Napunk

Napunk newsfilter: A Szövetség mélyen a parlamentbe jutási küszöb alatt van. Javíthat-e ezen a hétvégi összevont választás?

Forró Krisztián. Fotó – Szövetség / Facebook
Forró Krisztián. Fotó – Szövetség / Facebook

1. Nemigen viselkedett pártként a Szövetség a választási kampányban. 2. Jöhet a népszavazás, de nem egészen úgy, ahogy Fico képzelte. 3. Az SaS-nek nem vált be a kiugrás a kormányból, a Szövetség nincs sehol.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

A híreket válogatta és kommentálta Renczes Ágoston

1. Nemigen viselkedett pártként a Szövetség a választási kampányban

Éjféltől kampánycsend, hétvégén pedig kezdődik a dupla választás, ami legalább két szempontból különleges. Az egyik: egy időben lesznek az önkormányzati és a megyei választások, így az utóbbi valószínűleg nem fog akkora érdektelenségbe fulladni, mint amekkorába szokott. A másik: ez lesz a pártegyesülés óta az első komoly próbatétele a Szövetségnek.

Aminek egyúttal megvolt az első kampánya is. Persze az önkormányzati és a megyei politika más, mint az országos, és nem is lehet az előbbiekből messzemenő következtetéseket levonni az utóbbira. De mégis: ha a Szövetség egy potens kampány után szép eredményeket ér el az önkormányzati és a megyei választáson, az magabiztosságot adhat neki, és a választók szemében érdemessé válhat arra, hogy majd a parlamenti választáson is a Szövetséget karikázzák.

Kampány. Ebből két dolog lesz valamennyire emlékezetes: a marakodás és Bauer Ildikó. A Szövetségnek, aminek már a létrejötte is kínkeserves volt, nem sikerült úgy csinálnia, mintha egy párt lenne: Nagyszombat megyében úgy állított megyeelnök-jelöltet Berényi József személyében, hogy azt a Híd- és az Összefogás-platform szabályellenesnek tartja, az MKP-platform pedig azt mondja, hogy a másik kettő eleve nem tette lehetővé Berényi szabályos elindítását.

De az önkormányzati politika mégis a helyi szintről szól, ahol a választók olyan emberekre szavaznak, akiket legalább látásból, és főleg faluhelyen többnyire személyesen is ismernek, így a marakodás nem feltétlenül lesz hatással a Szövetség által elnyert polgármesteri és önkormányzati képviselői helyekre. Talán még a marakodásban érintett Nagyszombat megyei választás kimenetelére sem: a Galántai járásban valójában a másik két platform tagjainak sem volt gondja Berényi jelölésével, és a Dunaszerdahelyi járásbelieknek sincs nagyon más választásuk, mint hogy Berényit karikázzák, akármit is morgolódott a Híd- és az Összefogás-platform vezetése.

Sokkal több múlik azon, hogy most a Szövetség nem lesz olyan előnyben a megyei választáson, amilyenben korábban az MKP szokott lenni. Az MKP ugyanis a magyar szavazókat jobban tudta mozgósítani, miközben a szlovák szavazókat egyáltalán nem hozta izgalomba a megyei választás. Most, hogy együtt tartják a kettőt, a megyei választáson is körülbelül akkora lesz a részvétel, mint az önkormányzatin.

A Szövetségnek ezzel elolvad az az előnye, amivel a korábbi megyei választáson több képviselői helyet és egy alelnöki pozíciót is meg tudtak csípni az elődpártjai a megyei önkormányzatban. Erősen kérdéses, hogy ebben a helyzetben sikerülhet-e Berényi csúcstámadása. Akkor is, ha ezúttal a szavazók nem szavaznak már kétfelé, MKP-s meg hidas jelöltekre.

Bauer Ildikó. Az önkormányzati választáson a kampány is kimondottan a helyi közönséget célozza, és nem feltétlenül éri el a szélesebb közönség ingerküszöbét. Komárom már csak azért is kivétel lehet, mert a szlovákiai magyarság egyik legfontosabb városa, de Bauer Ildikó kampánya külön is kiemelkedik.

Egyrészt van benne profizmus: az Összefogás politikusai és a Gombaszögi Nyári Tábor szervezői között nagy az átfedés, a Gombaszögön szerzett vezetői és szervezői tapasztalat pedig a politikában is kamatoztatható. Ráadásul Orosz Örs is önkormányzati képviselőjelölt Komáromban, így minden adott egy látványos kampányhoz, amiben nem lehet szétválasztani a polgári aktivizmust a pártpolotikaitól, ahogy azt már megszokhattuk, és ahogy azt az Összefogás politikusai szerint bizonyára nem is kell.

A választók szórakoztatása és etetése magától értetődő kampányfogás, nem is politikus, aki nem csinál ilyet. Bauer Ildikó leglátványosabb kampányfogása az Ákos-koncert volt – amit névleg nem a Szövetség szervezett és nem a kampány része volt, csak hát, mint említettük, nehéz elválasztani a kettőt az Összefogás esetében még ahhoz képest is, hogy amúgy a kisebbségi kultúra évtizedek óta össze van fonódva a kisebbségi politikával –, és ami egyúttal a szimbóluma is lehetne a pár éve még a magyarországi kormánysajtó által liberálisozott Összefogás NER-hez való közeledésének.

Nincs vita. A Napunk Komáromban és a másik legfontosabb magyarlakta városban, Dunaszerdahelyen szervezett polgármester-jelölti vitaestet. Komáromban a öt jelölt közül Keszegh Béla jelenlegi polgármester és Dobi Róbert jött el – ő azóta visszalépett –, a többiek, köztük Keszegh legerősebb kihívója, Bauer Ildikó nem. Ő végül Keszegh Bélával leült vitázni a Körkép szervezésében; nem akarta tehát teljesen elkerülni a vitát, talán inkább csak komfortosabb körülmények között akart vitatkozni Keszegh-gel.

Dunaszerdahelyen előzetesen mind a hat jelölt visszajelezte a részvételét, de a regnáló polgármester, Hájos Zoltán a vita előtti este egy Facebook-posztban visszakozott. A kampány egyik szomorú tanulsága tehát az, hogy vannak olyan politikusok, akik nem érzik szükségét vagy nem mernek nyilvánosan kiállni vitázni a választóik elé, vagy épp a vita szervezőjét ignorálják, mert az számukra kínos kérdéseket is feszegethet.

Vissza a nagy képre: a kampányban a Szövetség mint párt nem nyújtott túl meggyőző teljesítményt – hacsak azt nem vesszük teljesítménynek, hogy pár órával a kampánycsend előtt kiküldtek az adatbázisukban szereplő telefonszámokra egy SMS-t, amiben a Szövetség jelöltjeire való szavazásra buzdítanak. De az elnyert polgármesteri, helyi és megyei képviselői helyek, esetleg magasabb pozíciók nem, inkább a párt imázsa múlik ezen. Amin javíthat, ha a Szövetség jól szerepel hétvégén – túl nagy meglepetésekre nem kell számítani –, és főleg az, ha azt tudja is majd sikerként kommunikálni.


2. Jöhet a népszavazás, de nem egészen úgy, ahogy Fico képzelte

Robert Fico a 2020-as választási veresége óta arra alapozza a politikai identitását, hogy elérje az előrehozott választást, illetve arra, hogy szidja a szerinte ezt folyton elgáncsoló Zuzana Čaputovát.

Egy kérdés mehet. Fico már 2021-ben összegyűjtötte az aláírásokat az előrehozott választásról szóló népszavazás kiírására, Čaputová azonban úgy ítélte meg, hogy a kérdés ellentétes lehet az alkotmánnyal, azért állásfoglalást kért az Alkotmánybíróságtól, ami el is kaszálta azt.

A Smer elnöke Idén augusztusban újra leadta az aláírásokat Čaputovának. Ezúttal két kérdés szerepelt a petíción. Az egyik szinte gyermeki egyszerűséggel arról kérdezte volna az embereket, akarják-e, hogy a kormány azonnal mondjon le. Ez a kérdés ment is az Alkotmánybíróságra, ami alkotmányellenesnek találta. Az alkotmányban ugyanis benne van, hogy nem lehet népszavazással lerövidíteni a választási ciklust.

Népszavazás arról, hogy lehessen népszavazás. A másik kérdést azonban Čaputová nem találta alkotmányossági szempontból aggályosnak. Az ugyanis pont arról szól, hogy ez a korlát kikerüljön az alkotmányból, és lehessen a választási ciklust népszavazással vagy parlamenti határozattal lerövidíteni, magyarán dönthet-e a nép népszavazáson vagy a parlament úgy, hogy előrehozott választás jön. Az államfő ki is jelentette, hogy amint lehet, kiírja a népszavazást.

Maga a gonosz. Fico természetesen nem engedi el az identitása egyik alapját, továbbra is szidja Čaputovát, amiért az az alkotmánybírósághoz fordult, hiszen ha ezt nem teszi, akkor a népszavazást meg lehetett volna tartani most hétvégén az önkormányzati és megyei választásokkal együtt. Fico szerint az államfő Matovičot és Hegert védi – miközben az előbbi Fico tükörképe is lehetne a Čaputovához való viszonyát tekintve –, saját magát pedig azzal tette világpolitikai szereplővé, hogy kijelentette, Čaputová azzal, hogy megakadályozta, hogy most hétvégén legyen a népszavazás, pontosan úgy cselekedett, ahogy azt a Nyugat elvárta tőle.

Az, hogy a két választással együtt megtartsák a népszavazást, akkor is összejöhetett volna, ha Fico korábban adja le az aláírásokat, és főleg, ha nem ad le teljesen nyilvánvalóan alkotmányellenes kérdést, de a Smer elnökét az ilyesmik nem zavarják. Egyébként ő maga sem biztos benne, hogy a népszavazás sikeres lesz, de ennek ellenére sem gondolja pénzkidobásnak a megtartását. Szlovákia történetében eddig összesen nyolc népszavazás volt, abból egy volt eredményes, az EU-tagságról szóló 2003-as, a többi az érvényességi küszöböt sem érte el. A 2015-ös legutolsó és szintén érvénytelen népszavazás, ami előre betiltotta volna az egyelőre nem is létező melegházasságot és az örökbefogadást a meleg párok számára, hatmillió euróba került.

Kényelmes pozíció. Ficónak mindenesetre jól jön a jelenlegi helyzet: tovább tudja szidni Čaputovát, miközben csak megtartják az általa régóta szorgalmazott népszavazást is. Muníció az állandósult kampányába, amivel igyekszik előre menekülni a felelősségre vonás elől. Ha pedig a népszavazás érvénytelen lesz, annak is bizonyára Čaputová és a Nyugat lesz az oka. A cirkusz egy újabb műsorszámmal gazdagodik, mintha a meglévő kínálat nem lenne elég émelyítő. Az immár kisebbségi kormány teljesítményét elnézve azonban nem kizárt, hogy elég ember lesz fogékony az előrehozott választás megkönnyítésére.


3. Az SaS-nek nem vált be a kiugrás a kormányból, a Szövetség nincs sehol

A 2020-as választást 25 százalékkal megnyerő OĽaNO az elmúlt két és fél év alatt módszeresen ledolgozta magát 10 százalék alá a közvélemény-kutatásokban. Ez elsősorban Igor Matovičnak köszönhető, illetve többek között az ő konfliktusának Richard Sulíkkal.

Richard > Igor. Kettejuk szembenállásában Sulík volt a kimértebb, visszafogottabb és komolyan vehetőbb, ami meg is látszott az SaS preferenciáin. Sulíkék bő 6 százalékkal jutottak be a parlamentbe, majd szépen feldolgozták magukat 10 százalék fölé: idén augusztusban, mielőtt otthagyták a kormányt, az SaS-t 12,2 százalékra mérte az Ipsos, az OĽaNO-t pedig 7,8 százalékra.

Richard = Igor. A kormányból kilépés, Matovič megbuktatásának sikertelen kísérlete és az ígérthez képest nem annyira konstruktív ellenzékiség két hónapja után az SaS majdnem 4 százalékpontot csúszva 8,5 százalékon áll az Ipsos Denník N számára készített friss közvélemény-kutatása szerint. Ezzel az SaS majdnem az OĽaNO szintjére süllyedt, ami azonban megállt a zuhanásban: az elemzők szerint Matovič mellett már csak a választói bázisának magja tart ki, ők azonban nem morzsolódnak tovább.

Pellegrini nyerő pozícióban. A Hlas augusztusban 17,2 százalékot kapott volna, októberben már 20,2 százalékot kapna, ha most tartanák a parlamenti választást. Ezzel Pellegrini pártja a biztos befutó. A második a Smer: a roppant aktív és fáradhatatlan Fico stabilan 15 százalék körül tartja a pártját. A harmadik a Progresszív Szlovákia lenne 10,9 százalékkal. A további sorrend: a Sme rodina 7,5 százalékot, a Republika 6,5 százalékot, a KDH 6,5 százalékot kapna, más párt nem jutna be a parlamentbe.

A Hlas nélkül nem megy. A számokat megnézve az látható, hogy a Hlas nélkül nem lehet összehozni olyan kormánykoalíciót, ami nem irreális. Ha Smer összeáll a Republikával, akkor a Hlas-szal együtt pont 76 mandátumuk lenne, egy esetleges és nem feltétlenül elképzelhetetlen Hlas–Smer–Sme rodina koalíciónak 77. A jelenlegi kormánypártoknak az SaS-szel, a PS-szel és a KDH-val együtt sem lenne többségük. Viszont lenne elméleti lehetősége egy Sme rodina és OĽaNO nélküli Hlas–PS–SaS–KDH koalíciónak. Robert Fico nem hiába vádolja folyamatosan azzal Pellegrinit, hogy a szélsőséges liberálisokkal barátkozik.

Hol a Szövetség? Nagyjából sehol. Az Ipsos 2,9 százalékra mérte, ami javulás az előző havi 2,2 százalékhoz képest, de a parlamenti küszöbtől nagyon messze van. A hétvégi összevont választások eredményén, az eredmény tálalásán meg úgy általában azon fog múlni, hogy a Szövetség javítani tud-e ezen az eredményen, hogy mennyire lesz képes egy pártként viselkedni.


Hírek egy mondatban:

4. A kormány jóváhagyta a második inflációs segélycsomagot 15,6 millió euró értékben.

5. A lengyel szenátus egyhangúlag terrorista állammá nyilvánította Oroszországot.

6. Könnygázt vetettek be és tüzet nyitottak az iráni biztonsági erők szerdán a Kurdisztán tartománybeli Szakkezben a Mahsza Amini sírjánál összegyűlt tüntetőkre.

7. Szeptemberben 4110 személy vesztette életét Szlovákiában, idén ebben a hónapban volt a legalacsonyabb a halálozások száma. A leggyakoribb halálok a szív- és érrendszeri betegség volt, közölte a Statisztikai Hivatal.

8. Nem minősítené többé illegális drognak a kannabiszt a német szövetségi kormány, és szigorú szabályozás alá venné a pszichoaktív szer piacát.

9. A szombati összevont önkormányzati és megyei választásokon azok is részt vehetnek, akik a koronavírus miatt karanténba kényszerülnek.

10. A Magyar Fórum Zuzana Aufrichtovát támogatja Pozsony-Óvárosban a szombati polgármester-választáson.


A nap idézete:

Nem először mutatta be Robert Fico a „jogászi kvalitásait”.

Richard Sulík arról hogy az Alkotmánybíróság elkaszálta a Fico által kezdeményezett népszavazás egyik kérdését.


A nap videója:

Ukrán gyerekek keringőzni tanulnak a légiriadó alatt Kijevben


Olvasásra ajánljuk:

Az akkor még kormányfő első nagy ötlete még a globális koronavírus-járvány első hónapjaiban született, de azóta Igor Matovič rendszeresen jelentkezik új bombasztikus ötletekkel. Ezek közös ismertetőjele, hogy nagyszabásúak, nincsenek igazán kidolgozva, és ennélfogva nehezen kivitelezhetők. Rendszerint az ötletet maga Matovič jelenti be egy drámai hangvételű sajtótájékoztatón, és ha végül az ötlet besül, ezért természetesen mindig valaki más a hibás. Az, hogy Richard Sulík nem vette meg a teszteket, már szállóigévé vált.

Dudás Tamás Igor Matovič legújjabb, adóelkerülést csökkenteni szándékozó ötletéről (ujszo.com)

Kedd óta Rishi Sunak Nagy-Britannia miniszterelnöke, három hónap alatt a harmadik. Sunak kinevezése sok szempontból történelmi jelentőségű: ő az első színes bőrű és az első hindu vallású miniszterelnök, ráadásul ő a második legfiatalabb, aki vezetheti a brit kormányt. Emellett ő az egyik leggazdagabb miniszterelnök is valaha, egyes források szerint vagyonosabb, mint az angol király. 

Csurgó Dénes Nagy-Britannia új miniszterelnökéről (444.hu)


Még több cikk előfizetőinknek:

A napokban éppen egy csehországi vándorcirkusz-társulat járja Dél-Szlovákiát, és a menazséria része három tigris is. A cirkusz honlapján szereplő információk szerint az ún. „Lex Cirkusz” miatt Szlovákiában már nem léptetik fel a társulathoz tartozó bengáli és szibériai tigriseket, de a cirkuszi sátor mellett felállított miniállatkertben az érdeklődők megtekinthetik őket.

Kacsinecz Krisztián arról, mennyire hatékony az egzotikus állatok idomítását és cirkuszi szerepeltetését tiltó szlovákiai törvény

Az ismert közhely szerint a hivatalban lévő politikusok mindig jobb esélyekkel indulnak kihívóiknál a választásokon, az érsekújvári Klein Otokár esetében sincs ez másképp. Esélyeit az is javítja, hogy a Szövetség helyi képviselőjelöltjei nemrég a Facebookon biztosították támogatásukról a regnáló városvezetőt. Az ugyanakkor még megkeverheti a lapokat, hogy mind Polerecká, mind Podbehlý több, Klein számára potenciálisan kellemetlen üggyel kampányol.

Papp Attila megyei és helyhatósági választások előtti körképe az Érsekújvári járásból

És vajon miért mennek el? Állampolgári kötelesség-e a szavazás, vagy lehetőség kifejezni az akaratunkat? Aki nem megy el szavazni, az nem is bírálhatja a politikusok munkáját? Fontosak-e a megyék és az önkormányzatok?

Ankétunkban a hétvégi választásokról kérdeztünk ismert szlovákiai magyarokat

A legfontosabb, hogy megvizsgáljuk, hol tudjuk meghúzni a nadrágszíjat. A városnak számos olyan épülete van, mely nincs teljesen kihasználva – mégis fűtjük őket, és ez pénzbe kerül. Más intézményeknél az energiahatékonyságot kell növelnünk a lehető leggyorsabban. Energiaauditokra lesz szükség, és mihamarabb el kell készíteni a dokumentációt akár a nyílászárók cseréjére, akár a szigetelésre. Harmadszor pedig, ahol lehetséges, ott napkollektorok felszerelésére van szükség, hogy ezek az épületek zöldenergiát használjanak fel, és így csökkenteni tudjuk a kiadásokat.

Finta Márk interjúja Kárpáty Ernő gútai polgármesterjelölttel

Egy ipolysági pedagógus forrásunk szerint az ipolysági magyar lakosok nagy része inkább a konzervatív értékéket követi: a kereszténység, a család, ezek a hívószavak működnek, amit szerinte elsősorban a Szövetség jelöltje, Zachar Pál tud kihasználni. Ugyanakkor négy éve Zachar nem tudta megszólítani az ipolysági magyarok teljes spektrumát, nem volt mindenki fogékony az üzenetre – emlékeztet a megkérdezett pedagógus, aki figyelemmel követi, milyen irányba fejlődik a határ menti kisváros.

Sánta Szilárd összefoglalója Ipolyságról a hétvégi választások kapcsán

Az oroszok többféle irányított fegyverrel rendelkeznek, ezeket tengerről, szárazföldről vagy pedig stratégiai bombázókról lövik ki. A célpontok koordinátáit azonban mindegyik esetben meg kell adni, ez egy speciális egység feladata. A Bellingcat szerint a megszállás kezdete óta ezek a fegyverek ártatlan civilek százait ölték meg.

Roman Pataj harctéri naplója

Magyar Szövetség

Napunk newsfilter

Népszavazás

Robert Fico

Választások 2022

Aktuális, Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak