Harctéri napló (243. nap): Az oroszok a Donbaszból érkező rossz híreket a „Wagner-vonalról” szóló történettel igyekeznek álcázni

• Az oroszok rögtönzött milíciát szerveznek Herszonban, valószínűleg foglyokat is behívnak.
• Az ukránok újabb áttörést próbálnak elérni északon, kísérjük figyelemmel a helyzetet Szvatove közelében.
• Az oroszok száz méterenként araszoltak előre Bahmut közelébe, hogy az ukránok egyelőre visszaszorítsák őket.
• Az oroszok fokozatosan veszítik el a Ka-52-es harci helikoptereiket.

A szövegben szereplő információk a harcok október 24-i, hétfői állását mutatják. Az aktuális helyzet némely helyszínen már eltérhet ettől.

A Dél még mindig bizonytalan. Még mindig nem tudjuk, miként alakul majd a Herszonért vívott csata. Az optimisták abban reménykedtek, hogy az oroszok nyomás alatt visszavonulnak a Dnyipro bal partjára, mert megszakadt és folyamatosan bombázott utánpótlási útvonalaik miatt nem lesznek képesek hatékonyan ellensúlyozni az ukrán nyomást.

Jelenleg azonban inkább az várható, hogy az oroszok mindent megtesznek Herszon megtartása érdekében. „Az oroszok nem költöznek ki Herszonból, hanem éppen ellenkezőleg, harcra készítik fel a várost” – idézi a Washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) az ukrán katonai hírszerzés vezetőjét, Kirill Budanovot.

A terület szimbolikus és stratégiai jelentőségét tekintve – Herszon az oroszok által a megszállás kezdete óta elfoglalt legfontosabb város – ez nem meglepő. Ha kizárjuk az olyan szélsőséges forgatókönyveket, mint a Nova Kahovkai gát lerombolása, vagy egy piszkos bomba bevetése, akkor a város kapuinál vagy magában a városban zajló hosszadalmas, véres csaták jöhetnek csak számításba.

Orosz források szerint a megszállók (hivatalosan „önkéntes alapon”) rögtönzött milíciát is próbálnak létrehozni a város lakóiból, bár nyilvánvaló, hogy az ilyen egységeknek nem lesz nagy harcértéke. Az ukrán vezérkar szerint az oroszok Herszonban a legtöbb „bűnözőt”  is szabadon engedték, hogy felfegyverezhessék és bevethessék őket a városért vívott csatákban.

Mozgások Északon. Jelentősebb mozgások a Donbaszban zajlanak. A következő napokban különösen érdekes lesz figyelemmel kísérni a luhanszki Szvatove városa körüli harcok alakulását. Ebben a térségben a front a sikeres ukrán ellentámadást követően október elején megállt. Nyilvánvaló volt azonban, hogy az ukránok előbb-utóbb ismét elindulnak Szvatove irányába.

És talán most jött el ez a pillanat.

Az ukránok a hétvégén bejelentették, hogy felszabadítottak négy falut, melyek a háború előtt 16 ezres lélekszámú várostól nyugatra terülnek el, miközben a hét eleje óta folytatódnak a heves harcok. Részértesülések szerint az ukrán csapatok több irányban próbálnak előrenyomulni Szvatovénál, miközben az oroszok folyamatosan ellentámadásokat indítanak állásaik ellen. Egyelőre a déli, Szeverodonyeckbe vezető P-66-os út állja az ukránok útját.

Updates:

🇺🇦 continues to close in on Svatove and has liberated the settlement of Karmazynivka. Fighting is ongoing around Kovalivka and Novovodyne. pic.twitter.com/O6AfNDTaSz

— War Mapper (@War_Mapper) October 25, 2022

Ugyanakkor az ukránok valószínűleg délebbre, Kreminna városa felé is próbálnak áttörni, de itt is kemény ellenállásba ütköznek. A nagy hatótávolságú HIMARS rakétavetők egy részét is áthelyezték a térségbe, miközben az oroszok a közelmúltban mozgósított tartalékosok segítségével próbálják megvédeni az állásaikat.

