.

Riportjukból kiderül, mekkora gondot okoztak az oroszoknak a HIMARS rakétavetők, valamint az is, hogy legalább másfél hónapja tudták, hogy az ukránok ellentámadásra készülnek a Harkivi terület ezen részén, ezért hát erősítést kértek, de az nem érkezett meg, jelentős katona- és felszereléshiánnyal kellett szembesülniük.

A riport megállapításai: Az oroszok parancsnoki központja egy városszéli autószerelő műhelyben volt. Az alagsorban volt a bázis, a falon olyan poszterek lógtak, amelyek az ukránokat a nácizmushoz kötik, az asztalokon pedig a régiót ábrázoló régi szovjet térképek és több ezer oldalnyi dokumentum hevert, egy részük elszenesedett, miután az oroszok sietve tűzbe dobták őket.

A parancsnoki helyiségben téglalap alakban elrendezett asztalok, itt naponta 11 tiszt találkozott, köztük a balaklijai orosz csapatok parancsnoka, Ivan Popov ezredes, akit a dokumentumokban V. Zsula parancsnokként emlegetnek.

Az oroszok márciusban foglalták el ezt a háború előtt 30 ezer lakosú várost, és július 19-én jegyezték fel az első komolyabb ukrán ellentámadási kísérletet a térségben. Abban az időben az ukránok harckocsikkal és tüzérséggel támadták meg a frontot Hrakove közelében (Balaklijától kb. 40 kilométerre).

Az oroszok még aznap visszafoglalták az elveszett területet, ennek azonban ára volt. Egy két nappal későbbi jelentés szerint elveszítettek egy tankot, két BMP típusú harci járművet, 39 katona megsebesült, 7 meghalt, 17 pedig eltűnt.

Az aznapi feljegyzések azonban még riasztóbb üzenetet közvetítenek, ami – amint azt az oroszok helyesen sejtették – megváltoztatta a harcok alakulását ezen a fronton. Az orosz FSZB titkosszolgálat megállapította, hogy az ukrán csapatok három újonnan leszállított amerikai HIMARS rakétavetőt telepítettek a térségbe.

Három nappal később a feljegyzések már a HIMARS-szal intézett támadásokról számolnak be, amelyek 12 katonát öltek meg. Ezek a precíziós támadások az oroszok parancsnoki központjai és egyéb állásai ellen később is folytatódtak.

„Olyan ez, mint a rulett. Vagy szerencséd van, vagy nem. A támadások bárhol bekövetkezhettek” – mondta a Reutersnek egy ott állomásozó orosz tiszt, akit Plakat Junior 888-ként azonosítottak.

Az elhagyatott orosz táborban Hrakove falu közelében az ukránok újságokat, töltényeket és gázmaszkot is találtak. Fotó – TASR/AP

Tudtak az offenzíváról: az oroszok már július végén egy lehallgatott kommunikációból  megtudták, hogy az ukránok támadást terveznek. Vagyis szó sem volt arról, hogy az orosz katonákat – legalábbis a fronton lévőket – meglepte volna a szeptemberi támadás a Harkivi területen. A helyi parancsnok erősítést kért.

Az augusztus végi, közvetlenül az offenzíva előtti jelentések arról tanúskodnak, hogy az erősítés soha nem érkezett meg, vagy legalábbis nem elég nagy számban. Az augusztus 30-i dokumentum szerint az oroszok hadereje 71 százalékos volt. Néhány egységnél azonban még rosszabb volt a helyzet, a második rohamzászlóalj 240 helyett 49 főből állt, a kilencedik dandár létszáma a szükséges 23 százalékát tette ki.

A Reuters értesülései szerint itt a 11. orosz hadsereg katonái és az úgynevezett Luhanszki Népköztársaság katonái harcoltak. Az orosz katonák havi 3200 dollárt, a luhanszki szeparatisták 1400 dollárt kerestek.

A katonákon kívül a balaklijai orosz csapatoknak a felszerelésük is fogyatkozott. A dokumentumok szerint augusztus végén már csak két drónjuk volt (július végén még öt), a BMP típusú járművek száma nyolcról háromra csökkent, és a 24 Fagot páncéltörő rendszerből már csak egy maradt.

Az újságírók arról is írnak, hogy az egyik tiszt nem volt hajlandó tüzérségi tűzbe bocsátkozni szakaszával, amiért fegyelmi eljárást folytattak ellene (a dokumentumokban „fattyúnak” nevezték). Megemlítik többek között ukrán katonák és civilek kihallgatását és áramütéssel történő kínzását is, ezt a felszabadított területekről szóló korábbi jelentések is megerősítették.

A támadások augusztus végén fokozódtak. Az egyik katona jegyzeteiben fokozatosan már csak a „támadás”, „menekülés a bekerítésből”, amikor pedig barátai meghaltak a karjai között, egyszerűen már csupán „a legrosszabb nap” kifejezések szerepeltek.

A szárazföldi ellentámadás szeptember 6-án kezdődött, amikor az ukrán katonák a tüzérségi előkészítést követően Hrakove faluban megkerülték az orosz állásokat. Az oroszok ezt követően visszavonultak. A következő napokban célzott támadások következtek a parancsnoki központ ellen. Az oroszok végül sietve elhagyták a helyszínt. A helyi lakosok a menekülő orosz katonák kapcsán „káoszról” és „forgalmi dugókról” beszéltek.

Az újságírók felvették a kapcsolatot Popov parancsnok feleségével is, aki elmondta nekik, hogy férje megsérült, egy hónapot töltött a kórházban, tábornokká léptették elő, és most várhatóan más helyszínre küldik bevetésre.

Mi újság Herszonban? Vissza a jelenbe. A Herszoni területen a front nem sokat mozdult az elmúlt napban, bár orosz bloggerek folyamatos ukrán támadásokról számolnak be. A tétlenségért az időjárás is okolható, főleg délen esett az eső, nagy a sár, ez pedig a támadóknak, vagyis ez esetben az ukránoknak nem felel meg.

Eközben az orosz megszállók által létrehozott hivatalok

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Harctéri napló

Orosz–ukrán háború

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak