Napunk

Napunk newsfilter: Matovičék rezsicsökkentése a fasiszták jóindulatától függhet

Fotó - TASR
Fotó – TASR

1. Látszatra ársapkát vezettek be az energiaárakra, de igazából a Sulík–Matovič párharc sokadik menetéhez érkeztünk. 2. Orbán: a Szovjetunió lemondott volna Magyarországról, mert nem akart vérontást. 3. Sunak az Egyesült Királyság miniszterelnöke: megnyugodott a gazdaság.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

A híreket válogatta és kommentálta Beke Zsolt

1. Látszatra ársapkát vezettek be az energiaárakra, de igazából a Sulík–Matovič párharc sokadik menetéhez érkeztünk

Ársapkát vezet be a kormány az energiaárakra a cégek számára. Teszi mindezt 2023. január elsejétől március 31-ig. A csavar a történetben az, hogy minden attól függ, sikerül-e a parlamentnek megegyezni a jövő évi költségvetésben.

Eduard Heger kormányfő azt közölte, hogy az áram árát 199 euró/megawattórára, a gáz árát pedig 99 euró/megawattóra összegre fagyasztanák be. De ez még nem a teljes összeg, mert ahhoz még hozzá kell adni az elosztás és a szállítás költségét.

Mindez azt jelenti, hogy a felhasználó eddig az összegig megfizeti az energiahordozó teljes árát, az ezt meghaladó összegnek pedig a 20 százalékát. 80 százalékot ugyanis az állam fizet ki helyette. Az energiafelhasználás szempontjából nagyobb igényű vállalatok problémáit a gazdasági minisztérium külön tárgyalások során fogja megoldani.

A kormány már az idei évben is segíteni akar a vállalkozóknak. Az elv hasonló lenne, mint a jövő évi kompenzáció esetén, a cégek novemberben és decemberben kapnának segítséget a szeptemberi és az októberi számlájuk alapján, ha 199 eurónál többet fizetnek egy megawattóráért.

Szlovákia ezzel a lépésével az európai gyakorlatot követi. Egyre több ország hoz hasonló döntést, miután a közös ársapka bevezetése akadozik. Az EU-s vezetők múlt hétvégi találkozóján is csak bizonyos intézkedésekben egyeztek meg, így a közös gázvásárlásban (melynek kötelező aránya így is csak 15 százalék), vagy a gázár hirtelen növekedése esetén annak korrekciójára elfogadott mechanizmusban.

Az állam az energiaárak kompenzálásával egyrészt igyekszik életben tartani a gazdaságot, másrészt pedig az ársapkának a fogyasztói árakra gyakorolt mérséklő hatásával az infláció elszállását is megakadályozza.

A szlovák intézkedés időtávja meglehetősen rövidnek tűnik, de ez is félmilliárd euróba kerül majd az országnak Igor Matovič pénzügyminiszter szerint. A folytatásáról Heger szavai szerint márciusban, a piaci helyzet függvényében döntenek.

A folytatás elég valószínű, mert a szakemberek átmenetinek tartják a villany árának kedvező alakulását. Szerintük tavasszal, a gáztartályok kiürülésével újra emelkedésnek indulnak majd. Ezt a trendet befolyásolja majd az is, hogy Németország lekapcsolja maradék három atomerőművét.

Heger és Matovič ezeket az intézkedéseket a költségvetés elfogadásához kötötték. A 2023-as büdzsében a vállalkozók segítségére 1,4 milliárdot különítettek el. A probléma azonban az, hogy a költségvetést még nem fogadta el a parlament. Sőt, a belső szabályok értelmében már október 15-én el kellett volna kezdeni a tárgyalását a parlamentben, de még ez sem történt meg.

Az is kétséges, sikerül-e többséget szereznie a kisebbségi kormánynak ahhoz, hogy végül el tudják fogadni a költségvetést. Miközben az SaS úgy látja, hogy már a mostani javaslattal is játszmáznak Matovičék. Szerintük ugyanis a vállalkozók segítését a költségvetés elfogadásától függetlenül is meg lehet valósítani. Elutasítják, hogy a koalíció túszokká tegye a vállalkozókat.

Állításukat azzal támasztják alá, hogy provizórium esetén – ami azt jelentené, hogy jövőre is az idei költségvetést használnánk – is lesz 900 millió euró az energiaárak kompenzációjára, emellett európai forrásokat is igénybe lehet majd venni. Így véli legalábbis Richard Sulík.