„Még mindig a P-66-os út felé haladunk. Bár a mozgósított orosz katonákat tömegesen ölik meg, megnehezítik csapataink helyzetét, hiszen az orosz pozíciók erősítését jelentik” – nyilatkozta a Szvatove melletti harcokról vasárnapi sajtótájékoztatóján az ukrán elnök tanácsadója, Olekszij Aresztovics.

Arról, hogy miért olyan fontos Szvatove városa, már október elején írtunk, ezért emlékeztetésképpen csak annyit, hogy Izjum, Kupjanszk és Liman eleste után vált kulcsfontosságú hellyé, amelyen keresztül az orosz csapatok Ukrajnában tartózkodó északi egységei kapják az ellátmányt.

Ha Szvatove elesik, az oroszokat a Luhanszki terület északi részén a védelem teljes összeomlása fenyegeti. Ilyen esetben még reálisabb lenne, hogy az ukránok az oroszok által tavasz végén elfoglalt két város, Szeverodonyeck és Liszicsanszk agglomerációiba nyomulnának előre.

Bahmut kapui előtt. Az oroszok folyamatosan, már nyár eleje óta, Szeverodonyeck és Liszicsanszk elfoglalását követően igyekeznek előrenyomulni Bahmut irányába, az ukrán csapatok azonban ezeket a támadásokat visszaverik.

Az úgynevezett Wagner-csoport, vagyis Jevgenyij Prigozsin magánhadseregének egységei időközben fontos támadócsapatokká váltak. A nyugati elemzők számára nem volt világos, hogy egy olyan időszakban, amikor az oroszok frontja a Harkivi területen összeomlott, az ukránok pedig Herszont próbálják felszabadítani, miért ostromolja a Wagner-csoprot továbbra is Bahmut védelmét, mintha Putyin külön jutalmat ígért volna Prigozsinnak Bahmutért.

Prigozsin maga azzal magyarázta a lassú orosz előrenyomulást, hogy a modern hadviselésben teljesen normális, hogy a támadó egységek egy nap alatt csupán száz-kétszáz métert haladjanak előre. Az ISW elemzői azonban  a közelmúlt ukrán sikereire utalva abszurdnak nevezték ezeket az érveket, hiszen az említett esetben az ukránok több kilométert, sőt esetenként napi több tucat kilométert haladtak előre.

Október közepén úgy tűnt, hogy az oroszok már elfoglalják Bahmutot. A brit védelmi minisztérium is arról számolt be, hogy az orosz csapatok már a város szélén tartózkodnak. De most úgy néz ki, az ukránok pár kilométerrel ismét visszaszorították őket.

„Az október 24-i helymeghatározással ellátott felvételek azt mutatják, hogy mintegy 2,5 kilométerre keletre Bahmut központjától az ukránok visszafoglaltak egy betongyárat” – írta legfrissebb jelentésében az ISW.

Wagner-vonal. Egyelőre úgy tűnik, a Kreml propagandája már megértette, hogy sikeres előrenyomulással nem dicsekedhet, ezért aztán legalább sikeres védelemmel próbál dicsekedni. Az orosz és az oroszbarát csatornákon az utóbbi napokban megjelent a „Wagner-vonal” kifejezés.

Ez egy gúla alakú tankcsapdarendszer – néha „sárkányfogaknak” is nevezik –, amelyet az oroszok Szeverodonyeck környékén fektettek le. A TV Zvezda orosz katonai csatorna egy esetleges ukrán offenzíva elleni második védelmi vonalként emlegette.

Tekintve, hogy ezt a rendszert eddig csak egy két kilométernél rövidebb szakaszon fektették le, inkább propaganda, mintsem katonai szempontból bír jelentőséggel. „Habár segíthet a frontális támadások elleni védekezésben, egyelőre semmi sem akadályozza meg az ukrán haderőt, hogy megkerülje – jegyezte meg az amerikai CNN.

És amint arra néhány katonai publicista rámutatott, az úgynevezett Wagner-vonal egyelőre többé-kevésbé megegyezik a megszállt területek február 24-i invázió előtti határaival.