Úgy tűnik, megint eljön Taraba kis képviselői csoportjának ideje, hogy a mérleg nyelve legyen. Aminek persze ára lesz azon túl is, hogy ezzel az együttműködéssel megint csak elfogadhatóbbnak fognak látszani az általuk képviselt szélsőséges nézetek.


2. Orbán: a Szovjetunió lemondott volna Magyarországról, mert nem akart vérontást

Nem lehet tudni, merre járnak a misztikus dolgok tudói manapság, hiszen az 1956-os forradalom hatvanhatodik, ugyanakkor a rendszerváltás harmincharmadik évfordulója van idén. Emellett az október 23-i Orbán-beszéd előtt rengett a föld Zala megyében. Ráadásul a beszéd alatt a miniszterelnök végig köhögött. Ez így egyben kitűnő téma lehetne számukra.

Pontosabban egy misztikus előbújt megint, hiszen Orbán valóságtól elrugaszkodott beszédének ködében a szovjet birodalom még Mindszentynél is nagyobb glóriát kapott. De az nem újdonság már, hogy Orbán szavainak szövetét annyira próbálja ráhúzni az aktuálpolitika keretére, hogy az szétszakad, és még erősebben kirajzolódik a politikai szándék.

Talán felesleges is összevetni a 23-i dolgozatot Orbán korábbi megnyilvánulásaival a témában. Annyiféle értelmezés, ahány politikai helyzet.

A történész. Van egy elem, amit azért érdemes kiemelni, mert olyan gyönyörű elképzelés. A Szovjetunió rájött, hogy vérrel nem lehet fenntartani a birodalmat, ezért le is mondott volna Magyarországról – állította Orbán Viktor történész. Kár, hogy Hrabal nem írta meg a zsarnoknak ezt az arcát. Valószínűleg nem tudta elképzelni.

1956-ban minden feltétel adott volt a békés leváláshoz, folytatta a fantaszta történész, „de a Nyugat elárult bennünket”, nem állt mellénk, ami miatt az oroszok meggondolták magukat. Ehhez már csak annyit tehetünk hozzá, hogy igen, semmi kétség, csak a Nyugat miatt döntött úgy az orosz vezetés, hogy mégis inkább vérrel tartja meg a hatalmát.

Akárcsak Ukrajnában.

A hűbéres. Ugyancsak érdekesek azok a mintázatok, amiket Bogatin Bence vett észre a miniszterelnöki beszédben. A Mércén olvasható cikkében kifejti, hogy szerinte Orbán Zalaegerszeg helyét egy hűbéri struktúrában jelölte ki.

A hatalom tartozik a megyének a korábbi történelmi tettekért, mondja Bogatin, például amiatt, hogy ez a megye adott az elsők közt ellenzéki képviselőt a magyar parlamentbe Marx Gyula személyében 1989 szeptemberében.

Aki jól teljesít, számíthat a kormány segítségére – erről szól a beszéd az elemzés szerint. „Pontosan ez a feudális, patrónus-kliensi szemlélet az, amely ma nemcsak a vármegyék és főispánok névleges restaurációjában tükröződik, hanem minden érdemi gazdasági és társadalmi folyamatban a közbeszerzések elnyerésétől az oktatáson és a szociálpolitikán át az önkormányzatok és minden más autonóm szereplő jogfosztásáig, szelektív büntetéséig és jutalmazásáig, mindenben” – végül erre a következtetésre jut Bogatin.

Mindehhez hozzátartozott mintegy aláfestésként a renitens főváros és a vidék, például a sokat mellőzött zalai nép ellentétének orbáni kiélezése.

Mindszenty. A miniszterelnök a Mindszenty József egykori esztergomi érsek életét bemutató Mindszentyneum új épületének avatásán mondta el ünnepi beszédét Zalaegerszegen. Egy olyan név, ami jól cseng. Ha utánanézünk, ez a csengés inkább csak akusztikai.

Ahogy Ungváry Krisztiánnak a Somorjai Ádám bencés szerzetes és Virt László hittantanár kutatásain alapuló cikkéből kiderül, egy személyiségzavaros, a tényeket elferdítő, sovén ember szinte boldoggá torzított képével állunk szemben. Akit még a pápa is cenzúrára ítélt.

Minden bizonnyal jobban megfelel az ő kultusza a rendszernek, mint a valódi ellenálló egyházi embereké.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Igor Matovič

Napunk newsfilter

Orbán Viktor

Rezsicsökkentés

Richard Sulík

Rishi Sunak

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak